Ezért kell sokat várni az orvosnál

További plusz forrásokat, 17 százalékos alapdíjemelést, a szakrendelők és ambulanciák feladatainak jogszabályi szintű definiálását, a betegek járóbeteg-ellátásban tartását motiváló ösztönzők bevezetését szorgalmazta többek között a Medicina2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség a járóbeteg-szakellátók szerdai balatonfürdei konferenciáján.

Szepesi Anita, 2017. szeptember 20. szerda, 18:43

Tavaly növelték ugyan a járóbeteg-ellátók alapdíjait 20 százalékkal, ez azonban csak a béremelést fedezetére volt elég, dologi kiadásokra nem jutott plusz forrás, amit mindenképpen pótolni kell. Ráadásul a béremelés beépítése sem volt egyértelműen pozitív minden dolgozó számára - elemezte a járóbeteg-szakellátás helyzetét a járóbeteg-szakellátók konferenciáján tartott előadásában Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke. Mindazonáltal az idei konferencia "Talpon maradunk" mottóval fut, jelezve, hogy a járóbeteg-ellátók a nem mindig kedvező körülmények közepette is a legjobb eredményre törekednek - fogalmazott Pásztélyi.

Elképesztő összegeket hagyunk számla nélkül a magánorvosoknál

Meglepő adatok jöttek a magyar bérekről

A szövetség szerint elementáris cél, hogy a betegeket kórházon kívül, a járóbeteg-ellátásban tartsák, különben tovább folytatódik a közellátás kiüresedése. Ha a betegfogadási lista 1-2 hétnél hosszabb várakozást ígér, a betegek a magánellátás felé fordulnak. A betegfogadási listák rövidítéséhez azonban többletforrásra van szükség, a finanszírozást legalább 17 százalékkal kellene növelni a szövetség szerint. A szakrendeléseken jelenleg továbbra is a kardiológián kell a legtöbbet várni, az átlagos várakozási idő 46 nap, második a diabetológia 28, harmadik az endokrinológia 23 nappal.

Pásztélyi a problémák között említette a túl sok adminisztárciós terhet, valamint a hr-krízist, megjegyezve, hogy már Budapesten is egyre nehezebb orvost találni, mert a magánszolgáltatók elszívják a munkaerőt.

Ha viszont a járóbeteg-ellátók nem képesek kiszolgálni az igényeket, a betegek a sürgősségi osztályokon jelennek meg, súlyos terhet róva ezzel rájuk - hangsúlyozta Pásztélyi Zsolt. A Medicina2000 elnöke megemlítette, az ígértek dacára a járóbeteg-szakellátók hiába várták a a gyógyszerfelírási szabályok megváltoztatását - aminek eredményeként kevesebbszer kellene a betegeknek szakorvoshoz fordulniuk-, a szűrőprogramok finanszírozását és annak elismerését, hogy továbbutalás nélkül, definitiven látják el a betegeket.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a béremelés kapcsán belső elvándorlásról beszélt, sokan mentek át azokhoz a szolgáltatókhoz, ahol a béremelés teljes körűen megvalósult. Kiemelte, hogy az egészségügyi szakdolgozóknak a pótlékok hiánya miatt ma már nem motiváló az egyműszakos munkarend. A MESZK véleménye szerint az utóbbi időszakban a szakasszisztensek képzése nem jó irányba mozdult el, vannak olyan területek, amelyek hiányoznak a palettáról, és drágult is a képzés.

Így látják a járóbeteg-szakellátók

A magyar egészségügy finanszírozási helyzete - több intézkedésnek köszönhetően stabilizálódott - ennek ellenére továbbra is jelentős lemaradásban van a visegrádi országok GDP arányos finanszírozási szintjéhez, s reálértékben még mindig nem éri el a gazdasági válság előtti időszakot. Szakértői számítások szerint a jelenlegi finanszírozási szinthez képest legalább 17 százalékos emelésre lenne szükség, emellett a járóbeteg-szakellátóknak is arányosan részesülnie kellne a kasszamaradványból és a konszolidációs összegekből - olvasható a szervezet állásfoglalásában.

