Cafeteria 2017 - Felkészülni! Nagyot lehet koppanni

Sok kihívást tartogat a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt a 2017-es cafeteriaátalakítás. A cégeknek alaposan át kellene gondolniuk, mit és hogyan módosítanak, ám várhatóan erre sokan nem fognak energiát fordítani. Az új rendszer túl bonyolult, immár alig célzott és nem támogatja az öngondoskodást sem - hangzott el egy szakmai konferencián.
K. Kiss Gergely, 2016. szeptember 8. csütörtök, 07:07

A dolgozóknak és a cégeknek is jól meg kell fontolnia, milyen legyen a jövő évi béren kívüli juttatások rendszere, milyen új elemeket adjanak és miért, illetve, hogy az eddigiek jók voltak-e és mit kellene helyettük nyújtani - jelentette ki Fata László, a CafeteriaTrend ügyvezetője, a Cafeteria workshop eseményen.

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) rendezvényén példaként elhangzott: a VDSZ kötelékébe tartozó alkalmazottak összesen 34 cafeteriaelem közül választhatnak (a teljes, elérhető kör ennél még nagyobb lehet), ez pedig igencsak nehéz választás elé állítja a cégeket.

Egészen új dolgok köre lesz kedvező

Különböző időpontokban elég komoly változások lépnek életbe: a rendszerbe új elemek kerülnek bele, miközben több meglévő és népszerű elem használata kedvezőtlenebbé válik - ismertette Fata.

Számos béren kívüli juttatás után - amelyet az idén még csak 34,51 százalékos szja-teherrel sújtanak - jövőre már 49,98 százalékos mértékben kell adózni. Így drágább lesz cafeteriaelemként alkalmazni a helyi bérletet, értékhatár nélkül a munkahelyi étkeztetést, az iskolakezdési támogatást, illetve bármely ajándékutalványt. Havonta a minimálbér 50, illetve 30 százalékáig az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulás szintén a 49,98 százalékos adózási sávba kerül (a korlátlan kiadás kérdéséről még nem született döntés).

Egyes elemeknél megmarad az eddigi 34,51 százalékos közteher, azonban e juttatások köre szűkül. A Széchenyi pihenő (Szép) kártya a 2016-ban is ismert alszámlákkal és keretekkel adható ki, valamint lehetőség lesz 100 ezer forint értékig készpénz kifizetésére is ezen adósáv mellett. E két juttatásra azonban egy limit is vonatkozik majd: a versenyszférában évi 450 ezer forint, a közszférában 200 ezer forintig lesznek adhatóak.

A bölcsődei mellett jövőre már adómentes lesz az óvodai támogatás, bizonyos limitig az új mobilitási célú lakhatási támogatás, amelybe beletartozik a munkásszállás. Nem sújtja közteher a lakáscélú támogatást, valamint a - például megbetegedéshez köthető - kockázati biztosítást sem, havonta a minimálbér 30 százalékáig.

Az eddigi 9 forint/kilométer helyett jövőre kilométerenként már 15 forintig lehet elszámolni az üzemanyagköltségeket. Szintén adómentesen biztosíthat a társaság egészségügyi szolgáltatásokat a dolgozóknak - az erre vonatkozó a kormányrendelet, azonban még nem érkezett meg.

Pluszfeladat lenne a cégeknek

Várhatóan elterjed a kedvező adózású készpénzfizetés lehetőség: ez azonban célzott felhasználásra nem alkalmas - mondta Fata. A munkáltatói célok elérése - például a dolgozók kipihentsége, egészsége - nehézkesebbé válik. Kemény dolga lesz a "gondoskodó attitűdű" munkáltatóknak: számukra nagy érvágás lesz az egészség-és nyugdíjcélú elemek növekvő terhe.

