Így vitték el a pénzt a bankok Magyarországról is

A széleskörű külföldi banki jelenlét egyértelmű előnyökkel járt a közép- kelet- és dél-európai (CESEE) régióban, ám a hatalmas mennyiségű forrásbeáramlásnak és az ennek nyomán kialakult függőségnek a jelenlegi válság az árnyékos oldalát is kegyetlenül megvilágította. A krízis következtében jelentősen beszűkült finanszírozási lehetőségek nagyon komoly forráskivonást (deleveraging) eredményeztek a régióból, ami a régió gazdaságaiban mély recesszióhoz vezettek. Ugyanakkor nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a külföldi bankok által biztosított nagyobb mennyiségű forrás hosszú távú gazdasági előnyt is hozott volna a térségbe.
Szabó Zsuzsanna, 2013. április 29. hétfő, 16:41
Fotó: Napi.hu

A CESEE régió gazdasága a külföldi bankokra jelentősen támaszkodott, amelyek széleskörű és jelentős finanszírozással járultak hozzá a régió növekedéséhez. A globális pénzügyi válság következtében azonban paradigmaváltás következett be: a külföldi bankok finanszírozási tevékenysége lecsökkent, a bankrendszerben a külföldi tulajdoni arány azonban továbbra is magas a régióban - derül ki az IMF új elemzéséből, amelyben Közép- Kelet- és Dél-Európa (CESEE) pénzügyi helyzetét tekinti át.

Az IMF elemzése arra mutatott rá, hogy a széleskörű külföldi banki jelenlét egyértelmű előnyökkel járt a régióban, miután a külföldi bankok érkezésével jelentősen ritkultak a bankválságok, a banki gyakorlat jobb lett, a helyi sokkok könnyebben kezelhetővé váltak, a hitelekhez való hozzáférés pedig drámai javulást mutatott. A 2008-ban kirobbant válság hatásai ugyanakkor a külföldi forrásokra történő túlzott támaszkodás hátrányait is világosan mutatják, ugyanis a korábbi jelentős forrásbeáramlás a régió országaiban gazdasági recesszióhoz vezetett.

Megötszöröződött a pénzbeáramlás

A régiónak juttatott források a 2002-es 200 milliárd dolláros szintről mintegy ezer milliárd dollárra emelkedtek 2008-ban, ami a régiós GDP 25 százalékának felelt meg. A bankoknak nyújtott forrásoknak körülbelül fele (különösen a CESEE régió leánybankjaiban) hitelek formájában valósult meg, a másik fele pedig nem pénzügyi intézményeknek nyújtott hitelek formájában jelent meg. 2003 és 2008 között a legtöbb régiós országban hitelboom volt, amelynek hatására a gazdasági növekedés is gyorsult, valamint az eszközárak is meredek emelkedésnek indultak. Nem nagyon voltak korlátai a finanszírozásnak a bőséges likviditás, valamint a régió és a Nyugat szoros pénzügyi integrációja miatt - jegyzi meg az IMF. A hitelezés leggyorsabban a balti országokban, Bulgáriában, Montenegróban és Ukrajnában bővült. Az IMF tanulmánya ugyanakkor megállapítja, hogy nem az eladósodottság mértéke volt önmagában a probléma ezekben az országokban, hanem elsősorban a gyors hitelállomány-bővülés. (2008-ban a hitel-GDP arány átlagosan 56 százalék volt, ez 27 százalék /Fehéroroszország/ és 99 százalék /Észtország/ között szóródott az eurózónás 140 százalékos GDP-aránnyal szemben).

A válság kirobbanását követően, 2008 és 2012 között azonban a korábbi forrásbeáramlás megfordult, a forráskivonás főleg a bankoknak juttatott hitelek csökkenésének eredményeként jelentkezett. Minél nagyobb volt a banki források beáramlása a válság előtti boom éveiben, annál nagyobb mértékű lett a kivonás a válság hatásaként - mutat rá az IMF elemzése. A régióban átlagosan a 2003-08 közötti időszakban bekövetkezett GDP arányában mért külföldi forrásbővülésnek több mint a fele épült le 2008 és 2012 között. A banki források kiáramlása mély recesszióval járt és leginkább azok az országok szenvedték ez meg, ahol korábban a legnagyobb mértékű forrásbeáramlás volt tapasztalható.

