Az idén erőteljesebben hat az inflációra a húsok, a tej, a sajt, a tojás, a dohányáruk, a gyógyszerek árának és a lakbér változása a tavalyinál, miközben az autózáshoz kapcsolódó tételek, a repülőjegyek, a távközlés és a háztartási energia súlya számottevően csökkent a fogyasztói kosárban - derül ki a KSH friss adataiból.

Az egyik leginkább szembetűnő változás, hogy több mint 15 százalékkal nőtt az infláció kiszámításához idén alkalmazott fogyasztói kosárban a dohánytermékek súlya a 2013-ashoz képest. Ezzel e termékkör árának változása már a fogyasztói árindex közel 5 százalékát magyarázza, míg 2010-ben még a 3,3 százalékot sem érte el ez a súly. Ez a növekedés a KSH szakértője szerint azzal magyarázható, hogy a fogyasztói ár - jövedékiadó-emeléssel fűtött - tempós növekedése erősebb hatású volt a (legális) forgalom csökkenésél illetve az olcsóbb termékek térnyerésénél, vagyis az átlagháztartás többet költött dohányra, cigarettára. (A dohánytermékek jövedéki adóbevételeinél épp ez volt a helyzet, 2012-ben - vagyis a fogyasztói kosár referenciaévében - 20 százalékos növekedéssel megközelítette a 345 milliárd forintot, ami után 2013 csökkenést hozott. Igaz, a tavalyi 311,6 milliárdos bevétel így is 8,5 százalékkal felülmúlta a 2011-est.)

A nyugdíjra is hathat

Az inflációs mutató, így a kiszámításához használatos fogyasztói kosár tartalmának változása számos hatással bír. Az egyik legfontosabb és költségvetési szempontból legjelentősebb hatás a nyugdíjak alakulása.

A jelenlegi nyugdíjtörvény szerint ugyanis az öregségi ellátásokat a várható infláció mértékével kell emelni. Lehetőség van utólagos emelésre - nyugdíjkorrekcióra is, - amennyiben a tényleges infláció a vártnál magasabb lesz. Ebben az esetben viszont már a nyugdíjas inflációs kosárhoz igazítják a korrekciót, amelyben a normál kosárhoz képest felülreprezentáltak a egészségügyi és gyógyszerkiadások, az élelmiszerek és a lakhatási kiadások, alacsonyabb súllyal szerepelnek viszont a szolgáltatások, valamint a dohány és alkoholtermékek.

Az idén 2,4 százalékkal emelték a nyugdíjakat, aminél várhatóan kisebb lesz az éves infláció (tehát az ellátások reálértéke némileg emelkedik), vagyis valószínűleg nem kell majd utólag korrigálni.

Micsoda? Telefax?

Első pillantásra furcsa lehet, hogy az inflációs kosárban szerepel egy olyan, mára gyakorlatilag kihalt szolgáltatás, mint a faxolás. Valójában csak a szolgáltatáscsoport nevében van benne a telefax, de ennek árát már nem figyeljük meg, viszont a távközlési soron tartjuk nyilván a mobil- és internet-előfizetéseket is - mondta Mináry Borbála. A távközlési szolgáltatáscsoport súlya 2012 óta csökken, mégpedig a nyomott áraknak betudhatóan.

Önkéntes rezsicsökkentés, már évek óta

Kissé távolabbra tekintve szembetűnő a rezsikiadások visszaszorulása: 2010-ben még a maguk közel 21 százalékával a legnagyobb arányt képviselték a kosárban, míg az idei 15 százalék csak a 3. helyre volt elég. (Az ábrán ezt mutatja a sárga sáv csökkenése.) Mindebben a kormányzati árvisszavágó lépések még nem is jelenhettek meg, hiszen a rezsiharc csak 2013 januárjában indult, miközben a 2014-es súly is csak a 2012-es fogyasztásszerkezetet tükrözi. Sokkal inkább a háztartások - kényszerű - spórolása állhat a háttérben.

A fogyasztói kosárban ezzel szemben évek óta nő az élelmiszerek aránya, így ez a csoport 2012 óta tartja vezető helyét, immár 20,6 százalékkal. A második legsúlyosabb kiadáscsoportot a közlekedéshez kapcsolódó tételek jelentik az idén (15,45 százalékkal).

A 2010-es kosárhoz képest a banki szolgáltatások - vagyis a máshová nem sorolt pénzügyi szolgáltatások - aránya a háromszorosára nőtt, az idén már megközelíti az 1,7 százalékot. Ez azért érdekes, mert tavaly a tranzakciós illeték áthárítása nyomán e körben 50 százalék feletti drágulást is láthattunk, idén februárban pedig az ingyenes készpénzfelvétel bevezetése egymagában 0,15 százalékponttal fogta vissza az inflációt.

A fenti ábrához kapcsolódó érdekesség, hogy 2010-hez képest a szeszes italok és dohányáruk együttes csoportjának súlya érdemben nem változott, de ezen belül átrendeződés történt: az alkohol aránya csökkent, a dohányé nőtt.

Megjöttek az SUV-k

Az inflációs kosár nem csak a súlyok módosítása, hanem a megfigyelt termékek és szolgáltatások körének változtatása miatt is módosul évről-évre - igaz, ez utóbbi hatása a szerényebb. Az idén - amint arról beszámoltunk - a korábbi években megszokottnál kisebb mértékben módosult a kosár összetétele.

A megfigyelt autótípusok körében - a lakossági keresletet tükrözve - nagyobb súlyt kaptak a hobbiterepjárók és a Dacia modelljei, de szerencsejáték-fronton is változott a fogyasztói kosár. A totót lecserélték a jelentősen nagyobb forgalmú tippmixre, továbbá már meglévő lottójátékok mellé felvették a sorsjegyet is, amely kategórián belül a négy legnagyobb forgalmú sorjegy áralakulását figyelik meg 2014-től.

A kosár összetétele nemcsak úgy változik, hogy egy-egy megfigyelt cikk be-, illetve kikerül. Vannak ugyanis olyan esetek, amikor ugyanazon a számon fut tovább a termék, csak a paramétereit módosítják, hogy megfelelően követhessék például a termékek kiszerelésében, teljesítményében bekövetkezett változásokat.

E körbe tartoznak például a digitális fényképezőgépek és a memóriakártyák, amelyeknél mindig újabb modellek, jobb paraméterekkel jelennek meg a piacon. Az Eurostat továbbra is gyűjt a tagállamoktól egyes kiválasztott reprezentánsokra átlagárakat, ám ezúttal nem eszközölt olyan változásokat 2014-re, amelyek miatt jelentősen módosítani kellett volna a listát.