Komoly feladat lesz a munkavállalói és munkáltatói oldalról egyaránt a szabályok és a juttatások céljának meghatározása. Újra kell számolni a forrásokat és újratervezni a kínálatot. A cafeteria átstrukturálásánál fontos lesz arra figyelnie a cégeknek, hogy mennyi az az érték, amelyet a dolgozók soknak éreznek. A váltás akár kevesebbe is kerülhet, miközben a dolgozók mégis boldogabbak lehetnek tőle. Az új rendszerben nehézség lesz, hogy meg kell tanítani a dolgozókkal, hogyan költsék el a juttatásokat, amelyeket érdemes megtölteni tartalommal. Így például egy huszonéves dolgozó nem biztos, hogy felismeri, hogy a kulturális belépőt akár zenei fesztiválokra is lehet költeni.

Az új cafeteriaelemekben két fő irány jelenik meg: a családi, illetve munkavállalói mobilitást célzó juttatásoké. Utóbbi esetében azonban figyelni kell a szabályozásra: így a lakhatásnál új definíciók jelennek meg, például megszűnik a félszoba fogalma. Ami nagyon fontos, hogy a jó, cégre szabott juttatásoknak nem feltétlenül a mérsékelt adóteher a fő előnye.

Ez már a veszett fejsze nyele

Mikro-, kis- és középvállalkozói szinten lényegében lehetetlen elvárni, hogy a cafeteriaelemeket tudatosan alakítsák át - kontrázott Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Így várhatóan nagyon sok olyan cég lesz, ahol rosszul, a hatékonyság és a dolgozói előnyök rovására változik majd a rendszer.

Milyen szempontból fontos a vállalkozók számára a cafeteria? A három fő prioritás az étkeztetés, a pihenés, illetve az öngondoskodás. Ezeket az Erzsébet-utalvány, a Szép-kártya és a pénztári-hozzájárulások eddig kielégítették. A jövőben is bőven elegendő lenne 3-5 féle cafeteriaelem, a 35 helyett.

Dávid a százezer forintos készpénzesítést - amely szerinte a zsebbe adott fizetéskiegészítés alternatívájaként jelenik meg - kifejezetten károsnak tartja, hiszen egyrészt a "rendes" fizetéssel ellentétben ez még nyugdíjalapot sem képez, másrészt pedig nem csak a munkáltatói törekvések, de az egyes ágazatok, kkv-k célzott támogatására is alkalmatlan.

Az étkezési utalvány adóterhe 2011-ben még 19,4 százalék volt, ami a bérteherhez képest 10 százalékpontos nyereséget jelentett. Jövőre ennek szja-terhe már 49,98 százalékos lesz. Miért alkalmazná bármelyik cég ezt, amikor még a bérteher is kisebb ennél - tette fel a költői kérdést.

A munkáltatók a szakszervezetekkel azonos állásponton álltak a cafeteriatárgyalásokon. Így közösen javasolták például az egyszerű, fogyasztásösztönző, háromelemes cafeteriát, illetve azt is, hogy jelenjen meg prioritásként az élelmiszer-vásárlás is. A kormányoldal azonban lesöpörte indítványukat.

Tudomása szerint Orbán Viktor miniszterelnök egészében ellenzi a béren kívüli juttatások rendszerét, ám inkább az adókulcsokkal variál, mert az adó- és járulékrendszer megújítását nem óhajtja felvállalni. A kormány cafeteriafronton a csendes pusztítás eszközét választotta - fogalmazott Dávid.

A munkáltatók támogatása nélkül nincs nyugdíj

A 2016 tavaszi módosítással - a kedvezményes adókulcs megszüntetésével. jelentősen visszavágják az öngondoskodást - hívta fel a figyelmet Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke. A szervezet felmérése szerint a nyugdíj-és egészségcélú előtakarékosságban, az egyéni számlák befizetéseinek 26 százaléka munkáltatói támogatás. A befizetés arányt nézve körülbelül 35 százalékos a munkaadói részvétel az egészségpénztári díjbefizetéseknél, míg a nyugdíjpénztáraknál már 58 százalékot tesz ki a vállalatok hozzájárulása.

A számlatulajdonos munkavállalók 17 százaléka viszont egyáltalán nem pótolná befizetéseit, amennyiben ez a cafeteriaelem kiesik. A munkáltató befizetések elapadásával ugyanakkor az egyéni befizetések is csökkenhetnek, ezzel a pénztárak működése veszélybe kerülhet (A hazai nyugdíjpénztárak jelenleg mintegy 1100 milliárd forintnyi megtakarítást kezelnek).

