Így teljesít Magyarország - bizonyítványt osztott Brüsszel

Bár a magyar növekedés lendületet vehet, és alapvetően jó számokat produkál a gazdaság, a munkaerőpiacon nő a feszültség, a magánberuházásokat a szabályozási környezet gyors változása még mindig korlátozza, az üzleti környezetnek nem tesz jót az intézményi rendszer és a kormányzat gyenge teljesítménye - mutat rá az Európai Bizottság (EB) legfrissebb elemzése. Összességében Magyarország korlátozott előrelépést ért el az úgynevezett országspecifikus ajánlások teljesítésében. a 2017-es európai szemeszter szerdán közzétett téli jelentésében.
Szabó Zsuzsanna, 2017. február 22. szerda, 14:15

Az Európai Bizottság közzétette - a 2017-es európai szemeszter keretében - a tagállamok gazdasági és szociális helyzetéről készített éves elemzését, benne a még továbbra is fennálló egyensúlyhiányok értékelésével. A Magyarországról szóló országelemzésében megállapítja, hogy a gazdaság stabil, a növekedést egyre inkább a belső kereslet húzza. A reál GDP immár meghaladta a válság előtti csúcsot, de a potenciális növekedés továbbra is egy százalékponttal elmarad a válság előtti szinttől az elmúlt évek fellendülése ellenére.

A magyar gazdaság az elmúlt évben 1,9 százalékkal bővült az EB becslése szerint, köszönhetően az erősödő lakossági fogyasztásnak és a nettó exportnak. Az uniós forrásokból finanszírozott bekövetkezett átmeneti visszaesése miatt a gazdaság is lassult. A lakossági fogyasztás erősödése, az uniós forrásokból finanszírozott beruházások fellendülése, az expanzív költségvetési politika várhatóan ismét felgyorsítja a növekedést és elérheti idén a 3,5 százalékot. A magasabb energiaárak és a jelentős minimálbér-növelés várhatóan élénkíti az inflációt, ami így 2018 végére elérheti a jegybanki 3 százalékos célt.

Magyarország fő makromutatói
Mutató201620172018
GDP növekedés (év/év, százalék)1,93,53,2
Potenciális növekedés (év/év, százalék)22,32,4
Magánfogyasztás (év/év, százalék)54,83,9
Infláció (HICP, százalék, év/év)0,42,23,1
Munkanélküliség (százalék)5,24,84,5
Államháztartás egyenlege (a GDP százalékában)-1,8-2,4-2,5
Strukturális költségvetési egyenleg (a DGP százalékában)
-2,2-3,4-3,6
Bruttó államadósság (a GDP százalékában)73,572,371,2
export (év/év)6,74,95,9
import (év/év)6,46,86,7
Forrás: Európai Bizottság

Növekvő feszültség a munkaerőpiacon

A magyar munkaerő-piaci helyzet tovább javulhat, de néhány aggasztó jelet is lát a bizottság. A munkanélküliségi ráta a válság előtti szintre esett, az aktivitási ráta gyors emelkedése ellenére. Emellett a hosszú távú munkanélküliség is esett. A munkaerőkínálat nőtt a szociális transzferek szigorítása és a nyugdíjkorhatár emelése következtében. Az aktivitási ráta emelkedésének köszönhetően a munkaerőpaic pozitív hatással volt a potenciális növekedésre az öregedő társadalom ellenére. Ugyanakkor mind a képzett, mind a képzetlen munkaerőből hiány mutatkozik különböző ágazatokban, a vállalatoknak egyre nehezebb feltölteniük az üres állásokat.

Nem használnak a gyakori jogszabályváltoztatások

Az elemzés megjegyzi, hogy a 2013-14-ben látott jelentős beruházásnövekedés az uniós forrásokból megvalósuló beruházásokban bekövetkező visszaesés miatt szintén lassult. A magánberuházásokat továbbra is korlátozza az óvatos hitelezés és a szabályozási, illetve az adózási környezet gyakori változása.

