Így öntötte el a forint Magyarországot

Az elmúlt években jelentősen felduzzadt a készpénzállomány, aminek fenntartása sokba kerül.
Csernátony Csaba, 2016. augusztus 3. szerda, 16:35
Fotó: Napi.hu

A március végi adatok szerint a forgalomban lévő készpénz értéke 4 244 milliárd forintra - 4,24 billió forintra - rúgott, szemben az egy évvel korábbi 3 770 milliárd forinttal, azaz több mint 12 százalékkal nőtt.

Az öt évvel ezelőtti szinthez képest még látványosabb az ugrás: 2010 március végén 2 132 milliárd forintnál járt az összérték. Vagyis azóta lényegében megduplázódott a forgalomban lévő készpénz.

A forint hetvenéves évfordulójára készült sorozatunk első részében a bevezetésről és egyéb érdekességekről volt szó, a másodikban bemutattuk, mi a helyzet, ha megsérül a forintbankjegy vagy forintérme, a harmadikban pedig a magyar euróbevezetés esélyeit vettük górcső alá.

MIért épült fel ez a pénzhegy?

A jegybank 2015-re vonatkozó jelentése szerint a készpénzállomány gyors bővülése valószínűsíthetően arra vezethető vissza, hogy nulla körüli inflációs környezet és a mérséklődő betéti kamatok miatt egyre többen szavaztak a készpénzre, emellett a kiskerforgalom bővülése is pozitívan hathatott a készpénzkeresletre.

Reuters

Az idézett jegybanki jelentés nem említi, hogy az állomány gyors emelkedésében szerepet kaphatott az ingyenes készpénzfelvétel és a pénzügyi tranzakciós illetéke bevezetése is. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban elismerte, hogy a tranzakciós illeték is felelős a készpénzfelhalmozásért. Az utóbbi pedig nem kedvező folyamat, mert a készpénz "megágyaz" a feketegazdaságnak.

Mi a baj vele?

Amellett, hogy a készpénz erősíti a feketegazdaságot, meglehetősen drága a fenntartása.

Van egyszer a gyártási költség: 2015-ben a jegybank mintegy 11 milliárd forintot költött erre.  Az előző évekhez viszonyított növekedés (2014: 4,8 milliárd forint, 2013: 3,9 milliárd forint) elsősorban az új bankjegyek kibocsátásával (tízezres és húszezres) magyarázható. A jegybank egy korábbi elemzésében azt írta, hogy a készpénzhasználat elektronikus útra terelésével éves szinten 100 milliárd forintos nagyságrendű összeget lehet bukni.

Emellett pénzpocsékolást jelent a készpénztartás nemzetgazdasági szinten is. Ugyanis a készpénzben tartott összeg nem kamatozik, a bankszámlán lévő összeg viszont igen, így a bankok és azok ügyfelei is milliárdokat buknak a "készpénzezéssel".

Ha a 4244 milliárd forintos készpénzállomány felét, 2122 milliárd forintot és a forintbetétek júniusi átlagos piaci kamatát (0,6 százalék) nézzük, akkor az összeg kamata éves szinten 12,7 milliárd forint lenne. A készpénzt emellett szállítani kell bankfiókból bankfiókba, a boltokból a készpénz-logisztikai cégekhez, ennek pedig további költségei vannak.

A gazdasági miniszter idén áprilisban lépéseket ígért készpénzállomány csökkentésére. Varga utalt arra is, hogy többek között a bankkártya-elfogadóhelyek alacsony száma, fenntartásuk költsége is szerepet játszik a magyarországi készpénzmániában.

Nekiestünk a pénzhegynek

A készpénzállomány csökkentésének egyik legkézenfekvőbb módja a pénzáramlás elektronikus útra történő terelése. E szempontból pozitív változás történt tavaly: a banki átutalásoknál, az elektronikus (többek között a bankkártyás) vásárlásoknál és az elektronikus számlafizetésénél is volt növekedés.

A legnépszerűbb elektronikus fizetési mód, a fizetési kártyás - leegyszerűsítve a bankkártyás - vásárlások forgalma 2015 második félévében darabszámban és értékben 20-20 százalékkal nőtt. Összesen a múlt évben mintegy 430 millió kártyás vásárlási tranzakció összértéke több mint 3200 milliárd forintot tett ki, ez alkalmanként 7500 forintos átlagot jelent. jelentett.

A jegybank összesítése szerint a vásárlásokon belül a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő, elsősorban az interneten lebonyolított tranzakciók v száma nőtt több mint 34 százalékkal, amely kétszerese a fizikai elfogadóhelyeken tapasztalható forgalombővülésnek. Az internetes elfogadóhelyek forgalma azonban a teljes fizetési kártyás vásárlási forgalomhoz képest továbbra is alacsony, darabszámban 5,5 százalék, értékben pedig 8,5 százalék feletti.

Ha tetszett a cikk, a Bukszát szeretheti a Facebookon is.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

liget1, 2016.08.04 00:03

Az elsődleges bűnös a Matolcsy adó. Ha egyszer már kifizetettem 0,6% tranzakciós adó + 0,5 banki költséget = 1,1%,
soha többé nem teszem vissza a bankba ezt a pénzt. Inkább a párnacihában tartom, mert a 0,1- 0,5 % kamat mellett,
a kamatadó+eü járulék 21%. Kevesebbet kapnék vissza évek múlva, mint amennyit betettem.
Az egész felfordulás Matolcsy György, volt gazdasági miniszter műve.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2016.08.03 20:34

Mennyi plusszal is zárom a betéti lekötést, ha 100.000 vagy 1.000.000 HUF-ot lekötök 6 vagy 12 hónapra???

NEM KELLETT VOLNA OLYAN NAGY ADÓKAT ÉS JÁRULÉKOKAT RAKNI AZ ALACSONY KAMATOKRA!

Mert most jobban megéri 12 hónapon belül készpénzben tartogatni, mint bankban utalgatni, Hát még berakni-kivenni a futamidő elején-végén?!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html