Gondban vannak a magyar borászok

Az idei szüreten alacsony felvásárlási árakra panaszkodnak a szőlősgazdák, több borvidéken is arról számoltak be az ágazat szereplői, hogy az árak nem mozdultak el a tavalyi szintről a szőlő jó minősége dacára.
MTI, 2016. október 9. vasárnap, 09:46

Az 1850 hektár területű Soproni borvidéken még tart a szüret, a tőkéken van még a cabernet sauvignon és a cabernet blanc. Taschner István, a Soproni hegyközségi tanács elnöke elmondása szerint a 230 borkészítő gazdából csak mintegy 20-25-nek lett számottevő termése a tavaszi fagy miatt. Az elnök például a saját, 3 ezer négyzetméteres ültetvényén csupán  100 kilogrammnyi szőlőt szüretelt. A minőséggel nincs gond, 18 mustfok alatt sehol sem szüreteltek.

Szita Ákos, a balfi Dr. Szita és Fia Pincészet egyik tulajdonosa arról beszélt, hogy a tavalyinál ötven százalékkal kevesebb szőlőt tudtak feldolgozni idén. A Soproni borvidéken tavaly 100 forintért vették át a termést. Most 100 és 110 forint közötti összeget adnak a szőlő kilogrammjáért. Itt a gazdák egy része külföldi, például osztrák felvásárlóknak adja el a termését, akik valamivel többet fizetnek. Kevés a magyar felvásárló, nincs választási lehetőség, ez az ár pedig nagyon alacsony.

A Balatonfüred-Csopaki borvidéken az átlagos mennyiségnél némileg kevesebb szőlő termett idén. A kora őszi tartósan meleg idő sokat javított a korábbi károk után megmaradt termésen, így  egészen jó évjárat is elképzelhető - véli a térségben működő Figula Pincészet vezetője, Figula Mihály. A nagybani árak nyomottak, jellemzően 70-120 forint körül alakulnak kilónként. Ám azok a kistermelők, akik magas minőséget produkáltak, 150-220 forint körül is tudják értékesíteni a szőlőt.

A Somlói Borvidéken az elmúlt évek átlagához viszonyítva 50 százalékos terméskiesés várható, átlagosan hektáronként körülbelül 20 mázsa szőlő termett az idén - közölte Tóth Péter a Nagy-Somlói Borvidék Hegyközség hegybírója. A kora tavaszi fagykár a borvidék közel 30 százalékán teljes terméskiesést okozott, júliusban pedig súlyos jégverés, majd  peronoszpóra fertőzés sújtotta a térséget. A borvidék nagy részén a rossz termés miatt 100 forint alatti kilónkénti felvásárlási ár a jellemző, de ahol jobb minőségű szőlőt tudtak szüretelni - főként a keresett somlói fajták, a juhfark és a furmint esetében - a kilónkénti felvásárlási árak elérhetik a 200-220 forintot.A villányi borvidéken a szüreti munkák felénél tartanak: október 20-a után kezdődik a merlot, a syrah és a kékfrankos fajták szedése.

Az idei év alkalmas prémiumborok készítésére - tájékoztatott Bock József borász, aki a termésmennyiséget jónak, a szőlő minőségét pedig nagyon jónak értékelte. Elmondása szerint nettó 110-120 forinttól 200-ig alakul idén a szőlő kilónkénti felvásárlási ára. A felvásárlók az országos átlagárnál hagyományosan többet fizetnek a villányi szőlőért. Az árat a szőlőfajta, a cukorfok, illetve a termőterület is befolyásolja. Bock 75 hektár saját területen gazdálkodik, felerészben felvásárolt szőlőből évente 800 ezer-egymillió palack bort állít elő.

A 30 hektár saját szőlőterülettel bíró Gere Tamás és Zsolt Pincészet idén összesen 20 hektárról vásárol olaszrizling, portugieser és rosé alapborok előállításához termést. Az évente több mint 300 ezer palackot értékesítő pincészet évek óta 150 forintos fix árért veszi át a szőlő kilóját, függetlenül annak mustfokától.