A nyugdíj-előtakarékosság ösztönzésében a munkáltatók szerepe elengedhetetlen. A kormány így szembemegy a nemzetközi trenddel, amely a nyugdíjkasszára nehezedő súly csökkentését célozza. A jelenlegi felosztó-kirovó rendszer mellett a következő generációk csökkenő nyugdíjakkal számolhatnak, amelyet a mostani döntés szinte borítékolna.

A döntés életbe lépése óta, az ÖPOSZ törekszik, a felvilágosításra, több szervezettel és szakmai fórumon igyekszik párbeszédet folytatni, illetve lobbizik a kormányzatnál. Úgy látja, eddig részsikereket tudtak elérni. Sajnos a döntéshozókat információ és tudáshiány jellemzi ezen a téren és nincsenek tisztában döntéseik kifutásával sem. Így eléggé nehézkes az öngondoskodás érdekében tárgyalni - fogalmazott Kravalik. A hallgatóságtól elhangzott bírálatok szerint azonban a szervezet túlzottan visszafogottan reagált, a korábbi rendszer lebontására és kevés szakmai anyaggal állt elő.

A bérek biztosan növekedni fognak

A szakképzett munkaerő hiánya jelenleg a termelést legsúlyosabban akadályozó tényező, a dolgozóhiány 2015 derekától ugrott meg jelentős mértékben - figyelmeztetett előadásában Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezérigazgatója. A cég 1987 óta készített éves felmérése szerint 2000-ben még a válaszadók 5-10 százaléka mondta ezt, idén azonban már a válaszadók 50-60 százaléka számára ez volt a legfőbb panasz. Ilyen magas arányra történelmi távlatokban nem volt példa.

A munkatermelékenységhez képest azonban még mindig lemaradásban van a magyar gazdaság a béreknél, ráadásul uniós összevetésben a magyar dolgozók munkaideje hosszabb az átlagnál. Az egy munkaórára jutó hozzáadott érték alapján a hazai dolgozók 60-65 százalékát adják az EU-átlagnak, miközben az egy főre jutó összes bérjellegű költség 56-57 százaléka az uniósnak. A válság előtti utolsó év óta az EU-ban jobban nőttek a bérek mint nálunk - mondta Palócz.

Az adóhatóság 300 ezer vállalatra kiterjedő adatai alapján azonban óriási különbségek vannak egyes vállalattípusok között a termelékenységben: a külföldi és belföldi tulajdon között nagyon erős a vízválasztó. Még a külföldi mikro- és kisvállalatok termelékenysége is nagyobb, mint a legjelentősebb, illetve az egy főre jutó hozzáadott értéket alapján a legjobb magyar tulajdonú cégeké. Van körülbelül 200 külföldi nagyvállalat, amely óriási mértékben meghatározza az átlagtermelékenységet - így az átlag igencsak torz képet mutat.

A közgazdász szerint a hazai fizetések leképezik ezeket a különbségeket. A külföldi tulajdonú vállalatok bérelőnye körülbelül 50 százalék, amely azonban kisebb, mint a termelékenységi előnyük. A cégek nagyobb részének termelékenysége mélyen elmarad a nemzetgazdasági átlagtól, így, ha a bérek drámai mértékben növekedésnek indulnak, akkor nagyon erőteljes átrendeződést okozna a gazdaságban! E folyamat akár jótékony is lehet, ha nem drasztikusan történik.

Két éve gyorsan nőnek a fizetések Magyarországon, a Kopint-Tárki szerint ez a jövőben is erőteljesen folytatódik.. Mindez azonban csak arra lesz elég, hogy csökkentse az elvándorlás mértékét, külföldről azonban nem fog sokakat visszacsábítani. Palócz szerint ugyanakkor a versenyképesség szempontjából rendkívül hátrányos, hogy a legalacsonyabb bérezésű dolgozóknál Magyarországon, az EU-átlagához képest mintegy 10 százalékkal magasabb (körülbelül 50 százalék) az adóék nagysága az átlagbérnél. Ezzel a régió összes országát lekörözzük.

HOZZÁSZÓLÁSOK