Két hullám

A forráskivonás két hullámban jelentkezett: az első a Lehman Brothers bedőlését követően, 2008 szeptemberében indult és 2010 közepén ért véget, míg a második 2011 közepén indult - a 2010 és 2011 közepe közötti időszakban a nyugat-európai anyabankoktól a régiós bakoknak juttatott források kissé emelkedtek. Az IMF emlékeztet, hogy a Lehman bedőlését követően a globális pénzpiacok befagytak, a nyugat-európai anyabankok és a CESEE régió leánybankjai közötti finanszírozási csatornák pedig kiszáradtak. A külső banki finanszírozás 2008 harmadik negyedéve és 2010 második negyedéve között 19 százalékkal, illetve 176 milliárd dollárral, azaz a régió GDP-jének 3,8 százalékának megfelelő mértékével zuhant. A Lehman összeomlását követően nagy volt a kockázata annak, hogy a régió néhány területéről a bankok hirtelen, koordinálatlan sietséggel kivonulnak, ami nagy pusztítást végzett volna a régió gazdaságaiban. Ennek felismerése vezetett végül az első Bécsi Egyezményhez, amelyben a pénzintézetek megerősítették elkötelezettségüket a keleti régió iránt. Így a forráskivonás az átfogó szabályozási oldalról adott válasznak köszönhetően rendezett keretek között maradt - jegyzi meg az IMF.

Forrás: IMF
Napi Gazdaság (A nagyobb képért kattintson!)

 

Két év alatt 12 milliárd euró hagyta el Magyarországot
Az MNB szerint 2010-ben 1700 milliárd forint, 2011-ben pedig 1800 milliárd forintnyi forrást vontak ki bankok Magyarországról, amely együttesen mintegy 12 milliárd eurót jelentett a két év alatt. Az MNB szerint az is szerepet játszott a forráskivonásban, hogy az eurózónában működő anyabankok a világgazdaságban, illetve az Európában zajló folyamatok miatt arra törekszenek, hogy csökkentsék a hitel/betét-arányokat. Ezt a rátát 2014-re az MNB átlagosan 110-es mutatóra várja az európai pénzintézeti csoportok tekintetében. A jegybank szerint 2014-ig további mintegy 5-10 milliárd eurót kitevő külföldi forráskivonás várható Magyarországról.

2011 közepén, amikor az eurózóna válsága elérte a nagyobb európai gazdaságokat is, újabb forráskivonási hullám indult - a bankok még a magországokban is nyomás alá kerültek. Ez részben a Bázel III és az Európai Bankhatóság (EBA) szigorúbb ajánlásai miatt következtek be, amelyek viszont hosszabb távon váltak szükségessé egy erősebb és rugalmasabb bankrendszer kiépítéséhez. A nyugati bankok Oroszország és Törökország kivételével a CESEE régió országaiban visszafogták a finanszírozást, 2011 második negyedéve és 2012 harmadik negyedéve között 16 százalékkal, vagy 80 milliárd dollárral csökkent a finanszírozás - ez a mérték a régió GDP-jének 4,6 százalékát teszi ki. Ez különösen Észtországot, Magyarországot és Szlovéniát érintette keményen az IMF elemzése szerint, a forráskivonás a GDP 10 százalékát is meghaladta, míg Macedónia, Oroszország és Szlovákia kissé több forrást kapott.

Az újabb gyors banki forráskivonás - miután újfent a gazdasági növekedés visszaesését eredményezte - által keltett aggodalmak miatt 2012 januárjában megkötték a második Bécsi Egyezményt - jegyzi meg a valutaalap elemzése. A 2008/09-es válság kitörése óta ugyanakkor a régióban nem történt jelentősebb változás a külföldi tulajdon arányában, az továbbra is magas maradt, a nyugati anyabankok úgy tűnik továbbra is az egyik "fő piacuknak" tekintik a CESEE országokat, a tanulmány elkészültéig pedig nem történt semmilyen komolyabb kivonulás - jegyzi meg az IMF.

