A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Újabb változtatásra készül az Európai Központi Banknál (ECB) Mario Draghi: a tavaly hivatalba lépett, az eurózóna központi bankjának politikáján eddig is sokat módosító elnök hírek szerint azt szeretné elérni, hogy tegyék közzé a kormányzótanács üléseinek jegyzőkönyvét. Ezek a bank felállása, vagyis 1998 óta csak az archívum számára készülnek és a jelenlegi szabályok szerint legkorábban 30 évvel később publikálják őket.

A Süddeutsche Zeitung viszont a múlt héten az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az ECB a Federal Reserve vagy a Bank of England (BoE) példáját követheti majd. A Fed nyíltpiaci bizottságának ülései után három héttel, a brit jegybank monetáris tanácsának ülése után két héttel teszik közzé a piacok által nagy figyelemmel kísért részletes jegyzőkönyvet. (A Magyar Nemzeti Bank a mindenkori kamatdöntő ülés után két héttel és egy nappal hozza nyilvánosságra, ki hogyan szavazott.)

Átláthatóság mindenekfelett?

Az ECB elkötelezett az átláthatóság mellett − fogalmazott az európai jegybank egy szóvivője a Dow Jonesnak azt követően, hogy Draghi, ugyancsak a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva, korábban felajánlotta: kész megjelenni a német parlamentben, hogy elmagyarázza az új, a hozamok elszabadulását meggátolni hivatott kötvényvásárlási stratégiát (OMT).

Az átláthatóság terén egyetért Draghival a Bundesbank elnöke is, aki sajtóhírek szerint egyedül ellenezte a kormányzótanácson belül az OMT-döntést: Jens Weidmann nemrég a Der Spiegelben érvelt amellett, hogy a jegybankároknak nagyobb nyíltságot kell tanúsítaniuk. A Bundesbank amúgy már jelezte, hogy nem lenne gondja a jegyzőkönyvek gyors közzétételével − elemzők szerint ez jól is jött volna most Weidmann-nak, hiszen megmutathatta volna, hogy az aggályait szélesebb körben osztották, mint ahogy azt az eredmény sugallta. Legutóbb pedig a tanács legtekintélyesebb tagjai közé tartozó Erkki Liikanen finn jegybankelnök − az uniós bankszektor reformján dolgozó munkacsoport vezetője − is a publikálás mellett állt ki a Handelsblattnak adott interjúban.

Még 16 évek kellene várni

A kormányzótanácsi ülések jegyzőkönyvének titkosságát a Financial Times szerint sokáig azzal indokolták, hogy a 23 tagú testületből 17-en az eurózóna egy-egy országa jegybankjának első számú vezetői. Ha kiderülne, melyikük miként szavazott, az esetleg fokozhatná az otthon rájuk, illetve a jegybankra nehezedő politikai nyomást. Az ECB ülésein nem országuk képviselőiként vesznek részt a tagok, de a titkosság mellett így is többen érveltek azzal, hogy feloldása erősítheti az országok közti megosztottságot.

A mai szabályozás betartása mellett még 16 évet kellene várni arra, hogy az első ülések jegyzőkönyve nyilvánosságra kerülhessen, és egyelőre azt sem tudni, milyen részletek lehetnek bennük. A Fed és a BoE közvetlenül az ülés után csak a döntést indokolja − sokszor az is elég desifrírozni valót ad a piacoknak −, később viszont azt is részletezi, hogy az egyes tagok miként szavaztak.

Az ECB azonnali közleményét jelenleg az elnök ismerteti az ülés utáni sajtótájékoztatón, ahol kérdésekre is válaszol − így mindig az aktuális helyzettől függ, mennyi részlet kerül napvilágra, de a szavazás személy szerinti alakulásáról nem szokott szó esni.