A kormány által elfogadott a Nemzeti Energiastratégia három alapvető stratégia célt szolgál: az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság és a versenyképesség növelését - jelentette ki Kádár Andrea Beatrix, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára. Mint mondta, ehhez öt eszköz lett kiválasztva: az energiahatékonyság erősítése, a megújuló energiaforrások támogatása, hogy elérjük a 2020-as célt, a 14,65 százalékos részarányt az egész energiamixen belül. Egyelőre egyébként ez 9,6-9,8 százalékot tesz ki, ám Kádár bizakodó, mondván dinamikusan fejlődik a szektor. A megújuló energiát jelenleg leginkább hűtés-fűtésre használja a magyar, a közlekedés csak kisebb arányban jelenik meg.

A helyettes-államtitkár fontosnak nevezte még az atomenergia hosszú távú békés célú támogatását is, mely két részből áll: a Paks 1-as atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása, illetve a kapacitás-fenntartási projekt. A negyedik elem a regionális együttműködés fontossága, míg az ötödik a kormányzat szerepvállalásához szükséges intézményrendszer erősítése.

A kormányzat lépései az eddig elért eredmények és a rezsicsökkentés fenntartását szolgálják - emelte ki Kádár, aki szerint egy tavalyi kormányzati jelentés megállapította, hogy mind a célok és az eszköztárak validak maradtak, azokon változtatni nem szükséges.
Hazánk energiapolitikájával kapcsolatban elmondta, hogy régiós elhelyezkedésünkből fakadóan a középpontban leginkább az energiabiztonság van. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy az uniós ellátásbiztonsági rendelet értelmében regionális csoportokat kellett létrehozni a tagállamokból, akiknek immár régiós szinten is kellett veszélyhelyzeti tervet létrehozniuk. A végső döntést Kádár szerint sok vita előzte meg, Magyarország végül Ausztriával, Szlovéniával, Horvátországgal és Olaszországgal került egy csoportba. Az viszont még komoly kérdés, hogy ezek az országok hova adhatnak, illetve honnan kaphatnak majd energiahordozókat egy vészhelyzet esetén - emelte ki a helyettes-államtitkár.

Nagy beruházásokra készül a Mol

A következő években 4-5 milliárd dollárnyi fejlesztésen gondolkozik a Mol, amivel főképp a petrokémiai, vegyipari lábat szeretnék erősíteni - jelentette ki Fasimon Sándor, a Mol-csoport COO-ja, azaz a teljes magyarországi operatív működésért felelős vezetője. Mint mondta, a cél az, hogy a közlekedési üzemanyagtól vegyipari értéklánc haladjanak felfelé, egyre több értéket teremtve. Persze a kiskereskedelmet sem felejtik el, nyitni szeretnének az alternatív üzemanyagok felé is, így a benzin mellett idővel a villany, az lng és minden egyéb más üzemanyag is meg fog jelenni a kínálatukban. Az emberek igényei változnak, egyre mobilabbak lesznek, és a Mol ezt mobilitási részt szeretné kiszolgálni - mondta Fasimon.

Ami még fontos a magyar kormány számára, hogy a lisszaboni-szerződés értelmében a hazai energiamixet Magyarország választhassa ki, illetve, hogy csökkenteni kell az infrastrukturális különbségeket az EU nyugati és keleti része között. Kádár megemlítette, hogy egy uniós terv szerint, ha egy ország 40 százaléknál nagyobb mértékben függ egy másik országtól az energiaimportban, akkor a bizottság megismerhetné a kereskedelmi szerződéseket. "Kérdés, ez mennyire fontos, tanácsi szinten nincsen megállapodás, a szlovák elnökség alatt valószínűleg nem is lesz" - tette hozzá Kádár.

Ami még vár ránk: az EU-nak van egy úgynevezett New Market Design elnevezésű terve, ami arról szól, hogy a megújuló villamosenergia forrásokat hogyan használjuk a villamosenergia piacon. Komoly jogszabály-módosítások várhatóak, így nem lesz rövid vita - mondta erről a helyettes-államtitkár, aki szerint az egyes tagállamok energia-támogatási rendszerét is vizsgálni fogják, ám erről még nagyjából semmilyen részletet nem lehet ismerni.

Az alternatív üzemanyagokkal kapcsolatban azt emelte ki, hogy Magyarország elkötelezett abban, hogy az elektro-mobilitásban vezető szerepe legyen, ennek keretében pedig támogatja az állam az e-közlekedés fejlesztését. Ugyanakkor azt látni kell, hogy a jelenlegi villamosenergia rendszer nem elégséges, fejleszteni kell azt is. Ezzel a céllal egyébként egy uniós célt is támogatunk: aszerint 2050-re 60 százalékkal kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátást a közlekedésben.

1500 év földrengéseit is vizsgálták a paksi bővítéshez

A paksi bővítés megvalósításához összesen mintegy 6000 engedély kell, amit a kormányzat két nagy csomagban kezel: ez a telephelyi és a környezetvédelmi engedélyeztetés - mondta Aszódi Attila, a Miniszterelnökség Paks II projektért felelős kormánybiztosa.

A környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatban elmondta, hogy mindent vizsgáltak, így a radioaktív kibocsátást békés és baleseti környezetben, de a leszerelés környezeti hatásait is ellenőrizték. A hatás csak lokális és kezelhető lesz - emelte ki Aszódi, aki szerint ilyen lesz például zaj és porszennyezés az építkezés alatt. Az üzemeltetés közben csak egy hatás lesz, mégpedig a Duna hőterhelése.

Az engedélyeztetés során vizsgálták egyébként az erdő és még a parkolókban felütő tüzek veszélyeit is, de azt is nézték, hogy milyen légi forgalom van az atomerőmű felett. Ez utóbbival kapcsolatban Aszódi megemlítette, hogy ma már kötelező olyan erőművet építeni, ami egy repülőgép becsapódását is átvészelné.

A földrengéseket is vizsgálták, az utóbbi 1500 év adatait nézték át. Ebből megállapították, hogy a paksi nemcsak hazánk, de az egész régió egyik legnyugodtabb területe. Azt is megnézték, hogy százezer évre előrevetítve mekkora az esélye egy nagyobb földrengésnek, ám komoly veszéllyel nem találkoztak. Műholdas vizsgálatok is voltak, hogy a kéregmozgásokat vizsgálják, ám ez sem Magyarországra jellemző, itthon mindössze tizedmilliméter/év lemeztektonikából jellemző elmozdulás van - mondta Aszódi.