Egyre veszélyesebb a gyors béremelés?

Kitartóan és dinamikusan nőnek a magyarországi bérek. Ez azonban egyúttal komoly költségnövekedést jelenti a vállalkozásoknak, egyre nehezebb lesz életben maradni.
Domokos László, 2018. június 21. csütörtök, 11:15
Fotó: Pixabay

Nincs meglepetés az adatokban, a bérnövekedés részben a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelésének köszönhető. Hozzájárul a folyamathoz, hogy az egyre több ágazatban látható munkaerőhiány miatt a cégek kénytelenek emelni a fizetéseket - kommentálta a KSH friss számait Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Várakozása szerint idén a nettó béreknél 10 százalék feletti növekedés várható. Az inflációval korrigált nettó reálbér-emelkedés mértéke pedig a mostani kilátások szerint 9 százalék körül lehet. Utóbbi nagyobb mozgásteret ad a háztartásoknak és segíti a belső, azon belül is a lakossági fogyasztás növekedését.

Jövőre folytatódhat a béremelkedés - véli Németh. A 2019-es költségvetés tervezete szerint a nettó fizetések jövőre 8,8 százalékkal növekedhetnek. Bár a minimálbérről szóló tárgyalásokra várhatóan csak ősszel kerül majd sor, de a 2019-es költségvetésben szereplő előrejelzésből az látszik, hogy a kormány a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál emelkedéssel számol, igaz, az ideinél valamivel kisebb mértékű lehet ez az emelkedés. A K&H szakembere szerint a jelentős béremelkedés kockázatot jelent versenyképességi szempontból. A béremeléseknek ugyanis együtt kell járnia a termelékenység fokozódásával, különben lemaradhat a magyar gazdaság a nemzetközi versenyben. Ugyanakkor az is látszik, hogy több cég gépekkel igyekszik helyettesíteni és pótolni a hiányzó munkaerőt, ez viszont hatékonyabbá teszi a működést és a termelékenység javulását eredményezi.

Idén az év egészében 11 százalék körüli bérnövekedést várható a képzett munkaerő hiánya, a közszféra idén is zajló bérrendezései, valamint a bérminimum-emelkedés miatt. Ez a a várt 2,7 százalékos éves infláció mellett 8 százalék körüli reálbér-növekedést jelent - állapította meg Horváth András, a Takarékbank elemzője. A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája intenzív maradhat.

A képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz mostanra, különösen nyáron kezdetén a rengeteg szezonális munka miatt. Mindez kihat a termelés minőségére is - ez látszik például az építőipari folyamatos csúszásokon, de fokozatosan a termelékenység növekedését is kikényszeríti ez a folyamat, egyrészt a hatékonyabb szervezésen keresztül, hogy a rendelkezésre álló szűkös munkaerő maximálisan ki legyen használva, másrészt pedig a munkaerőt kiváltó technológiai beruházások révén, amit immár nem tud kikerülni a szektor. Harmadrészt az alkalmazkodásra képes vállalkozások maradnak életben, így a magasabb béreket kitermelni képtelen cégek felől folyamatosan a hatékonyabb, versenyképesebb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő.

Erősek a béradatok, gyors a bérkiáramlás a nemzetgazdaságban, ebben nem mutatnak változást 2017 első négy hónapjának statisztikái. E mögött egyrészt adminisztratív hatások állnak, a másik fontos felhajtóerő pedig a továbbra is a feszes munkapiaci helyzet. Az alacsony munkanélküliségi ráta, illetve a gazdaság számos szektorában mutatkozó munkaerőhiány egyértelműen magas bérnövekedési ütemet sugall az elkövetkező hónapokra vonatkozóan is. Összességében várakozásunk 2018-ban a bruttó bérek 10-11 százalékkal nőhetnek a 2017-es 12,9 százalék után, majd 2019ben egy számjegyűre lehet a dinamika - mondta Nyeste Orsolya, az Erste bank szenior makrogazdasági elemzője.

Így a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje 2018-ban is a lakossági fogyasztás lesz. Az elemző szerint idén 4 százalékkal bővülhet a magyar GDP. A bérek gyors növekedése azonban nemcsak a növekedést támogatja, hanem az inflációt is emeli előbb vagy utóbb. Várakozása szerint a 3 százalékos középtávú inflációs célt a jövő év elején érjük el fenntartható módon.

Fotó forrása: Pixabay.

HOZZÁSZÓLÁSOK