A tárca azután hívta fel a figyelmet erre, hogy szerdán a túlzottdeficit-eljárás (excessive deficit procedure - EDP) következő szakaszának elindítására tett javaslatot az Európai Bizottság (EB) Magyarországgal kapcsolatban, mivel megállapította, hogy az ország nem teljesítette az Európai Tanács által 2009 júliusában elfogadott ajánlásokat.

A Tanács akkor azt javasolta Magyarország számára, hogy 2011-re hiteles és fenntartható módon csökkentse az államháztartás hiányát a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá és 2010-2011 között 0,5 százalékos strukturális egyenlegjavulást is előírtak. Az EB szerint azonban a strukturális költségvetési egyenleg 2010-2011 folyamán az előírt 0,5 százalékos GDP-arányos javulás helyett összességében 2,75 százalékos hiányt mutat, másrészt a 2012-es GDP-arányos hiánycél csak egyszeri tételeknek köszönhetően fog teljesülni. A kormány végtörlesztésről hozott döntésének az EB szerint deficitnövelő hatása van, amit nem ellensúlyoznak konszolidációs intézkedések - áll a közleményben.

Kapcsolódó

A bizottság az őszi makrogazdasági előrejelzés alapján öt tagállam - Belgium, Ciprus, Magyarország, Málta és Lengyelország - esetében állapította meg, hogy további intézkedésekre van szükség az EDP következő szakaszára vonatkozó bizottsági kezdeményezés elkerüléséhez. Olli Rehn bizottsági alelnök erről 2011. november 11-én levélben tájékoztatta az öt érintett minisztert és december 15-ig kért tájékoztatást a meghozott intézkedésekről. A másik négy tagállamnál a bizottság elegendőnek ítélte az intézkedéseket, és nem tett ajánlást az EDP következő szakaszának elindításáról - írta a Küm.

Az Econfin január 24-én dönthet az EB javaslatáról

Az EB Magyarországra vonatkozó javaslatát először a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) vitatja meg 2012. január 13-án, majd ezt követően a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin) dönthet róla január 24-én zárt ülésen, minősített többségi szavazással. A Tanács határozatát az elfogadást követően nyilvánosságra hozzák.

Az EDP-vel kapcsolatban az európai uniós támogatások felfüggesztése is felmerülhet, erre Olli Rehn is egyértelműen utalt szerdán. A Kohéziós Alapot létrehozó rendelet alapján ugyanakkor kizárólag az alap kötelezettségvállalásait - tehát nem a kifizetéseket - lehet teljesen vagy részlegesen felfüggeszteni, az arról szóló határozat elfogadását követő év január 1-jei hatállyal. Mindez nem az túlzottdeficit-eljárás része és nem "automatikus" folyamat.

Még soha nem függesztették fel a Kohéziós Alap kötelezettségvállalásait

A bizottság dönti el, hogy kezdeményezi-e a felfüggesztést, és ha igen, mekkora mértékben. Felfüggesztést még soha egyetlen kohéziós támogatásokra jogosult tagállammal szemben sem alkalmaztak. Ha mégis ilyen értelmű bizottsági javaslat születik, akkor arról a Tanács dönt, rendes eljárásban, minősített többséggel.

A KüM kitér arra is, hogy ha később a Tanács megállapítja, hogy az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről. Ezzel egyidejűleg a Tanács at EB javaslata alapján határoz a felfüggesztett kötelezettségvállalás későbbi költségvetésbe való átviteléről, vagyis a pénz az adott tagállam "nemzeti borítékjában" marad, csak később válik felhasználhatóvá.