Az, hogy 479 jogszabályt hirdettek ki az idei első félévben, egyrészt azt jelenti, hogy a tavalyinál nyolcvankettővel több törvény és rendelet született, másrészt pedig azt, hogy kétnaponta átlagosan öt új jogszabályunk lett, ezen belül minden második napra jutott egy új törvény. A CompLex Kiadó, a holland Wolters Kluwer csoport tagja Jogtárának adataiból kiderül: akárcsak tavaly, idén is kormányrendeletek és törvények születtek kiemelkedően legnagyobb számban (139 kormányrendelet a tavalyi 108 után és 90 törvény a tavalyi 83 után).

Erősödött a kormány szerepe

Az adatokból kiderül, hogy erősödött a jogalkotásban a kabinet szerepe. A június végéig hatályba lépett jogszabályok 29 százaléka, tehát majdnem egyharmada kormányrendelet, míg tavaly még csak 25 százalék körül volt az arányuk. Továbbra is nagyjából minden ötödik új jogszabály törvény, de az előző évi 19,9 százalékos arány 18,8 százalékra csökkent.

Az egyéb jogalkotók közül a rendeletei számát a Magyar Nemzeti Bank a duplájára, míg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tizenkétszeresére növelte - igaz, utóbbinál jócskán torzító hatású, hogy 2011 első felében egyetlen rendeletet adott ki. Jelentősen nőtt a belügyminiszteri, valamint a közigazgatási és igazságügyi miniszter által kiadott rendeletek száma, észrevehetően csökkent a nemzetgazdasági és a korábbi nemzeti, most már emberi erőforrás miniszter által kiadott rendeleteké.

Noha már tavaly is előfordultak olyan jogszabályok, amelyek a megjelenésük napján hatályba léptek, ezek száma idén megháromszorozódott: a 2011 első félévi hétről húszra emelkedett. A tavalyi néggyel szemben idén már 12 olyan kormányrendelet volt, amely hatályba lépésénél nemcsak napot, hanem órát is fel kellett tüntetni. Az erőforrás miniszternek négy ilyen rendelete volt - tavaly egy sem -, a közigazgatási miniszternek a tavalyi egy után kettő, a fejlesztési miniszternek, akárcsak tavaly, idén is kettő.

Még inkább figyelemreméltó, és talán a jogalkotás túlságosan felpörgött tempójából adódó hibákkal magyarázható, hogy az idén június végéig kihirdetett törvények és rendeletek majdnem tíz százaléka (összesen 41 jogszabály) csak azért született meg, hogy egyes már korábban elfogadott és kihirdetett, de még nem hatályosult jogszabályok más tartalommal vagy egyáltalán ne lépjenek hatályba. A 41 ilyen jogszabályból 24 volt törvény - vagyis a törvények negyede csak korrekciós céllal született -, tizenkettő kormányrendelet, egy jegybanki, míg négy miniszteri rendelet. Egy évvel korábban 30 jogszabály született ilyen korrekciós céllal, a növekedést lényegében az ilyen törvények számának a tavalyi 13-ról majdnem duplára emelkedése magyarázza.

Közel száz helyen a korábbitól eltérő szöveggel léptette hatályba például a 2012. évi XXXI. törvény az új szabálysértési törvényt (a 2012. évi II. tv).  Illetve ilyen volt az új munka törvénykönyve is (2012. évi I. törvény), amelyet vagy félszáz helyen eltérő szöveggel léptetett hatályba a 2012. évi LXXXVI. tv.

Elmaradt szabadság

A jogalkotásban jól láthatóak a jelei annak, hogy az Országgyűlés idén nem ment szabadságra a tavaszi ülésszak végén, hanem július 13-ig rendkívüli ülésszakot tartott. Július első két hetében ugyanis további negyven jogszabály született, így július 17-ig összesen 519 jogszabályt hirdettek ki idén. Július első bő két hete 23 új törvényt és 22 kormányrendeletet hozott, így a jogalkotás nyári szünetéig összesen 113 törvényt és 161 kormányrendeletet hozott ez az év.

Mint emlékezetes, tavaly rekordot jelentő számú, 213 törvényt hirdettek ki. Az idei első féléves számok arra utalnak, hogy idén újabb csúcsdöntés következhet, ha a parlament ősszel is a mostanihoz, és különösen a tavalyi decemberihez hasonló tempót diktál (tavaly az utolsó hónapban 63 törvényt módosított az Országgyűlés a 2011-ben kihirdetettek közül).