Mint arról már pénteken a konvergenciaprogramról szóló cikkünkben beszámoltunk, a kormány jövőre sem engedi, hogy az állami szférában emelkedjenek a bruttó bérek, valamint a központi költségvetési szerveknél sem nőhetnek 2012-ben a dologi kiadások, a helyi önkormányzatoknál pedig csak az infláció mértékével emelkedhetnek. A programban azonban ennél is továbbment a kabinet és vélhetően a szűkös esztendők legalább 2015-ig - a tervezési időszak utolsó évéig - kitartanak.

Legalábbis erre utal az, hogy a szuperbruttósítás 2013-as megszüntetése "az illetmények emelése nélkül is növeli a nettó kereseteket", illetve, hogy a közfoglalkoztatást leszámítva a következő két évben is a "bértömeg szinten tartását feltételezi a program". A bruttó bérek befagyasztásán túl, az adójóváírás fokozatos szűkítése ráadásul csökkenti az alacsonyabb keresetűek nettó bérét - ahogy ezt láttuk már idén - ezért jövőre, a szuperbruttó felének kivezetésekor és két év múlva a teljes eltörléskor az alacsony keresetű munkavállalóknál az idei évhez hasonlóan kompenzáló bérkiegészítésre kerül majd sor.

Ráadásul "a közmunka programok bővülésével is számolva a bérekre és járulékokra fordított GDP-arányos kiadások másfél százalékponttal csökkenhetnek 2012 és 2015 között" (ugyan itt részben az is közrejátszik, hogy a GDP növekedésével a viszonyítási alap is magasabb lesz).

A kiadásokat is megfogják

Ami a költségvetési intézmények kiadásait illeti 2012 után, a takarékos költségvetési gazdálkodásnak köszönhetően a dologi kiadások növekedése egyik évről másik évre már megengedett lesz, de ez nem haladhatja meg a GDP bővülésének ütemét - illetve pontosabban, egyedül a beruházási kiadások nőhetnek a GDP-t meghaladó mértékben.

A szociális juttatásoknál is húznak a nadrágszíjon: 2012 során a szociális és családi támogatások nem emelkednek, ugyanis a költségvetés az adórendszer változtatásán keresztül ismeri el a gyereknevelés költségeit.

A nyugdíjindexálás megváltoztatása sem kecsegtet sok jóval: az eddigi nyugdíjindexálás rendszer értelmében a 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén nemcsak az infláció, hanem a nettó bérek dinamikáját is belevették a nyugdíjak emelésébe, így lehetővé vált a nyugdíjak vásárlóerejének emelkedése. Az új, tisztán infláció alapú indexálással azonban csak megőrzik reálértéküket a nyugdíjak.

A fogyasztásra kivetett adókról sok minden új nem derül ki, egyedül az, hogy a dohánytermékek jövedéki adója már júliusban emelkedik és 2018 január 1-ig az EU-s jogharmonizációnak megfelelően fokozatos emelésekre kerül sor.

A nyugdíjvagyon ellenére is szükséges a zárolás

A dokumentum a nyugdíjvagyon eszközeinek eladásáról is rendelkezik. A GDP közel 10 százalékra rúgó állomány 4,7 százalékát teszi ki az állampapír-állomány, ami már idén ugyanennyivel csökkenti az államadósságot a kötvények bevonása révén. A vagyon 2,4 százalékának megfelelő értékpapírokat pedig a piaci feltételek függvényében értékesítik 2012-13 folyamán. Ez a vagyon tartalmaz BÉT-en forgalmazott részvényeket, külföldi kötvényeket és egyéb értékpapírokat. Ennek a kezeléséről az ere hivatott testület a későbbiek során gondoskodik - tájékoztatták lapunkat a Nemzetgazdasági Minisztériumnál (NGM).

A vagyon 0,9 százalékát adja a reálhozam, amit - ahogy már arról korábban beszámoltunk - augusztus 31-ig fizetik ki az állami rendszerbe visszalépetteknek, a GDP 1,8 százalékára rúgó összeg pedig az idei nyugdíj- és nyugdíjjellegű kiadások finanszírozását szolgálja. Az utóbbi két tétel részét képezi az idei 2,94 százalékos hiánycélnak, így a bevonandó állampapír és egyéb értékpapír állomány miatt az idei áht-egyenleg a GDP 4 százalékára rúgna. A MÁV és a BKV adósságának egy részét azonban átvállalja a kormány - ez 1,3 százalékponttal rontja a többletet - míg a PPP projektek kiváltása 0,7 százalékponttal csökkenti a szufficitet, így összesen 2 százalékos lenne a többlet - mondta lapunknak a minisztérium. Az egyszeri tételek nélkül számítva azonban a kormány továbbra is tartani kívánja magát az előzetesen elrendelt hiánycélhoz - ezt az elkötelezettséget jelzi a 250 milliárd forintos stabilitási alap. A bevételi oldalon kockázatokat lát a kormány - főleg a társasági adónál - ezért döntöttek a tartalék képzése és később az eltörlése mellett.

Örökre marad a bankadó?

A bankadóból 2012-ben még az idei összeg felét, azaz 90 milliárd forintot beszed a költségvetés, azonban a konvergenciaprogramból az derül ki, hogy a következő években is számolni kell a pénzintézeteket sújtó teherrel, de ez már az európai szinten harmonizált adó keretei között vezetik be. Egyelőre nem lehet sokat tudni erről az extraadóról, de a tervek szerint az EU országaiban ebből egy külön alapot képeznének, amiből az esetlegesen későbbi bankcsődöket finanszíroznák. Ezzel ellentétben a kormány ezt a költségvetés bevételeként számolná el a konvergenciaprogram tanúsága szerint.

Nem értelmezhető semmilyen ellentmondás a közösségi szabályokkal, mivel nem létezik arról uniós jogszabály, hogy ezt az adót külön alapba helyeznék, mint ahogy magáról az egységes közösségi szintű bankadó bevezetéséről sem született még döntés - mondta kérdésünkre az NGM.