Az üzleti környezetet érő negatív hatások leginkább az intézményi rendszer és a kormányzat teljesítményének gyengeségéből fakadnak - mutat rá a bizottság jelentése. A boizottság szerint Magyarországon az üzelti vállalkozások egyik legnagyobb gátja

  • az instabil szabályozási környezet,
  • a gazdasági szereplők kihagyása a döntéshozatalból
  • és a tényeken alapuló jogszabályalkotás hiánya.

A költségvetési folyamatok átláthatósága és kiszámíthatósága továbbra is korlátozott, a közbeszerzéseket továbbra is limitált verseny és átláthatóság jellemzi. Magas a korrupciós kockázat, "figyelemre méltó hiányosságok vannak a probléma kezelését célzó intézkedésekben".

A termelő beruházások - különösen a gépek és berendezések terén - növelése emelheti a termelékenységet és javíthatja a versenyképességet - teszik hozzá.

Félnek hitelezni a bankok

A magánszektor hitelezése ugyan javul, de a hitelezés növekedése továbbra is mérsékelt. Miközben a bankok hitelezési kapacitása történelmi csúcs közelében van, mégsem hajlandóak hitelezni, különösen a vállalati szektornak. A hitelezést emellett még nemteljesítő hitelek magas aránya is visszafogja - teszik hozzá az elemzők. Bár a lakossági és a kisvállalati hitelezésben láthatóak pozitív változások, a hitelezés növekedése összességében nem elég erős ahhoz, hogy a gazdasági növekedést támogassa.

Eddig a kormány prudens költségvetési politikát folytatott, ám a fiskális irányvonal várhatóan lazul, ami a középtávú adósságcsökkentésre kockázatot jelent. A költségvetési hiány történelmi mélypontra, a GDP 1,6 százalékára csökkent 2015-ben, de ez ismét emelkedésnek indulhat. Elemzők szerint ugyanis a deficit 2016-ban elérte az 1,8 százalékot, ami 2017-ben 2,4, 2018-ban pedig 2,5 százalékra emelkedhet az olyan tervezett kormányzati intézkedések következtében, mint az adócsökkentések és a kiadások növelése.

Az elemzés ugyanakkor elismeri, hogy az államadósság szintje a 2011-es csúcs óta folyamatosan csökken, hozzájárulva Magyarország pénzügyi stabilitásának javulásához. Ugyanakkor a pénzügyi kiigazítás hiánya, a strukturális hiányban bekövetkező romlás veszélyeztetheti az államadósság középtávú csökkentésére kitűzött célt.

Mérsékelt előrelépés

A bizottság megítélése szerint Magyarország korlátozott előrelépést ért el az úgynevezett országspecifikus ajánlások teljesítésében. Némi javulás látszik az alacsony jövedelműek adóterhelésében, de a szektorspecifikus adók csökkentésében, az átláthatóság javításában, a közbeszerzések terén a versenyben korlátozott előrelépés történt.

Némi előrelépés történt

  • a közmunkások aktív munkaerőpiacra történő átvezetésében,
  • az aktív munkaerő-piaci intézkedések alkalmazásában,
  • a szociális és munkanélküliségi juttatások megfelelőségét és lefedettségét tekintve,
  • az oktatás eredményességében,
  • a hátrányos helyzetű csoportok - különösen a romák - oktatásban való részvételében,
  • és a befogadó általános oktatás kialakításában.

Az EU 2020-as stratégiai célok elérésében Magyarország jól teljesít

  • az üvegházhatások csökkentésében,
  • a megújulóenergia növelésében,
  • a felsőoktatásban,
  • a foglalkoztatási ráta alakulásában.

Több erőfeszítés szükséges ugyanakkor

  • a kutatás-fejlesztési kiadások növelésében,
  • a korai iskolaelhagyások mérséklése,
  • és a szegénység csökkentése terén.

HOZZÁSZÓLÁSOK