Adóemelés 400 ezres fizetés fölött? - ezt tervezik Bajnaiék

Oszkó Péter szerint az adójóváírás visszahozására, a havi 400 ezer forintnál magasabb jövedelmeknél pedig második adókulcsra van szükség - derült ki a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány és az Együtt 2014 sajtótájékoztatóján.
MTI, 2013. február 18. hétfő, 17:12
Fotó: Napi.hu

A bizalom a gazdaságnak azt jelenti, amit a remény az emberek számára - ezzel vezette fel Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök a Haza és Haladás és az Együtt 2014 gazdaságpolitikai elképzeléseit hétfőn Budapesten, a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány és az Együtt 2014 gazdaságpolitikai elképzeléseit bemutató konferencián. A rendezvényen Oszkó Péter volt pénzügyminiszter az adójóváírás újbóli bevezetésére és második adókulcsra tett javaslatot.

Az új gazdaságpolitikát azért kell a bizalomra kell építeni, mert az Orbán-kormány lerombolta a bizalmat és elégette a jövőt - jelentette ki a volt miniszterelnök.

Bajnai Gordon szerint a bizalomból beruházás, a beruházásból export, az exportból foglalkoztatás, a foglalkoztatásból bővülő fogyasztás lesz, s ha a hosszú távú megtakarítások is beindulnak, akkor beindulhat a magyar gazdaság.
Növekedési megállapodást kell kötni a bankokkal és a különadóval sújtott ágazatok szereplőivel - magyarázta a volt miniszterelnök. Szerinte a közbeszerzési rendszert át kell alakítani az átláthatóság érdekében úgy, hogy először az internetre kerüljenek fel a pályázatok.

Bajnai Gordon erőteljesen hangsúlyozta a jelenlegi kormány által kiiktatott szolidaritás jelentőségét, javasolva, hogy az uniós forrásokból 300 milliárd forintot a lemaradó térségek felzárkóztatására fordítson az ország.

A stabilitás nyomán 2018-ra válhat realitássá, hogy a magyar gazdaság teljesíti az eurócsatlakozás makrogazdasági feltételeit, ami megnyithatja az utat az eurócsatlakozás felé - hangsúlyozta a volt miniszterelnök.

A legtöbbet keresők 24 százalékkal adóznának

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint azért van szükség új gazdaságpolitikára, mert az ország a leszakadás pályájára került, a potenciális gazdasági növekedés a nullához közelít.

Elemzésében felhívta a figyelmet arra, hogy az Orbán-kormány úgy csökkentette 3 százalék alá az államháztartási hiányt, hogy államosította a magánnyugdíj-pénztári vagyont, és az évente a GDP 1,5 százalékát elérő - magánnyugdíj-pénztárakba kerülő - járulékot a költségvetésben tartotta. Ezenkívül érdemi egyenlegjavulás nem történt - tette hozzá, jelezve, hogy az jövő nyugdíjvagyonának részbeni felélése ellenére az államadósság jelenleg a GDP 80 százaléka, azaz szó sincs csökkenésről.

A javaslatok között említette: az átlagbérig az adójóváírás visszahozására, 400 ezer forint feletti havi jövedelemnél második adókulcsra van szükség.

A leszakadás pályája helyett a növekedés pályáját ajánlja megvitatásra a Haza és Haladás - közölte Oszkó Péter, hozzátéve, hogy 4500 milliárd forint hiányzik az ország GDP-jéből, "ha az adatokat összevetjük az Orbán-kormány 2010. évi ígéretével".

Az egykulcsos adórendszer csődje miatt kiegyensúlyozott progresszióra van szükség az adórendszerben, ami azt eredményezi, hogy a minimálbéresek nettó jövedelme 8-10 százalékkal emelkedik, és a 8-10 százalék legjobban kereső második adókulccsal adózik - tette hozzá a szakértőr.

