A háztartások által fogyasztott ipari termékek árainak alakulását elnézve igen meglepő adatokkal lehet szembesülni. A KSH által mért termékek MNB-s csoportosításában javarészt importtermékek találhatók, így egy nyugodtabb időszakban a kiskereskedelmi forgalomba kerülő áruk áraiban gyorsan megjelenik az árfolyamváltozás.

A nyugodtabb időszak ugyan az évek óta elhúzódó válság miatt nehezen értelmezhető, hiszen ma már annak is lehet örülni, ha nincs recesszió, ugyanakkor ha nem is mindig az árfolyamváltozás nagyságának megfelelő szinten, de legalább irányában követték az árak az árfolyamváltozást, azaz kis késéssel, de a gyengébb forint megemelte a fogyasztói árakat és fordítva.

Kapcsolódó

Mindez azonban késő tavasszal megváltozott és ma a gyengébb forintot akár árcsökkenés is követheti, és csak találgatni lehet, hogy a pénteken publikált októberi fogyasztói árindex megtöri-e a trendet.

Az ipari termékek fogyasztói árának és az euró/forint árfolyamának változása
baloldali skála: árváltozás; jobboldali skála: árfolyamváltozás
(három havi görgetett átlag, százalék)

Forrás: KSH, MNB

A vállalatok nem tudják lenyelni az árfolyamváltozást

Az elemzők általában úgy veszik, hogy a kereslet gyengülése olyan mértékű, hogy a vállalatoknak le kell nyelnie az árfolyamgyengülést. A vállalatok erre azonban nem képesek - figyelmeztetett Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

A kereslet tényleg gyenge ezen a területen, hiszen a fogyasztók első körben itt igyekeznek spórolni. Egy jobb mosógép vagy egy divatosabb cipő mindig hátrább kerül a bevásárló listán az élelmiszerekhez képest. Így a fogyasztói piac 2007-2010 között folyamatosan csökkent.

A kiskereskedelmi termékforgalom volumenindexe
(előző év azonos időszak = 100)

Forrás: KSH

Ilyenkor tényleg lehetetlen árat növelni. Az exkluzív köröket érintő termékeknél, mint amilyenek az új ruhakollekciók, még kezdetben volt valamennyi tér, azonban ez is oldódott. Az a kör azonban, ahol szinte lehetetlen árat emelni, most nagyon széles, mivel a lakosság szinte minden tartaléka elfogyott. Az árfolyamgyengüléssel párhuzamosan a devizahitelesek törlesztőrészletei is emelkednek, ezzel még jobban mérsékelve fogyasztásukat. A vállalatok azonban még ilyen körülmények között sem engedhetik meg maguknak, hogy ne hárítsák át a drágább árakat.

Mitől csökkenek mégis az árak?

Az árak azonban mégis csökkenek. A kiskereskedelmi cégek ugyanis ha az árakon nem, de a termékszerkezeten tudnak változtatni - mondta Vámos. Egyik oldalról keresik az olcsóbb beszerzési forrásokat, másik oldalról viszont gyakran a kevesebb szolgáltatást nyújtó, így olcsóbb termékek irányába igyekszenek bővíteni az árukészletet.

A boltosoknak ugyan van lehetősége, hogy máshol spóroljanak a költségeiken, pl. kisebb beruházásokat, eszközbeszerzéseket átütemeznek (pl. a festést későbbre halasztják). Ugyancsak valószínű, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás arányának a növekedéséhez a kiskereskedelmi ágazat is hozzájárulhatott, azonban a mozgástér szűk.

Színesebb a világ, mint azt gondolnánk

Nem szabad azonban azt gondolni, hogy a százezer bolt és a döntéseiket meghatározó körülmények mindenütt hasonlók - figyelmeztet Vámos. A gyártónak/importőrnek fontos szempont lehet, hogy a termékeit lehetőség szerint kis szóráson belül árazzák, így vannak, akik ennek érdekében igyekeznek szoros kapcsolatot kiépíteni a kereskedelmi hálózatokkal. Emellett a boltoknak különböző mozgásterük és árazási stratégiájuk van (pl. akciók meghirdetése), így ez is színesíti a makroadatokban már egységesen kezelt képet.

Arról nem is beszélve, hogy az ipari termékek ráadásul a teán át a porszívón keresztül a testápolószerekig áruk sokaságát takarja. Az MNB az adatokat eleve tartós és nem tartós termékcsoportokra bontja, amelyek megközelítőleg egynegyed-háromnegyed arányban jelennek meg a szélesebb kategórián belül.

Plusz adatok is kellenének

Egy ország külkereskedelmi adatait igyekeznek a külkereskedelmi forgalom devizaszerkezetével súlyozott (effektív) árfolyammal vizsgálni, ehhez azonban plusz adatokra van szükség.

Az Európai Uniós tagság miatt a vámstatisztikák immár nem tartalmazzák az EU-s forgalmat, a KSH pedig erre nem kérdez rá a vállalati kérdőívében, azonban feltételezhetőleg az áru- és szolgáltatásforgalom csaknem 100 százaléka euróban történik, nagy hibát itt nem lehet ejteni. Problémát az EU-n kívüli országok jelentenek.

Ezek az adatok ugyanis léteznek és mivel közérdekűek, ezért elvileg ingyenesek is - ismerte el a KSH munkatársa a Napi Gazdaság Online-nak. Ezeket viszont egy SQL-adatbázisból elő kell hívni, az viszont munka. A munkaerőköltséget pedig az érdeklődőnek ki kell fizetnie - szólt a statisztikai hivatal indoklása.