Járvány kontra tejvásárlók: melyiket, mennyiért?

A koronavírus (SARS-CoV-2) okozta járvány felfordulást okozott a mindennapokban, egyúttal fókuszba állította az egészséget. A járványszakértők számtalanszor elmondták, hogy a legveszélyeztetettebbek az idősek, emellett az elhízás és a cukorbetegség is nagyobb kockázatot jelent a vírus okozta betegség (Covid-19) szempontjából. Utóbbi két kockázati faktor miatt is érdemes rendet csinálni a tejeknél. Elsősorban a zsírtartalom területén, erről később részletesebben szó lesz, ahogy az árakról is.

Hat éve nem drágult akkorát az élelmiszer, mint novemberben

Mire jó? Mennyi lehet? Mennyit kellene?

Az interneten sok információ elérhető, hogy a tejfogyasztás egészséges-e illetve, hogy a különböző zsírosságú tejek közül melyiket érdemes vásárolni. Igazságot itt sem lehet tenni, mert nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni a kérdés megválaszolásához, ráadásul van egy szubjektív elem, azaz, hogy kinek melyik ízlik.

Az mindenesetre biztos, hogy a tej a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz - fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat, vitaminokat és ásványi anyagokat - , sőt az egyik legfontosabb tápanyaga a kalcium. A felnőtt szervezetben a csonttömeg 25-30 éves korra kialakul, de a csontsűrűség megőrzése érdekében fontos a kalcium bevitele. Ennek ellenére sokan nem fogyasztják vagy csak megszokásból, intolerancia miatt, esetleg elvi okokból, mint a vegán életmód követői. Pedig a felnőttek javasolt napi mennyisége csak fél liter lenne a dietetikusok szerint.

Persze nem lehet bödönszám vedelni a tejet, legalábbis sokan nem képesek erre, ugyanis az emberiségnek csak kisebb része, 20-30 százaléka rendelkezik azzal a képességgel, hogy a kisgyermekkor után is képes tejcukrot (a laktózt) a vékonybél által termelt enzim, a laktáz segítségével lebontani, megemészteni. Ez teszi lehetővé az akár nagyobb mértékű tejfogyasztást. A laktózintoleráns embereknél a laktóz emésztetlenül jut a vastagbelekbe, ahol a bélbaktériumok "emésztik" meg, de ez a folyamat fájdalmas puffadást, görcsöket és hasmenést vált ki.

A magyarországi tejfogyasztás ugyan emelkedőben van, még bőven elmarad az uniós átlagtól. Erről Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója idén februárban a Hellovidék.hu-nak azt mondta: A magyar lakosság tej- és tejtermék fogyasztása - tejegyenértékben mérve - az uniós átlag (250 kg) alatti, 165 kg körül mozog egy főre vetítve. Ezen belül fogyasztói folyadéktejből 54-55 litert fogyasztott el átlagosan egy fő 2018-ban, savanyított tejtermékből (joghurt, kefir, tejföl) pedig 13-14 litert. A sajt és túró fogyasztás együtt 7,9 kg volt fejenként, míg vajból és vajkrémből 1,2 kiló fogyott. A korábbi évekhez képest ezek a számok kismértékű emelkedést mutatnak, de még mindig elmaradnak az Európai Unió jelenlegi átlagfogyasztásától. A fogyasztói folyadéktej esetében a hazai fogyasztás elmaradás alapvetően nem is számottevő az uniós fogyasztáshoz képest, a feldolgozott, magas hozzáadott értékkel bíró tejtermékek fogyasztása ugyanakkor hazánkban jóval alacsonyabb.

A boltok polcain sokféle tej található: 0,1 százalékos zsírtartalmúak, 1,5 százalékosak, a 2,8 százalékosak és a 3,5-3,6 százalékosok. Utóbbiakat hívják teljes tejnek. A tej döntő része, nagyjából 88 százaléka víz és körülbelül 12 százalékban úgynevezett oldott anyagot tartalmaz, utóbbit hívjuk szárazanyag-tartalomnak. Összességében pedig a zsírtartalom adja a tej tápértékét. A százalékos zsírtartalom úgy jön ki, hogy a gyártók a 3-4 százalékos zsírtartalmú nyers tehéntejet lefölözik, kiveszik belőle a zsírt, majd a kívánt zsírtartalom eléréséig tejszínnel visszadúsítják. (A nyers tejből kinyert zsírt más tejtermékekhez, például sajtokhoz használják fel a gyártók.)

A tej zsírtartalma pedig azt fejezi ki, hogy 100 gramm tej mennyi tejzsírt tartalmaz. "A tej vitamintartalmának jelentős része zsírban oldódó anyag, ezért meghatározó a zsírtartalom a tejnél, emiatt az alacsonyabb zsírtartalmú tejek vitamin- és tápértéktartalma kisebb lesz" - mondta korábban Szigeti Tamás, a független élelmiszer-laboratóriumot működtető Wessling szakértője a Bukszának (a Napi.hu szerkesztőségi blogjának). Mindez azért fontos, mert sokan úgy hiszik, hogy a 0,1 vagy 1,5 százalékos tejet felvizezik, de valójában nem erről van szó, csak a zsírtartalommal variálnak.

