Csődbe ment az utazási iroda, elvitte ingatlanjait a biztosító

Egy utazási iroda a számára előírt vagyoni biztosítékot egy biztosítóval kötött szerződéssel teremtette elő. A biztosító - a biztosítási díj mellé - zálogjogot és vételi jogot is kikötött az iroda két ingatlanára. Miután az iroda csődbe ment, a biztosító vitte az ingatlanjait.
Németh Géza, 2020. április 28. kedd, 06:20
Fotó: Getty Images

A Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset kiemeli azt az előírást, amely az utazási irodákat vagyoni biztosíték adására kötelezi és ez a biztosíték lehet biztosítás is. A most következő esetben az utazási iroda megállapodott a biztosítóval, hogy az utóbbi 12,9 millió forint biztosítási díj fejében 1,3 milliárd forint erejéig vagyoni biztosítékot nyújt az utazási irodának, egy évre.

Miután a két összeg között nagyon nagy a különbség, a biztosító kikötötte, hogy a szerződésük csak úgy lép hatályba, ha az utazási iroda 200 millió forint értékű jelzálogjogot enged a számára. Ezt meg is tette, két ingatlanára engedte bejegyeztetni a jelzálogjogot. Hogy még cifrább legyen az eset, a biztosító vételi jogot kötött ki mindkét ingatlanra 25-25 millió forint értékben. Ezzel azonban csak akkor élhetett, ha fizetnie kellett az utazási iroda helyett. (A két ingatlanon volt már egy banknak is zálogjoga 400 millió forint erejéig, ezt beszámítva értek azok a biztosítónak 200 milliót.)

Amint életbe lépett a biztosítási szerződés, alig telt el nyolc hónap és az utazási iroda csődöt jelentett, az utasait a biztosító hozta haza. Ezek után élt a biztosító a vételi jogával, az utazási iroda viszont nem szívesen adta el neki a két ingatlanát. Így lett per az ügyből. Az utazási iroda arra hivatkozott, hogy a kétszer 25 millió (összesen 50 millió forintos) vételár feltűnően aránytalan. A biztosító pedig azt mondta, hogy maga az iroda határozta meg ezt a vételárat, mivel tudatában volt annak, hogy a biztosító 1,3 millió forintig köteles helytállni.

Az elsőfokú bíróság elutasította az utazási iroda keresetét. Indoklásában kifejtette, a jog megengedi, hogy a felek ugyanazon ingatlanra zálogszerződést és opciós szerződést is kössenek egymással, a biztosítási szerződésük biztosítékául. A vételi jog gyakorlására csak azt követően kerülhetett sor, hogy a biztosítási esemény - az utazási iroda csődbejelentése - megtörtént. A Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal az iroda utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét visszavonta.

Végül a biztosító kerekedett felül

A biztosító ezt követően azonnal elkezdte teljesíteni a biztosítási jogviszony alapján fennálló helytállási kötelezettségét, és e körben gondoskodott a külföldön rekedt utasok átmeneti szállodai elhelyezéséről, illetőleg hazaszállításáról. A biztosítási esemény bekövetkezésével megnyílt a biztosító kielégítés iránti joga az irodával szemben, és a biztosító csak ezt követően élt a vételi jogával. A biztosító választhatott, hogy melyik biztosítékát érvényesíti. Nem ütközik jogszabályba, hogy - miután a teljesítései meghaladták az 50 millió forintot - a két ingatlanra élt a vételi jogával.

Az utazási iroda fellebbezett, de másodfokon is elvesztette a pert. A jogerős ítélet - egyebek mellett - kitért arra is, hogy a felek a biztosítási szerződést az utazási iroda vagyoni biztosítékának, annak biztosítása céljából kötötték. A 200 millió forint értékű biztosíték pedig a biztosítási esemény bekövetkezte után - az iroda helyett megfizetett biztosítási szolgáltatás tekintetében - az iroda által fizetendő önrész fedezetét szolgálta.

Az utazási iroda felülvizsgálatot kért a Kúriától, de az jóváhagyta a másodfokú, jogerős döntést. Miután jogszabálysértés nem történt az eljárás alatt - az utazási iroda ezt nem tudta bizonyítani - a legfőbb bírói fórum nem is tehetett mást.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

ekeke, 2020.04.28 13:00

Csak azt nem értem, miért nem lehetett konkrét neveket is leírni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html