Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) negyedik negyedéves növekedési ütemét 3,5 százalékra teszik átlagosan a NAPI Gazdaság által megkérdezett makroelemzők, a tavalyi év egészére vonatkozó piaci prognózis pedig 3,3 százalék. Az utolsó három hónappal kapcsolatos előrejelzések 3,2 százalék és 4,2 százalék között szóródtak. Az első kilenc hónap alatt 3,2 százalékos volt a növekedés, a GDP-bővülés üteme negyedévről negyedévre gyorsult. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma közli az előzetes adatot. A prognoszták szerint a gazdasági növekedés szerkezete nem módosult számottevően az év utolsó negyedében, a GDP bővülését továbbra is belső motor hajtja. A háztartások fogyasztási kiadása éves alapon 8 százalékkal nőtt, a beruházások pedig stagnáltak – véli Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. közgazdásza, aki szerint október és december között rosszul alakultak a külkereskedelmi folyamatok is. A többi elemző is úgy véli, hogy elsődlegesen a háztartások fogyasztása táplálta a növekedést, a beruházások alakulásával kapcsolatban azonban a többség nem ennyire pesszimista, és szerény – 3-4 százalék közötti – növekedést vár. Az előrejelzők szerint az idei év nagy kérdése, hogy képes lesz-e az export átvenni a gazdaságot hajtó motor szerepét vagy sem, az előrejelzések többsége 3,2–3,6 százalékos GDP-bővüléssel számol 2003-ra. Az első félév folyamatai nagy részben már determináltak, a közalkalmazotti bérek szeptemberi emelése feltehetően érezteti majd a hatását, és a gazdaság 3 százalék feletti dinamikát mutathat – véli Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. közgazdásza, aki szerint amennyiben nem indul be a nyugat-európai konjunktúra, úgy a második hat hónap szerényebb növekedést hozhat. A külső gazdasági környezet jelentőségét emeli ki Török is, aki úgy látja, hogy a magyar export felvevőpiacainak magára találása akár 4,6 százalékos GDP-bővülést is indukálhat a negyedik negyedévben. A piaci szakértők többsége még kedvező külpiaci feltételek mellett is túl ambiciózusnak tartja a 2003-as büdzsé elkészítésekor használt 4,4 százalékos GDP-prognózist. A tervezett költségvetési hiány elérését megnehezítheti a vártnál lassúbb növekedés, de ebben az esetben nemcsak a dinamikának, hanem a növekedés szerkezetének is jelentősége van – mondta Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője.