Devizahitelesek figyelem: fontos kérdésben döntött az Európai Bíróság

Az uniós joggal ellentétesek azok a magyar jogszabályok, amelyek kizárják az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződés visszamenőleges hatályú megsemmisítését - állapította meg az Európai Bíróság.
Domokos László, 2019. március 14. csütörtök, 10:24
Fotó: Reuters

A szerződésnek megsemmisíthetőnek kell lennie, amennyiben az a tisztességtelen szerződési feltétel nélkül nem teljesíthető - mondta ki a Dunai Zsuzsanna kontra Erste Bank Hungary Zrt. ügyben az Európai Bíróság (EB).

A hölgy még 2007 májusában kötött az Erste Bank Hungaryvel svájci frank alapú kölcsönszerződést. A szerződés alapján a kölcsönt forintban folyósították, és az átváltás a bank által a hitel folyósításának napján alkalmazott árfolyam szerint történt. A szerződés azt is előírta, hogy a kölcsönt forintban kell törleszteni és a törlesztőrészletek összegét a bank által az egyes törlesztések napján alkalmazott eladási árfolyamnak megfelelő árfolyam alapján kell számítani. A szerződés értelmében az árfolyamkockázatot a kölcsön felvevője viselte. Mivel a szerződéskötést követő években a forint sokat gyengült, a forintban törlesztendő összeg jelentősen megemelkedett.

Több törvény is született

Majd 2014-ben Magyarország több törvényt hozott a devizaalapú kölcsönszerződések bizonyos, tisztességtelen szerződési feltételeinek módosítása érdekében, ideértve azon feltételt is, amely lehetővé tette a bankok számára a kölcsön folyósításakor és törlesztésekor alkalmazott eltérő árfolyamokból adódó árfolyamrésből eredő haszonszerzést. E törvények ugyanakkor nem vonatkoztak e szerződések rendelkezéseire annyiban, amennyiben azok az árfolyamkockázathoz kapcsolódtak, amelyet így továbbra is a kölcsön felvevője viselt.

A törvények azt is előírják, hogy a hitelfelvevő nem nyilváníttathat visszamenőleges hatállyal (vagyis az érvénytelenítésről szóló bírósági határozat meghozatalának időpontját megelőző időszakra tekintettel) érvénytelennek egy olyan kölcsönszerződést, amely olyan tisztességtelen szerződési feltételt tartalmaz, mint például az árfolyamkockázat, amelyre e törvények nem vonatkoznak közvetlenül.

A Dunai Zs. és az Erste Bank Hungary közötti ügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy a 2014-es törvényeknek a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvvel (1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv) való összeegyeztethetőségéről határozzon, amely irányelv szerint egyfelől az ilyen szerződési feltételek nem kötelező érvényűek a fogyasztóra nézve, másfelől az ilyen rendelkezéseket tartalmazó szerződés csak akkor tartható érvényben, ha az a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető.

Így döntött az Európai Bíróság

Az EB szerint a magyar jogalkotó megfelelt a tisztességtelen szerződési feltételeknél az uniós törvényhozó által követett célkitűzésnek. E cél ugyanis a felek közötti egyensúly helyreállítása valamely szerződés egésze érvényességének a lehetőségek szerinti fenntartásával, nem pedig a tisztességtelen feltételeket tartalmazó valamennyi szerződés semmissé nyilvánítása.

Az árfolyamréssel kapcsolatos szerződési feltételek kapcsán a 2014-es törvényeket úgy kell tekinteni, hogy azok tiszteletben tartják az irányelvet, feltéve hogy e törvények lehetővé teszik azon jogi és ténybeli helyzet helyreállítását, amelyben a fogyasztó az ilyen tisztességtelen szerződési feltételek hiányában lett volna, többek között azzal, hogy biztosítják az eladó vagy szolgáltató által e szerződési feltételek alapján szerzett jogalap nélküli előnyök visszatérítéséhez való jogot. A magyar bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a jelen esetben teljesült-e ez a feltétel.

Az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési feltételnél a bíróság azt mondta, hogy az határozza meg a szerződés elsődleges tárgyát, így abban az esetben, ha bizonyítják e szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, az ilyen rendelkezést tartalmazó szerződés érvényben tartása nem tűnik jogilag lehetségesnek, ezt azonban a magyar bíróságnak kell mérlegelnie.

A bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló határozat alapján megállapítja, hogy a 2014-es magyar törvények azt eredményezik a fogyasztó számára, hogy ha az többek között az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegére hivatkozik, akkor azt is kérnie kell az eljáró bíróságtól, hogy a szerződést a határozathozatalig terjedő időre nyilvánítsa hatályosnak. Így e törvények megakadályozhatják a fogyasztónak az érintett tisztességtelen szerződési feltétel alóli mentesülését, és az ilyen szerződési feltételt tartalmazó szerződés teljes egészében történő megsemmisítésének lehetőségét olyan esetekben, amikor e szerződési feltétel hiányában e szerződés nem teljesíthető. Ebből következően a 2014-es törvények nem összeegyeztethetők az irányelvből eredő követelményekkel - mondta ki az EB.

HOZZÁSZÓLÁSOK