A friss adatok összhangban voltak a várakozásokkal, továbbra is a munkaerőpiac feszességét tükrözik, amely elsősorban annak köszönhető, hogy a magyar konjunktúra stabilan felfelé ívelő szakaszban van - kommentálta a KSH friss adatait Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Várakozása szerint idén csak kissé csökkenhet a munkanélküliségi ráta, hiszen a munkaerőpiac eljutott a közgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottság állapotába.

Mindez tovább hajthatja az átlagkeresetek emelkedését, ami azt jelzi, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén is fontos szerepe lesz a belső keresletnek a GDP növekedésére, az utóbbi üteme 2018-ban 3,5 százalék lehet. Az is igaz azonban, hogy van még bőségesen tér ahhoz, hogy a munkaerőpiac a jelenleginél is jobb állapotba kerüljön, hiszen egyrészt a gazdaságilag nem aktívak száma még mindig meghaladja a 2 millió 800 ezer főt, másrészt a mennyiségi mutatókon felül a munkaerő és a munkaerőpiac minőségének javulását is érdemes lenne célzott gazdaságpolitikai eszközökkel segíteni, hogy javuljon a magyar gazdaság versenyképessége és növekedési potenciálja - fogalmazott az elemző.

Kapcsolódó

A foglalkoztattak számának éves alapú létszámbővülése (+0,7 százalék) szerkezeti szempontból továbbra is kedvező. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma közel 87 ezer fővel emelkedett, mindeközben a közmunkások és a külföldi telephelyen dolgozók száma együttesen szűk 52 ezer fővel mérséklődött - mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető makroelemzője.

A teljes foglalkoztatottságot egyre inkább közelítve már nem számít látványos további javulásra. A gyakorlatban idén is a munkaerőhiány jelenti majd a legfőbb munkaerő-piaci kihívást a vállalatok számára. A lakosságnak viszont ez kedvező hír, hiszen további béremeléseket jelent. Prognózisa szerint 2018 végén a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék körül alakulhat, ami nagyjából 8 százalékos nettó béremelkedéssel párosulhat.

A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 600 ezer fős munkaerőtartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek miatt - véli Horváth András, a Takarékbank elemzője. Csakhogy e csoportok egy részének a foglalkoztathatósága meglehetősen problémás, így érdemi beavatkozások szükségesek a nyílt munkaerőpiacon való megjelenésükhöz. Továbbá a közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében.

A foglalkoztatottak száma várhatóan idén a nyári hónapokban átlépi a 4.5 millió főt - a rendszerváltás óta először. A munkanélküliségi ráta 2018 átlagában 3.9 százalékig süllyedhet. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja a bérek és a GDP erőteljesebb bővülését. A további reálbér-növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági beruházásokat és a fogyasztást - tette hozzá az elemző.

Fotó forrása: Shutterstock.