Javuló tendenciák mellett továbbra is hiányos a magyarországi cégek korrupció és visszaélések elleni védelmi mechanizmusa, a hatóságokhoz ráadásul az érintettek csak elenyésző része fordulna, ha korrupciós üggyel találkozik. Az Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban című kutatás eredménye szerint a cégek kevesebb, mint negyede fordít figyelmet arra, hogy azonosítsa és ellenőrizze a magas korrupciós kockázattal járó tevékenységeket és pozíciókat.

A cégvezetők több mint fele (56 százaléka) nem tartja fontosnak az etikai vétségek, visszaélések kezelését - az utóbbi körbe tartozók közel nyolcvan százaléka kis- vagy közepes vállalatot vezet. Bár a kkv,-k hasonló kockázatoknak vannak kitéve, mint a nagyvállalatok, vezetőik kevésbé foglalkoznak ezzel a témával. Ugyanakkor bíztató eredmény, hogy etikai kódexszel egyre több vállalat rendelkezik, az utóbbi két évben mintegy 28 százalékról 34 százalékra nőtt az erre gondot fordítók aránya.

A válaszadó cégek 64 százaléka nem méri fel rendszeresen a kockázatait. Ezzel párhuzamosan sok vezető úgy gondolja, hogy cége nincsen kitéve a korrupció és az etikai vétségek veszélyének és csak 66 százalékuk érzi elengedhetetlennek a vállalati érdekeket sértő magatartás megelőzését. A cégek felsővezetőihez ugyanakkor a korábbinál nagyobb arányban jutnak el az etikai ügyek: a 75 százalékos arány 2010-ben még csupán 19, 2011-ben 28, 2012-ben pedig 45 százalékon állt.

Informatikai szempontból a vállalatvezetők több mint harmada (36 százaléka) legnagyobb kockázatként a cég által tárolt adatok munkatársak általi kiszivárogtatását és harmadik félnek való átadását azonosította.

Az immár negyedik alkalommal megjelenő kutatás azt mutatja, hogy korrupciós kínálat megjelenése esetén a vállalatoknak csupán kis része, 6-17 százaléka fordulna a rendőrséghez. A válaszadók leginkább hatósági ellenőrzéskor fellépő korrupciós ajánlat esetén értesítenék a hatóságokat (17 százalék), míg legritkább esetben akkor hívnák a szerveket, ha a korrupció az üzleti partnerek között fordulna elő (6 százalék). Az adatok alátámasztják, hogy a nyilvánosságra került korrupciós esetek ténylegesen csak a jéghegy csúcsát jelentik.

A magyar cégek jellemzően kevesebb energiát és figyelmet fordítanak megelőzésre és a kockázatok átfogó kezelésére, mint amit nemzetközi piacokon láthatunk. Míg nemzetközi szinten 77 százalék rendelkezik etikai kódexszel, 54 százalék üzemeltet etikai forródrótot és 48 százalék vezetett be antikorrupciós oktatási programokat, Magyarországon ezek az arányok lényegesen alacsonyabbak: 34, 54, valamint 15 százalék.