A hátrányok is világosan megmutatkoznak

A válság utáni tapasztalatok viszont a régió bankrendszerének hátrányait is világosan mutatják. Az elemzés rámutat, hogy a 2003 és 2008 közötti hitelboom a régió országaiban nagyon magas belső kereslethez és magas GDP-növekedéshez vezettek. A 2008-as Lehman Brothers' bedőlése miatt bekövetkezett válság azonban a korábbi banki források beáramlásának irányát megfordította és a túlfűtött gazdaságok mély recesszióba zuhantak. (2009-ben a régió GDP-je 6 százalékkal zsugorodott, minden más régiónál nagyobb mértékben.) 2008 és 2012 között a koábban a régióba áramló banki források mintegy harmadával csökkentek.

Forrás: IMF
Napi grafikonok (A nagyobb képért kattintson!)

Bár a külföldi bankok jelentléte nagy előnyökkel járt a régióban és az így bekövetkezett kedvező változások is várhatóan továbbra is megmaradnak, a külföldi tulajdon önmagában úgy tűnik, csak mérsékelten tudott a hitelezés ciklikusságához hozzájárulni. Sőt, a külföldi forrástól való jelentős függőség a jó időkben fenntarthatatlannak bizonyuló hitelboomot eredményezett, amelynek felügyelete és korlátok között tartása a helyi hatóságoknak is gondot okozott, a globális hitelszűke pedig szintén jelentősen felerősítette a negatív hatásokat, amelyeknek mérsékléséhez a helyi hatóságoknak ugyancsak igen szűk mozgástere volt. Mindezek alapján az IMF tanulmánya megállapítja, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a külföldi forrásokhoz való nagyobb hozzáférés javított volna a CESEE régió gazdasági teljesítményén a ciklus alatt, a növekedés és hanyatlás periódusára számolt átlagos GDP ugyanis azt mutatta, hogy a boom idején nagyobb forrásbeáramlást tapasztaló országokban sem volt magasabb átlagos GDP-növekedés.

Változtatni kell, de átgondoltan

Mindezek fényében az IMF elemzése megállapítja, hogy a külföldi finanszírozástól - és az ennek nyomán fellépő nagy volatilitástól - való függés csökkentésére való törekvés üdvözlendő folyamat, de ennek nem szabad túl gyorsan lezajlania és túl messzire mennie, hiszen így fennállhat a hitelválság kialakulásának kockázata, és a pénzügyi integrációból fakadt előnyöket is feláldozhatják. A külföldi bankok forrásainak más modell szerinti menedzselése segítheti a régió gazdasági növekedésének támogatását - jegyzi meg a tanulmány.

Az IMF szerint a döntéshozók egy rendezettebb átalakulás révén hozzájárulhatnak egy stabilabb finanszírozási modell kialakulásához. A tervezett integrált európai pénzügyi architektúra létrehozása csökkentheti a bankok rendelkezésére álló forrásokban történő kilengéseket. Hasonlóan pozitív hatású lehet a működési szempontból az anya- és leánybankokat felügyelő hatóságok közötti jobb együttműködés, vagy a határokon átnyúló banki tevékenységek jobb menedzselése - beleértve a koordinált makroprudenciális szabályozásokat.

A döntéshozók emellett részben csökkenthetik a banki finanszíroszág csökkenéséből fakadó gazdasági válságot a hielezés bővülése előtt álló akadályok megszüntetésével is. Ezek között példaként a még mindig nagyon magas arányú nem-teljesítő hitelek kezelését említi a REI, amelyek miatt a bankok jelenleg vonakodnak a hitelezési tevékenységük bővítésétől, de a helyi tőkepiacok fejlődésének ösztönzése is nyithat alternatív utakat a beruházások finanszírozásához, ami így a gazdasági növekedést is segítheti - vélik az IMF elemzői.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

oszibarack, 2013.04.30 10:52

@waszabi: ezt ugye a neo/nem neo libekkel is megbeszélted, és ők ezt mind tudják.