Problémás, hogy nincsenek ösztönzők az alapellátás és a szakellátás számára, amelyek segítenének a betegek jelenleginél nagyobb hányadát kórházon kívül tartani. Még mindig magas az elkerülhető kórházi fekvőbeteg felvételek száma, ami több 10 milliárd forintnyi többletköltséget generál az ellátórendszerben. A hatékony ellátásszervezés, szolgáltatásvásárlás ma nincs megoldva. Az OEP államigazgatásba történő beszervezése (NEAK) nem növelte a rendszer hatékonyságát.

Noha általános cél a kevesebb műtéti szövődménnyel és kórházi fertőzéssel járó egynapos ellátások előnyben részesítése, a járóbeteg szakellátók finanszírozása e téren diszkriminatív a kórházi szolgáltatókkal szemben.

Jogszabályi szinten is definiálni kell az ambulanciák és szakrendelők funkcionális feladatait, s erősíteni a Nemzeti Egészségügyi Alap Kezelő ellátásszervezői, szolgáltatásvásárlói szerepének jogi és szervezeti kereteit - olvasható a járóbetegszakellátók állásfoglalásában.

Voltak, vannak és lesznek feszültségforrások az egészségügyben, de túl vagyunk a krízisen, megfordultak a trendek. Elindultunk felfelé, jönnek plusz források, amelyek kihelyezésénél a következő egészségügyi kormányzatnak már a minőséggel kell foglalkozni, a minőségi indikátorokat is be kell emelni a rendszerbe a mennyiségiek mellé - reagált az előadókra Ónodi -Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár.

Az elmúlt 7 év trendváltozásai közé sorolta az államtitkár a kórházi várólisták és az orvoselvándorlás csökkenését, elismerve ugyanakkor, hogy még mindig rengeteg a tennivaló. A legnagyobb gondok közé sorolta a betegfogadási listát, aminek a rendbetételére, központosítására 3 milliárdot ígért. Elmondta, hogy a járóbetegellátórendszer fejlesztésére kiírt pályázatra ötször annyian jelentkeztek, mint a meghirdetett ötmilliárdos keret, a pályázaton még az idén nyerteseket hirdetnek.

A forráshiány kapcsán Ónodi-Szűcs megismételte: 2018-ban közel 600 milliárd forinttal többet költ a kormány az egészségügyre mint 2012-ben, ez a GDP közel két százaléka.

(A kórházi finanszírozás forráshiányáról itt olvashatja friss cikkünket.)

Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója friss adatokra hivatkozva elmondta, jelenleg a tavalyinál 1260-nal több orvos dolgozik az ellátórendszerben, több mint a fele olyan gyógyító, aki korábbi számlás szerződéses jogviszonyát váltotta, alkalmazotti jogviszonyra. A szakdolgozók körében azonban nem volt jellemző a foglalkoztatási forma változtatása - tette hozzá.

Mi lesz az innovatív onkológiai gyógyszerek sorsa?

Az innovatív onkológiai terápiákat érintő várható finanszírozási változások kapcsán az államtitkár kérdésekre válaszolva kifejtette, elindult a tendereljárás, már április óta tárgyalnak a gyártókkal, akiket arra kérnek, hogy az érintett 8 indikációban mutassák be, van-e különbség a termékeik között. Ha nincs közöttük eltérés, akkor ár alapján versenyeztetik a termékeket, s az elsődleges szállító az olcsóbb ajánlatot adó gyártó lesz. A lépéssel csak annyi történik, hogy nem az orvos szabadsága dönt a szerről - hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette, hogy ha mégis kiderül, hogy a nyertes szer adott betegnél nem hat, vagy mellékhatásban más, akkor továbbra is lesz lehetőség másik gyógyszert is beszerezni. Azt is kiemelte, hogy a már valamilyen gyógyszerre ráállított betegeket nem érinti a változás.