A Mal és a Malév is téma volt a parlamentben

Parlamenti bizottság jön létre a Malév privatizációjának kivizsgálására; a képviselők határozatban mondták ki a Mal Zrt. felelősségét a kolontári iszapömlés miatt.
MTI, 2012. március 12. hétfő, 20:44
Fotó: Napi.hu

Az Országgyűlés mai ülésén határozatban mondta ki, hogy döntően a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t tartja felelősnek a kolontári vörösiszap-katasztrófáért; egyetértve ezzel az ügy kivizsgálásra létrehozott bizottság jelentésével.

A képviselők 290 igen szavazattal, 46 nem ellenében szavazták meg a vörösiszap-katasztrófa ügyében alakult vizsgálóbizottság jelentésének elfogadásáról szóló határozatot. Ebben kimondják: az Országgyűlés egyetért a bizottság végkövetkeztetésével, amely szerint a 2010 októberében történt ipari katasztrófa "elsődlegesen és döntően a Mal ipari tevékenységével összefüggésben, az ő felelősségi körében következett be". Ugyanakkor azt is megállapítják, hogy a felelősségben, ha nem is közvetlenül, de osztoznak a Mal létesítését engedélyező hatóságok, továbbá az ellentmondásos szabályozást elfogadó jogalkotók és a hatóságok működtetéséért felelős kormányok.

A honatyák arról is döntöttek, hogy tíztagú parlamenti vizsgálóbizottság jön létre a Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. (BA) privatizációja, valamint a légitársaság visszaállamosítása körülményeinek kivizsgálására. A fideszes Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos kezdeményezését 273 igen, 52 nem és 3 tartózkodás mellett fogadta el a T. Ház.

A testület vizsgálatának - a megszavazott határozat szerint - választ kell adnia arra a kérdésre, hogy 2004 és 2006 között hogyan zajlottak az állami tulajdonú Malév-részvények értékesítését célzó eljárások, hogyan választották ki a 2006-os vagyonértékelést végző céget, a privatizáció során mennyire érvényesültek az állam érdekei, továbbá milyen vezetői döntések járultak hozzá ahhoz, hogy az orosz VEB banknak a kisebbségi részesedése ellenére "általános" vétójoga lett a légitársaságban. Budai Gyula Oszkó Péter szerepét is vizsgálná, jelesül azt, hogy a volt pénzügyminiszternek - aki 2011-ben a Wizz Air igazgatósági tagja lett - van-e, és ha igen, mikortól és mekkora tulajdonrésze a Wizz Airben.

HOZZÁSZÓLÁSOK