A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidéken a szőlő több mint felét, a korai érésű fajtákat már leszüretelték. A hagyományos Tokaj-hegyaljai szőlők - a furmint és a hárslevelű - szedésének a közepén tartanak. Kiemelkedő minőségűnek ígérkezik az idei évjárat - értékelte Prácser Miklós, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. A mennyiség kevesebb lesz a várt, közepes 350 ezer mázsás értéknél. Az 5,5 ezer hektáros borvidéken ezúttal  250-300 ezer mázsát szüretelhetnek le. A felvásárló elvárása szerint az idén külön kell válogatni az egészséges és a botritiszes szemeket. Ez  több munka és jóval több költség is a gazdának. A térség legnagyobb integrátora, felvásárlója a Grand Tokaj - a korábbi Tokaj Kereskedőház Zrt. - gyakorlatilag a tavalyi árakat használja. Így a szőlő kilójáért 100-350 forintot kaphatnak idén a termelők. Véleménye szerint sokat segít a szőlő felvásárlásánál, hogy a felvásárló termékkategóriát határoz meg, és ezeket átjárhatóvá teszi, ám a védőárként használt botritiszes szemek esetében a 80 forintos kilónkénti árat alacsonynak nevezte.

Ezt erősítette meg Köteles László, Komlóska polgármestere, őstermelő is, aki közölte: ha a szőlő "A" kategóriás és a termés teljesen ép, csak akkor fizetik ki érte a megfelelő felvásárlási árat. Amennyiben a szőlő töppedt, barna, botritiszes, akkor az ár csak a minimális 70/80 forint, vagyis szerinte "a kereskedőház a töppedt, aszús szőlőfürtöket nem tekinti értékesnek.

A Grand Tokaj Zrt. azt közölte, hogy az idén már január elején kihirdette a termelési kategóriák felvásárlási árait. A különféle kategóriákban - a must cukortartalmának megfelelően - az egészséges szőlőt 100 és 160 forint közötti kilogrammonként áron veszik át. Az általános kategóriákban védőárakat is beépítettek, így a nem megfelelő minőségű termésért a szerződés típustól függően 70 és 150 forint közötti árat fizetnek. A társaság a késői szüretelésű, és aszú borok alapanyagáért 250 és 350 forint kilónkénti árat fizet. Az első osztályú aszúszemeket kilogrammonként 2500, a másodosztályúakat 2000 forintért veszi meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

foldnyuzo, 2016.10.09 15:14

Sajnos a magyar bort már számos, kedvezőbb termőhelyű ország bora felülmúlja. Ez egyben azt is jelenti, hogy exportpiac számunkra szűkül.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megfigyelt, 2016.10.09 14:17

@tarTosPista: A Magyar borászok a legnagyobb varázslók, tudnak a kilonkénti 130 ft-ért felvásárolt szőlőből 2 000 ft üvegenkéti / 7,5 liter / bort készíteni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tarTosPista, 2016.10.09 11:15

"Itt a gazdák egy része külföldi, például osztrák felvásárlóknak adja el a termését,"
Hát, milyen dolog ez? Hol a magyarkodás?
A magyarok külföldre értékesítenek, de azok meg ne hozzanak ide semmit mi?
Mocskos egy népség ez a magyar termelő. Mindig mindenért sírnak. Ha sok van, ha kevés.
Ha jó az idő az is baj. Mindig minden baj, mert akkor nem lehetne sírni újabb és újabb támogatásért.
Meg kell vonni a támogatásokat, menjenek el a gyárakba dolgozni, és akkor azok maradnak a piacon, akikre, amennyire szükség lesz.
Úgyis sírnak a gyárosok, hogy nincs munkaerő. Ki kell tenni a támogatásért síró gazdákat a rendszerből. Ne termeljen, aki nem tudja eladni, menjen operátornak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html