Valaki mégis befizette a bevándorlási különadót

A Magyar Államkincstár októberi mérlegéből derült ki, hogy valamelyik civil szervezet befizetett 100 ezer forint bevándorlási különadót.
Vég Márton, 2018. november 22. csütörtök, 13:18
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

Valamelyik civil szervezet befizetett 100 ezer forint bevándorlási különadót - derül ki a Magyar Államkincstár októberi mérlegéből. Ezzel megtört a jég, hiszen augusztus 25-től bevallási és adófizetési kötelezettséget írnak elő a törvények a civil szervezetek számára a bevándorlással összefüggésben, de eddig egyetlen ilyen szervezet sem vallott be különadót. Még Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt mondta a legutóbbi Kormányinfón, hogy nulla forint bevándorlási különadóval gyarapodott a költségvetés.

Azt egyelőre nem tudni, hogy melyik szervezet ismert magára, mint adóalany. "Mi nem fizettünk" - mondta a Napi.hu-nak Siewert András, a Migration Aid vezetője. Korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Transparency International és az Amnesty International is úgy nyilatkozott, hogy rájuk nem vonatkozik az előírás és ezt készek bírósági úton is bebizonyítani. "A Magyar Helsinki Bizottságra az adókötelezettség nem vonatkozik, mert ügyfeleink nem minősülnek bevándorlónak az adótörvény értelmében, és jelenleg nincsenek olyan tevékenységeink sem, amilyeneket a törvény adókötelesként nevesít" - közölte a Helsinki Bizottság.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szeptemberben azt ígérte, hogy szigorúan ellenőrzi fogja a bevándorlási különadóra vonatkozó szabályok végrehajtását. A hivatal több civil szervezet (például TASZ, Helsinki Bizottság, Transparency és Amnesty International) ellen "támogatási eljárást" is indított annak érdekében, hogy kiderítse, vonatkoznak-e rájuk a bevándorlási különadó szabályai vagy sem. Az eljárás november 30-ig tart, addig pedig biztos, hogy az említett civil szervezetek nem fizették be az adót. Szándékos adóeltitkolás esetén az adóbírság mértéke akár az adóhiány 200 százaléka is lehet. A kötelezettség nem teljesítése esetén, így például ha elmarad a bevallás benyújtása, mulasztási bírsággal is számolhat az adózó, melynek mértéke akár félmillió forint is lehet.

Október 15-ig kellett fizetni

A Pénzügyminisztérium (PM) szerint a bevándorlási különadóról szóló, első, teljes hónapot, azaz 30 napos időszakot felölelő bevallást október 15-ig kellett benyújtani. A 25 százalékos mértékű adót is eddig az időpontig kellett megfizetni. A bevándorlási különadó fizetési kötelezettség minden a migrációt támogató és finanszírozó szervezetre vonatkozik. Elsősorban annak a szervezetnek kell fizetnie, amelyik a támogatást nyújtja, mégpedig a támogatás nyújtását követő hónap 15. napjáig. Ha ez elmarad, akkor a támogatott szervezet válik adóalannyá. A PM szerint az új adófajta legfontosabb célja nem az adóbevételek növelése, hanem a tevékenység visszaszorítása. Mindazonáltal a különadóból származó összes - immár 100 ezer forint - bevétel címkézett bevétel, azaz kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel.

A Miniszterelnökség és az Igazságügyi Minisztérium képviselői november közepén találkoztak a Velencei Bizottság és az Európa Tanács delegációjával, amelynek tagjai azért vannak Magyarországon, hogy a bevándorlási különadóról szóló törvényt vizsgálják. "A Magyarországot sújtó migrációs hullámnak nagyon komoly költségei vannak, ezt a magyar adófizetők állják, és ezek a költségek lassan elérik az egymilliárd eurót" - mondta a vizsgálattal kapcsolatban Orbán Balázs. A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerint ezért "a bevándorlást támogató tevékenységet végző szervezeteket célszerű, okszerű, szükséges és helyes 25 százalékos extraadóval sújtani".

A TASZ viszont még úgy érvelt június végén, hogy a különadóról szóló javaslat kidolgozói megfeledkeznek arról, hogy a bevándorlás kiváltó okai között súlyos, fegyveres konfliktusok, gazdasági nehézségek, mélyszegénység és a klímaváltozás, valamint az életkilátások között az egyes országokban tapasztalható tátongó különbségek is találhatók. A jogvédők szerint a jogszabály azt sugallja, mintha azok a szervezetek számottevően hozzájárulnának a bevándorláshoz, amelyek nem a teljes bezárkózás és az emberséges bánásmód mellett állnak ki Magyarországon.

HOZZÁSZÓLÁSOK