A maginfláció 1,3 százalékról 1,2-re mérséklődött, ami továbbra is az árnyomás hiányára utal - kommentálta a várakozásoknak megfelelő júniusi inflációs adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Úgy látja, a következő hónapokban 0,5-0,8 százalék között mozoghat az infláció, majd bázishatások miatt októberben 1 százalék, decemberben 2 százalék fölé kerülhet az árak növekedési üteme. Ezzel idén 0,4 százalékos, jövőre pedig 2,5 százalékos átlagos inflációra számítanak a Takarékbankban, amire a sertéshús áfájának csökkentése minimális lefelé mutató kockázatot jelent.

Az Erste elemzői, Barczel Vivien és Ürmössy Gergely szerint sem ért meglepetésként senkit, hogy az infláció újabb lendületet vett júniusban. Úgy látják, a júliusban elindult olajárcsökkenés lefelé mutató kockázatot jelent az inflációs pályára. Azonban fontos azt is szem előtt tartani, hogy amíg a dollárral szemben gyengül a forint, addig kicsi a valószínűsége, hogy jelentős mértékben begyűrűzzön a fogyasztói üzemanyagárakba az olajáresés. Várakozásuk szerint 0,3 százalék lehet az átlagos inflációs ráta idén úgy, hogy decemberben akár 2,5 százalékig gyorsulhat a mutató. Tehát hónapokon belül beköszönthet Magyarországon a negatív reálkamat korszaka, azaz az infláció meg fogja haladni az alapkamatot.

A tartós és nem tartós cikkeken belül például a mosó-, tisztító, és testápolási szerek havi szinten 1 százalékkal drágultak, a hűtőszekrény, személygépkocsi ára is emelkedett, mindkét termékcsoportnál bekövetkezett drágulás valószínűleg a forintgyengüléssel és a növekvő kereslettel magyarázható - vélte Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A szakember szerint a friss adatok alapján decemberben már 3 százalék körül lehet az infláció, az idei éves átlagos infláció pedig 0,5 százalék körül alakulhat. Az elemző továbbra is arra számít, hogy az éves átlagos infláció már 2016-ban elérheti a jegybank által célként kitűzött 3 százalékos szintet.

A Nemzetgazdasági Minisztérium várakozásai szerint 2015-ben 0 százalék körül alakulhat az infláció. A fogyasztók, a családok számára gyakorlatilag érzékelhetetlen a júniusban mért 0,6 százalékos éves infláció - mondta szaktárca adó- és pénzügyekért felelős államtitkára az állami tévében. Orbán Gábor hozzátette: az infláció második hónapja van pozitív tartományban, de ez nagyon alacsony szint, gyakorlatilag hibahatáron belül van.

Tovább vághat az MNB, hacsak...

Mivel az infláció középtávon továbbra sem éri el a 3 százalékot, Suppan szerint az MNB kismértékben tovább csökkentheti az alapkamatot. Az alapkamat alakulását azonban jelentősen befolyásolhatják a nemzetközi, ezen belül is leginkább a görög események, így nem zárható ki a további kismértékű kamatcsökkentés, de a kamatok tartása sem. Amennyiben lecsendesedik a nemzetközi hangulat, legfeljebb további két, 0,1 százalékpontos kamatvágás lehetséges, míg a nemzetközi hangulat romlása esetén egyelőre leállhat a kamatcsökkentés Suppan szerint. A kamatokat azonban a jövő év végéig alacsonyan tarthatja az MNB, így legkorábban jövő ősszel várnak kisebb kamatemelést a Takarékbanknál.

Az Erste szakértőinek véleménye szerint sem a gyorsuló infláció fogja megkötni a monetáris tanács kezét a kamatcsökkentési ciklust illetően, hanem a görög adósságtárgyalások miatt elromlott nemzetközi befektetői hangulat. Amennyiben az euró/forint árfolyam tovább araszol a 320-as szint felé és tartósan ott is ragad, a jegybankárok lezárhatják akár már júliusban is a márciusban indított kamatcsökkentési ciklust.

Úgy látják, hogy a jegybank lazítási ciklusa lassan a végéhez közeledik. Továbbra is 1,2 százaléknál várják a kamatpálya alját, amely szeptember végéig be is következhet. A júliusi kamatdöntő ülést követő közlemény szövegezése fontos lesz, hiszen iránymutatást adhat, hogy augusztusban mire számítsunk. Az Erste elemzői szerint idén valószínűleg nem fog kamatot emelni a monetáris tanács, illetve a jövő évben is legkorábban az utolsó negyedévben kerülhet erre sor - azonban ha az Európai Központi Bank meghosszabbítja a kötvényvásárlási programját, akkor újabb lélegzetvételhez juthat az MNB.