Meg azt is, hogy kemény felügyelet nélkül a szabadpiac helyett szabad rablás van. Annak ellenére, hogy a tökéletes önszabályozó piac mellett ez természetesen elvileg is lehetetlen.
:)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

waszabi, 2013.04.30 00:21

@oszibarack: a közhelyeket elhagyva a józan ész vizeire evezve: ugyan, mi a bánatos pitlákért jött volna a lepusztult kelet-európába bármelyik befektető vagy bank, ha nem a magasabb kamatok s az ezen realizálható profit miatt? Azon túl, hogy új piacot jelentett az otthonihoz képest, s így a cégeknek növekedési lehetőséget a globális versenyben?
A jegybanki alapkamatok azért voltak magasak, hogy bevonzzák a külföldi tőkét. Nem kéne annyira vakítani magunkat gazdasági kérdésekben, mert a végén még vak mókusok országa leszünk. Nélkülöző, vegetáló vak mókusoké, akárcsak a szocreálban. Meg kéne érteni, hogy itt 50 mínuszban vagyunk eredeti tőkefelhalmozásban, s ez nem pótolható úgy, hogy 10 év kemény munka után mindjárt nyugati szinten akarunk fogyasztani. Meg azt is meg kéne, hogy ezen a tőke hiányon nem segíthet kormányzati akarat, amennyiben az a nem létező hazai tőkére alapoz. Nem bonyolult ez, csak nem kéne becsapni magunkat össznemzeti szinten.
A dél-koreaiak és a kínaiak 30 év óta keményen dolgoznak azért, amit elértek, még sem hagyták abba. Ki gondolhatja hát józan ésszel, hogy egy náluknál jóval lustább, kevéssé kitartó és lemondóképesebb európai nemzet kevesebb idő és munka árán többre megy? Nettó butaság.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

oszibarack, 2013.04.29 22:08

Hasznosak ezek az elemzések, mert a frázisgenerátoros szövegkészítés mellett adatok is vannak.
Csak persze ez nem a teljes kép. Ez egy szelet. Valakinek valamilyen ízlése szerint, valamilyen céllal.

Meg lehetne említeni például azt is, hogy miért jött ide ez a pénz. (Sőt, konkretizálni is lehetne, de szeretnék ilyen adatokat! Nem csak az IMF-től, az MNB-től is. Matolcsy szivárogtatott valamennyit miniszterként az elmúlt 2 évben, MNB elnökként többet is tehet.)
Meglepő mondjuk ha azt mondom: azért mert itt jobb profit ígérkezett mint otthon? Visszafelé több okból megy, ezek egyike vitán felül a különadók, értsd: csökkenő profit.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bhole, 2013.04.29 18:52

@jocijoci: Az IMF csak azt írja le, amit már sokan, sokkal korábban is megfogalmaztak: a külföldi bankok akkor öntötték ide a pénzt, amikor nem kellett és akkor vitték el, amikor kellene. Nem elég a válság, még a "hazai piacukon elszenvedett veszteségeiket is nekünk kell finanszírozni.
A forráskivonás két hullámban jelentkezett: az első a Lehman Brothers bedőlését követően"... onnan vittek el pénzt, ahol volt, hogy a csődöt elkerüljék. Itt volt.
Másrészt meg az IMF-nél is becsúsznak hibák: néha olyan közgazdászokat és elemzőket is felvesznek, akiknek van lelkiismerete. olvastam már korábban is jó elemzéseket valami pincébe dugott IMF-estől. Azóta biztosan kirúgták.
Harmadrészt ne kerülje el a figyelmedet a fenti elemzés miértje: "A tervezett integrált európai pénzügyi architektúra létrehozása"
Érted már? Most sem a lelkiismeret vezette az 'elemzőt' a már évek óta ismert tények ismétlésdére, hanem a hatalomvágy. Még több hatalmat akar az IMF, erre használja a válságot. Ez politika, nem közgazdaságtan.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pro libertate, 2013.04.29 18:43

Jó kis elemzés.
Világosan kitűnik az orbánmatolcsy-féle elképesztő idiotizmus és annak hatása. Pont ugyanazt tették e vonatkozásban is, mint a deviza-hitelesek esetében: ahelyett, hogy felmérték volna a veszélyeket és igyekeztek volna tompítani a negatív következményeket, inkább még teljes gőzzel rontottak a helyzeten különadókkal, ellenségeskedéssel, a manyup-vagyon felélésével. Utólag is hihetetlen.
Hát így szorult ki a vér a magyar gazdaságból, és ezért vannak markáns különbségek a régión belül.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html