A Haza és Haladás javaslatot tesz emellett olyan adóalkotmányra, amely 60 napos türelmi időt ad az adójogszabályok hatálybalépésére, a költségvetés jobb átláthatóságára, negyedéves költségvetési beszámolóra az országgyűlés számára, a korábbi Költségvetési Tanács felállítására, valamint háromoldalú - a munkavállalók,a munkaadók és a kormány közötti - szociális megállapodásra - ismertette az elképzeléseket a volt pénzügyminiszter.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

szkiita, 2013.02.19 12:19

Miért jó a magyar jól keresőktől pénzt elvenni ,és ezzel együtt a bankok adóját ,meg a többi különadót csökkenteni?...ez miért jó?...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

USE, 2013.02.19 12:11

A numerus clausus (magyarul: zárt szám) az 1920. évi XXV. törvénycikk közkeletű elnevezése. A törvény alapján a ?magyarországi nemzetiségek és népfajok? tagjai csak a formálisan kimutatható számarányuknak megfelelő mértékben vehettek részt a felsőoktatásban.
Az 1920-as törvény jogalkalmazói értelmezése arra helyezte a hangsúlyt, hogy a magyar állam a keresztény hitre tért zsidókat nem kereszténynek, hanem zsidónak tekinti akkor is, ha papírjaikon keresztény vallás szerepel ?Ez a törvény elsőnek ütött rést a magyar zsidóság feltétel nélküli jogegyenlőségének és emancipációjának elvén.? [1]
?A numerus clausus-törvény a korai Horthy-korszak egyik első rendszabálya volt, és kulcsszerepet töltött be az új rendszer társadalmi bázisának alakításában. Igaz, nyolc évvel a törvény megalkotása után Bethlen István miniszterelnök keresztülvitte a zsidóellenes faji kvóta eltörlését az eredeti törvényből, de ezzel a zsidókvóta ügye nem jutott nyugvópontra. Majd egy évtized elmúltával már nem lehetett egyetlen újabb rendelkezéssel eltörölni a kvótarendszer politikai és pszichológiai következményeit. 1928-ra valamennyi egyetemen és minden értelmiségi szakmán belül kiépültek azok a fajvédő szervezetek, amelyek most már - Bethlennel is szembehelyezkedve [2] - arra igyekeztek kényszeríteni az egyetemeket, hogy továbbra is a numerus clausus törvény eredeti - zsidóellenes - szellemében működjenek.? [3]
Tágabb értelemben a numerus clausus a zsidók egyetemi felvételét célzó korlátozásokat jelenti. A történelem során a világ számos országa bevezetett ilyet különböző időtartamokra, mint például Kanada egyes egyetemein az 1920-1940-es években, Németország 1933-ban, Oroszország 1887-1917 között, Románia 1926-ban, Lengyelország 1937-től (az 1923-as próbálkozást a Népszövetség meghiúsította), és az Amerikai Egyesült Államok az 1920-as években a Harvardon.[4]
A numerus clausus manapság egyes nyelveken többé-kevésbé eltérő fogalmakat fed, mint magyarul. Romániában a Ceau?escu-diktatúra idején meghatározták a felső oktatási intézményekbe felvehető magyar nemzetiségűek arányát. A németeknél például ma egyszerűen csak azt jelenti, hogy vannak olyan szakok is az egyetemeken, amelyekre nem korlátlan számban vesznek fel hallgatókat.[5]

...

Most ez hogy tartozik ide?...olyan, mint Blamánál a nácizás.
Nácik 1945 óta nem léteznek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2013.02.19 12:03

@Vote: nem baj szaszácska, zsugapubi!
újabb felesleges duma!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Vote, 2013.02.19 11:32

@rigolya: "Ha nem ismeri a történelmet, arról nem tehet senki más, csak ön!"

"Mikor is volt a numerus clausus? Mi is történt a II. vh alatt? Miért is nem szeretik a magyart a szomszéd országokban?"

Esetleg szoktál érvelni is vagy csak a kérdésekért fizet a baloldal? Elmés.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Vote, 2013.02.19 11:30

@rigolya:
"Mert csányi sokkal jobb offshore? Vagy andy vajna? Netán ön, aki nem is magyarhonban él?"
Az összes off.shore ugyanolyan adókerülés és optimalizás, Te teszuel különbséget a Bajani féle jó off-shore között és a fidesz féle rossz off-shore között. Kettős mérce. bajnai abból gazdagodott meg hogy csődbe vitt cégeket, aztán az országot, amerre jár csődöt okoz. Szénalmas eggy se..nyaló vagy te.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html