Végre jó hír: bőven terem a magyarok kedvenc gyümölcséből

Országszerte folyik a kajszibarack betakarítása. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint idén - a tavalyi katasztrofális év után - jó termésre számítanak a termesztők. A minőségi magyar kajszira (sárgabarackra) évek óta nagy a külföldi kereslet is.
Domokos Erika, 2019. június 28. péntek, 10:54
Fotó: Napi.hu - Nagybani piac

A hagyományosan június végétől augusztus közepéig tartó kajsziszezonban jó termésre számítanak a gazdák, ugyanis idén tavasszal nem károsította fagy a virágokat, a terméskötődés nagyon jó volt. Nagyon sok és jó minőségű kajszibarack várható, olyannyira, hogy válogatni, ritkítani is kellett a termést - írta közleményében a NAK.

A kajszibarack az egyik "legmagyarabb" növény. Az elmúlt években átlagosan 24 ezer tonnányi volt az éves termésmennyiség, 2018-ban pedig ennél jóval rosszabb, kevesebb mint tízezer tonna. A hazai termés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százalékát értékesítik a frisspiacon. A gyümölcsöt sokféleképpen lehet felhasználni, a friss fogyasztástól a fagyasztáson át a befőzésig. A háziasszonyok is elsősorban feldolgozzák: nagyon népszerű sütemény, lekvár, befőtt, mirelit formában is. Pálinkát is főznek belőle. Az országon belüli fogyasztás növekedése mellett az is megfigyelhető, hogy egyre keresettebb külföldön, hosszú évek óta egyike a legmagasabb áron értékesíthető kertészeti exporttermékeinknek. Az elmúlt években 3,5 ezer tonna körüli mennyiséget exportáltunk friss kajsziból, zömmel Ausztriába és Németországba - ismertette az agrárkamara.

Az országban a termőterület az utóbbi években enyhén, de folyamatosan növekszik, a kajszi egyre népszerűbb a termelők körében. Jelenleg mintegy 5777 hektáron folyik a termesztés, amiről - az előzetes termésbecslés alapján - idén mintegy 32 ezer tonna gyümölcsöt szedhetnek le a termelők. A kajszi legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, ahol közel 1500 hektár ültetvény található. Ennek mintegy harmadán a Gönci magyar kajszi fajtát termesztik. Nagyobb termesztő területek találhatók még Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna, Somogy és Heves megyében.

A piaci lehetőségek kihasználásához és a fogyasztói igények kellő kiszolgálásához magas minőségű gyümölcs szükséges - véli a NAK. Lassú elmozdulás tapasztalható az intenzív művelésű ültetvények és az új fajták használatának irányába. Jelentős trend volt az elmúlt években a piros fedőszínnel jobban színesedő külföldi fajták megjelenése, de a termelés gerincét még mindig a hagyományos magyar fajták adják.

Rendkívül fontos lenne a magyarországi viszonyok közé való, hazai előállítású új fajták bevezetése, reagálva az éghajlatváltozásra és a csökkenő növényvédőszer-kínálatra. Szükség lenne a kajszibarack esetében is a betegségrezisztens, toleráns fajták nagyobb arányú használata, felmérve és mindig szem előtt tartva a piaci igényeket. Fontos például odafigyelni a kajszibarack növényvédelme során a kajszi "gutaütését" okozó kórokozókra, és ezek közt kiemelten a csonthéjasok európai sárgaság betegségét okozó fitoplazmára. A betegség elsősorban a faiskolai szaporítóanyaggal kerülhet be az ültetvénybe. A faiskolából kikerülő látensen fertőzött oltványok az ültetvényben a betegség elsődleges fertőzési gócaivá válhatnak. Ezért is tartja fontosnak a NAK az egészséges szaporítóanyagok előállítását biztosító fejlesztéseket és egy jól működő szaporítóanyag-ellenőrzési rendszert.

HOZZÁSZÓLÁSOK