A vállalkozások nagy többsége nem ért egyet a kata szigorításával

A magyarországi vállalkozások csupán negyede ért egyet a kata idei szigorításával - derül ki a GKI Zrt. friss felméréséből.
Domokos László, 2021. január 27. szerda, 12:17
Fotó: Shutterstock

2021. január 1-ével szigorodott a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata). Ez azt jelenti, hogy a kisadózó vállalkozások 3 millió forint egy cégtől származó bevétel után 40 százalékos adót fizetnek.

Mindössze a vállalkozások 26 százaléka ért egyet a szigorítással: érthető módon leginkább a közép- és nagyvállalatok támogatják (36, illetve 33 százalék), míg legkevésbé a mikrovállalatok (18 százalék) és a kisvállalatok (24 százalék). Összességében a vállalkozások háromnegyede ellenezte a szigorítást, ez azt jelzi, hogy a kamara a vállalkozások kisebbségét képviselte ebben a kérdésben - állapították meg a GKI Zrt. kutatói egy frissen elkészült kutatások nyomán.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2020-ban reflektorfénybe került a kata szigorításának felvetésével, valamint az iparűzési adó csökkentésének javaslata miatt, az ötleteket a kormány is szinte azonnal elfogadta.

A GKI Zrt. 2020 decemberében 900, öt fő feletti vállalkozást tartalmazó reprezentatív felmérést végzett annak érdekében, hogy megtudja a vállalkozások véleményét a kata szigorításról, illetve az iparkamarák szolgáltatásainak ismertségéről és használatáról. Valamivel több mint 18 ezer vállalkozás volt önkéntes tagja 2019-ben a kamaráknak, ez az összes aktív vállalkozás alig egy 1 százaléka, de a társas vállalkozásoknak is alig 5 százaléka.

Az eredmények alapján a kamara működését a vállalatok jellemzően (78 százalék) ismerik. Ellenben a megkérdezett vállalkozások mindössze 37 százaléka került kapcsolatba a kamarával az elmúlt 3 év során. Alig 9 százalék volt azon cégek aránya, akiknél ez több volt, mint 1-2 alkalom.

Jellemzően a nagyobb vállalatok álltak szorosabb kapcsolatban a kamarával. Míg a nagyvállalatok (250 főnél több foglalkoztatott) 22,5 százaléka került rendszeresen kapcsolatba a szervezettel, addig a középvállalatok (50-250 fő foglalkoztatott) csupán 18 százaléka, a kisvállalatok (10-50 fő foglalkoztatott) 10 százaléka, a mikrovállalatoknak (10-nél kevesebb fő foglalkoztatott) pedig alig 7 százaléka.

Leginkább a mikro- és középvállalatok gondolják úgy, hogy a kamara nem képviseli az érdekeiket (68, illetve 62 százalék), és a kisvállalatok többsége (52 százaléka) szintén így vélekedik. A másik oldalon a nagyvállalatok állnak, többségük (60 százalékuk) szerint a kamarák az érdekeiknek megfelelően viselkednek.

A válaszokból egyúttal az is kiderült, hogy míg a kamara rendszeresen hangoztatja, hogy a vállalkozások érdekeit képviseli, addig a valóságban inkább csak a nagyvállalatok érzékelik ezt - szűrték le a kutatók.

HOZZÁSZÓLÁSOK