Az MNB eddigi 95 éves működése során három sikeres időszak volt: az első az 1924-ban kezdődött stabilizációs időszak, a másik a 1946-től, amikor a forint is indult, majd a harmadik a 2013-2019 közötti évek - állapította meg Matolcsy György, az első hatéves ciklusát most záró jegybankelnök az által irányított intézmény teljesítménye kapcsán a parlament gazdasági bizottsága előtt.

A meghallgatás apropója, hogy a Matolcsy újabb hatéves elnöki kinevezés előtt áll. Ez pedig már nincs veszélyben, mivel a bizottság tagjai végül 10 igen és 5 nem szavazat mellett alkalmasnak találták a közgazdászt (aki korábban, 2000. január és 2002. május között, majd 2010. május és 2013. március között gazdasági miniszter is volt) a régi-új pozícióra.

A mostani aranyidőszakról az intézmény kis könyvecskét is kiadott MNB jelentés 2013-2019 címmel.

A régi-új MNB-elnök visszatérő állítása, hogy minden mikro- és makromutató javul, mára egyszerre valósult meg az egyensúly és a növekedés. A Matolcsy-értékelés szerint 2010 májusában egy csődközeli helyzetben lévő országot vett át a második Orbán-kormány és a 2010-2013 közötti pénzügyi konszolidáció, amely során használtak unortodox és ortodox gazdaságpolitikai elemeket egyaránt - után sikerült begyújtani a rakétákat.

Az MNB pedig 2013 márciusától új utakra lépett immár Matolcsy vezetésével és eközben elküldték a korábbi évek hibáiért okolt vezetői állomány 4 százalékát és a tehetséges régi és új munkatársakat kinevezték. A jegybank pedig - megfelelve a mandátumának - a következő években elérte az árstabilitást, majd a pénzügyi stabilitást és immár hozzáláthatott a kormány gazdaságpolitikájának támogatásához is - ismertette saját narratíváját az elnök. Az utóbbi során különösen fontosnak tartja az MNB által indított hitelezési ösztönzési programokat, mivel azoknak köszönhető az MNB számításai szerint az utóbbi évek gazdasági növekedésének 50-60 százaléka.

Az MNB monetáris tanácsa (MT) kedden tartotta a februári kamatmeghatározó ülését - rögtön az elnök parlamenti meghallgatása után - már csak ezért sem akart a monetáris politikáról érdemben beszélni Matolcsy. Annyit viszont elmondott, hogy "az MNB normalizációs szakaszban van" és hangsúlyozta, hogy a jegybank számára továbbra is kizárólag az inflációs cél elérése számít 6-8 negyedéves időtávon. Azt is gyorsan hozzátette, hogy "semmilyen jegybanki döntés nem alapozódik a hiúságra" - ezzel cáfolta, hogy számára fontos volna, hogy az MNB minél tovább kihúzza szigorítás nélkül. Egy további megjegyzése szerint pedig jó hír, hogy az infláció újra a 3 százalék közelébe került, mert így lesz az MNB-nek mozgástere, ha válságot kell újra kezelni.

További fontos állítások, amelyek a kérdésekre adott válaszokban kiderültek:

  • Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szóba hozta, hogy Matolcsynak a havi bruttó 5 millió forint fizetése és 700 ezer forintos másodállása mellett a vagyonbevallása alapján sincs semmi megtakarítása sem, az elnök válasza:  nincs sem megtakarítása, sem adóssága senki felé, tovább nem tartozik számot adni senkinek sem a költéseiről.
  • Matolcsy szerint "mindenki tudja, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztár-rendszert nem kellett volna bevezetni", a 300 ezer milliárd forint "átcsatornázását" pedig elintézte azzal, hogy "kellett a pénz a költségvetés konszolidációjához".
  • Az utóbbi években a növekedés kétharmad részt a belső erőforrásokon alapult és csak egy egyharmad részben köszönhető a külső környezetnek (EU-pénzek, forrásbőség, alacsony kamatszint)
  • Magyarország a világon a legsikeresebb válságkezelést hajtotta végre 2008 után.
  • A jegybank szoros stratégiai szövetségben működik a kormánnyal, a bankokkal, az üzleti élettel.
  • Nagyot nőtt az MT-tagok bérköltsége: Matolcsy szerint a tanács tagjai az utolsó fillérig megérdemlik a fizetésüket, ez egy jó befektetés az ország számára.
  • A BÉT, a Giro Zrt. és a Keler Zrt. MNB általi megvásárlása: a pénzügyi rendszer tejes konszolidációjára szüksége volt.
  • Felügyeletek integrációja: "nagyon bevált", időben meglépték.
  • Az MNB beszállása a felsőoktatás átalakításába: új szerkezet és tudás kell a felsőoktatásban, az MNB munkája sikeres volt, az alapítványok jól működnek.
  • Mikor érjük utol Ausztriát? Az elnök szerint új versenyképességi program kell a növekedés fenntartásához - így kedvező esetben 2030 körül elérhető az osztrák egy főre jutó GDP 84-85 százaléka.
  • Az NHB Növekedési Hitel Bankhoz pénzügyi biztost kellett kiküldeni: Matolcsy György (akinek unokatestvére Szemerey Tamás) szerint egyetlen jegybanki vezető sem vesz részt egyetlen bank működtetésében sem, és az MNB a betétesek védelme érdekében rendelte ki a biztost, a cél a bank működőképességének megőrzése.
  • Az MNB-nek nem közvetlen feladata az államadósság csökkentése, de közvetve igen.
  • "A növekedés lassulásából mindig gondok lehetnek." Ma válságálló a magyar gazdaság - ha pedig szükséges, "kreatív kormányzati és jegybanki eszközökkel lépni kell".
  • Euróbevezetés: "a következő évtizedekben" - a bevezetésről amúgy is a kormány dönt.
  • Az MNB-alapítványok pénze közpénz: "örülök, hogy ezt így egyértelműen kimondták".
  • Az MTA átalakítása: "végül a versenyképesség a lényeg" - az MNB pedig támogatja a kormány lépéseit.
  • MNB Értéktár programja: véget ért, de Matolcsy György lehetőséget lát arra, hogy célzott döntéseket hozzanak a jövőben is.