Itt van Brüsszel újabb válaszcsapása a magyar kormánynak

Az Európai Bizottság újabb tájékoztatást adott ki a magyar kormány az „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel!” címmel indított plakátkampányára válaszul. A brüsszeli testület szerint "a magyar kormányzati kampány elferdíti az igazságot" az emberek pedig "tényeket érdemelnek, nem fikciót".
Szabó Zsuzsanna, 2019. február 28. csütörtök, 13:29
Fotó: Shutterstock

Az Európai Bizottság újabb tájékoztatást adott ki, melyben részletesen cáfolja a magyar kormány "Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel!" címmel indított plakátkampányának állításait.

A magyar kormány a kampány keretében óriásplakátokat helyezett ki, egész oldalas újsághirdetéseket jelentetett meg, a miniszterelnök pedig minden magyar állampolgárnak levelet írt.

Az Európai Bizottság szerint viszont a magyar kormányzati kampány elferdíti az igazságot, és egy "titkos terv" sötét képét igyekszik felfesteni, amelynek célja az Európába irányuló migráció ösztönzése. Az igazság azonban az, hogy nem létezik ilyen összeesküvés - áll a közleményben.

Az EB emellett azt is hangsúlyozza, hogy egyetért azzal, hogy a polgároknak valóban joguk van tudni, hogy mit tesz az EU.

Mi viszont azt gondoljuk, hogy az emberek tényeket érdemelnek, nem fikció

- szögezi le a brüsszeli testület.

Csúsztatásokkal teli kormányzati állítások

A magyar kormány állításai a legrosszabb esetben tényszerűen helytelenek, és a legjobb esetben is erősen megtévesztők. Soros Györgyhöz pedig az egésznek semmi köze - állítja a bizottság, amely ezért szeretne tiszta vizet önteni a pohárba, és pontról pontra tisztázni, mi a tény, és mi a fikció.

Az alábbiakban egy rövid összefoglaló a bizottság álláspontjáról az adott kormányzati kijelentéssel kapcsolatban. A részletes indoklásokat itt olvashatja magyarul.

"Be akarják vezetni a kötelező betelepítési kvótát". A bizottság ezzel a kijelentéssel kapcsolatban hangsúlyozza: a menekültek EU-n kívüli országokból történő áttelepítése mindig is önkéntes alapon történt. Ez így is marad: az uniós menekültügyi szabályok egyáltalán nem tartalmaznak kötelező áthelyezésre vonatkozó rendelkezéseket - állítja a bizottság.

"Gyengíteni akarják a tagállamok határvédelmi jogait." A bizottság szerint az EU nem gyengíteni, hanem támogatja a nemzeti határvédelmet. A határokat meg kell védeni a biztonsági kockázatoktól, de a jogszerűen utazók érdekében határigazgatásra, más szóval határmenedzsmentre is szükség van. A bizottság szerint nagyon erőltetett a határmenedzsmentet úgy beállítani, mintha az a határvédelem aláásását célzó titkos terv meglétéről tanúskodna.

A 2016-ban alapított Európai Határ- és Parti Őrség létrehozása megerősítette a külső határok hatékonyabb védelmét. A Bizottság ennél is tovább ment, amikor javaslatot tett arra, hogy az EU hozzon létre egy 10 ezer fős készenléti határvédelmi alakulatot, amelyet a tagállamok a határok védelmére vehetnének igénybe. A javaslat teljes mértékben tiszteletben tartja mind az alapvető jogokat, mind a tagállamok szuverenitását saját határaik felett - emeli ki a bizottság.

"Migránsvízummal könnyítenék a bevándorlást." A bizottság egyáltalán nem tervezi humanitárius vízumok bevezetését. A tagállamok nem kértek "migránsvízumokat" bevezető jogszabályokat, a bizottság pedig nem javasolt ilyet, és nem is szándékozik ilyen javaslatot tenni. Az, hogy az Európai Parlament készített egy saját kezdeményezésű jelentést ez ügyben, semmiképp nem jelenti az EU egészének politikai álláspontját - hívja fel a figyelmet a bizottság.

"Még több pénzt adnának a migrációt támogató szervezeteknek." A bizottság nem működik együtt egyetlen olyan szervezettel sem, amely az irreguláris migráció megkönnyítésén dolgozik. Az Európai Unió zéró toleranciát tanúsít az embercsempészettel szemben, és hosszú évek óta aktívan fellép az emberek kizsákmányolásán alapuló bűncselekmény ellen - hangsúlyozza a brüsszeli testület.

"Pénzzel feltöltött bankkártyákkal is segítenék a bevándorlást." Az uniós segély nem ösztönzi a migrációt, hanem kizárólag a Görögországban már legálisan tartózkodó menekülteket támogatja. Egyébként az előre meghatározott összeggel feltöltött készpénzkártyák nem név nélküli bankkártyák, minden kártyatulajdonos személyazonossága ismert, sőt a kártyatulajdonos személyazonosságát havonta ellenőrzik a helyszínen. A kártyát csak Görögországban lehet használni, más országokban nem. Erről bővebben itt írtunk.

"Kísérleti bevándorlási projekteket indítanának az afrikai országokkal." Egyes tagállamok teljesen önkéntesen döntik el, hogy engedélyezik-e képzett munkavállalók legális bevándorlását, vagy sem. Vagyis a kísérleti projektek teljesen önkéntes alapon működnek. Magyarország viszont egyik kísérleti projektben sem vesz részt - emeli ki a bizottság.

"Csökkenteni akarják a bevándorlást ellenző országok pénzügyi támogatását." Semmilyen összefüggés nincs az uniós pénzügyi támogatás és a migráció támogatása vagy elutasítása között. A bizottság hangsúlyozza: azok az országok, amelyekre nagyobb migrációs nyomás nehezedett, több segítséget kapnak ennek kezeléséhez - politikai hozzáállásuktól függetlenül. A kohéziós alapokból származó juttatások ezért kiegészítő támogatást tartalmaznak attól függően, hogy az adott országba 2013 óta hányan érkeztek az EU határain kívülről.

HOZZÁSZÓLÁSOK