Mennyiért?

Adódik a kérdés, melyik zsírtartalmú terméket érdemes választani akár a gyerekeknek, akár a felnőtteknek. A járványhelyzet miatt új szokások alakulhatnak ki a családokban és újabb szempontok válnak fontossá az eddigiekhez képest. Az egyik ilyen szempont lehet az ár.

Az alacsonyabb zsírtartalmú tejek ára is alacsonyabb. A hivatalos KSH-adatok szerint a literes 2,8 százalékos zsírtartalmú tej 8 százalékkal, 20 forinttal kerül többe, mint a 1,5 százalékos társa, előbbi 264 forintba került októberben, utóbbi 244 pedig forintba. A Mindenár.hu élelmiszerár-összehasonlító oldal szerint a legolcsóbb 1,5 százalékos - tartós - tejek ára jellemzően 160 forint körül alakul, a 2,8 százalékosakból el lehet csípni egy-egy akcióban 180 forintosakat is, de a 200 forint és az azt meghaladó ár inkább jellemző.

Rózsás Mónika, az egyik legnagyobb tejfeldolgozó, az Alföldi Tej ügyvezető igazgatója tavaly kérdésünkre azt mondta: Elsősorban az alacsonyabb ár miatt a 1,5 százalékos tejek masszív piaci részesedéssel rendelkeznek, az Alföldi Tej adatai szerint a forgalom 60 százalékát adják. A 2,8 százalékos tejeknek 30 százalékos szelet jut a tejtortából, a 3,5 százalékosak részesedése pedig 10 százalékos. Arra a kérdésre, hogy van-e elmozdulás a magasabb zsírtartalmú tejek felé, Rózsás Mónika akkor hozzátette azt  is: "Az Alföldi Tej tapasztalata szerint az elmúlt néhány évben átrendeződés figyelhető meg a tejek értékesítésében: emelkedik a 2,8 százalékos és a 3,5 százalékos tejek értékesítése. A magasabb zsírtartalmú tejek értékesítésének növekedése főleg a diszkontokban és egyes hipermarketláncoknál figyelhető meg, ott ahol nem nagy az árkülönbség az egyes zsírtartalmú tejek között.

A tudomány pedig a magasabb zsírtartalmú tejek mellett van, legalábbis az eddig megjelent kutatások szerint. Egy 2016-ban megjelent felmérés szerint például a zsírszegény tejet fogyasztók könnyebben lesznek cukorbetegek. Ezért jobb a magasabb zsírtartalmú, teljes tejet inni. A kutatók 15 éven keresztül vizsgálták 3333 felnőtt vérét, ebből pedig kiderül, hogy a teljes (nagyobb) zsírtartalmú tejtermékeket fogyasztóknál 46 százalékkal alacsonyabb a cukorbetegség kockázata. A zsírszegény tej ráadásul kevésbé "laktat", mint a zsírosabb társai, tehát utóbbiak jobban csökkentik az éhségérzetet.

Az Orvostovábbképző Szemle Online (OTSZ Online) idén nyáron idézett egy másik, nagyszabású kutatást, amely szintén arra jutott, hogy a tejtermékek fogyasztása csökkentheti a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Ráadásul a teljes - azaz magasabb zsírtartalmú tej - fogyasztásánál kedvezőbb eredmények születtek, mint a sovány - alacsonyabb zsírtartalmú tej esetében. (A kutatás hátrányaként említették a szakemberek, hogy a felmérésben részt vevő emberek pontatlanul idézhették fel a tejfogyasztási szokásaikat. A kutatás készítői pedig jelezték, hogy szükség lesz a jövőben az eredmények megerősítésére.)

Melyik a finomabb?
Az árak a fenti árkörkép alapján tehát különbözőek, a tudomány pedig a magasabb zsírtartalmú tejeket ajánlja inkább, mindezek azonban mellékessé válhatnak. Bár a vásárlói szokásokat megváltoztatta a gazdasági helyzet, ám az valószínűtlen, hogy például a tejfogyasztási szokások ennek mentén is változhatnak.

Egy kétgyermekes anya erről a Bukszának azt mondta, hogy tisztában van azzal, hogy a teljes tej, azaz a 3,6 százalékos a legjobb, de egyszerűen a gyerekeknek jobban ízlik a 2,8 százalékos, ezért az kerül az asztalra. Bár ahogy az előbbi "árkörképből" látható, a különböző zsírtartalmú tejek íze és fogyasztása nagyon eltér. Tehát vannak, akiknek egyszerűen jobban ízlik az alacsonyabb zsírtartalmú.