A főváros patkánymentesítéséért már évtizedek óta a Bábolna Bio Kártevőirtó Szolgáltató Kft a felelős, a cég Budapest közigazgatási határán belül, 525 négyzetkilométeren végez preventív és irtó munkát egyaránt. Budapesten szinte kizárólag a vándorpatkány jelent problémát, ami a házi patkánynál valamivel nagyobb és zömökebb, sötétebb színű, farka pedig rövidebb. A vándorpatkány a földfelszín alatti zegzugokban is kényelmesen meghúzza magát, kedveli a pincéket, a szennyvízcsatorna-hálózatot, a patak- és folyópartokat, de földfúrásokban is képes megtelepedni.

A kártevőirtó cég munkatársai rendszeres felderítő munkákat végeznek, nehogy a korábban erősen patkányfertőzött régiókban ismét megvessék a lábukat a kártevők. "A csatornarendszer tisztítóaknáiban, illetve a szabad víznyelőkben rendszeresen helyezünk ki irtószereket, fontosak még a folyó- és patakpartok is. Veszélyeztetett objektumokat is nyilvántartunk - élelmiszer-ipari üzemek, egyéb ipari létesítmények - melyeket félévente alaposan ellenőrzünk" - mondta a portál kérdésére Papp György ügyvezető igazgató.

Kapcsolódó

Ellenállóbbá váltak az irtószerrel szemben?

Szerinte ugyanakkor a megfelelő és többlet mennyiségben kihelyezett irtószertől a kártevők továbbra is elpusztulnak, az esetleges rezisztencia nem befolyásolja jelentősen a fővárosi patkánypopulációt.

A cég lakossági bejelentésre a főváros területén belül bárhova kivonul 24-72 órán belül, igaz, sok esetben a patkány helyett egérrel, sünnel, vagy nyesttel találkoznak csak. Tapasztalataik szerint az elmúlt években valóban megnőtt a patkányészlelések száma, ez azonban elsősorban nem genetikai, hanem környezeti okokra vezethető vissza. "Bár az elmúlt hónapok kimondottan hidegek voltak, az utóbbi három-négy évben nagyon enyhe telünk volt, ami kedvezett a patkányok elszaporodásának" - magyarázta az ügyvezető.

Nem csak környezeti, de emberi hatások is befolyásolják a rágcsálók szaporodását, külterületeken például az illegális szemétlerakások, az állattartás és - a főleg hajléktalanok által hátrahagyott - hulladékok. A belvárosban pedig főképp a zsúfoltság, a rossz állapotú pincék és az utóbbi időszakban felpörgött építőipari beruházások vonzzák a patkányokat.

Budapesten az 1970-es évek elején kezdték meg a patkányok szisztematikus irtását, akkor a Fővárosi Közegészségügyi-Járványügyi Állomás (KÖJÁL) nagyjából kétmillióra saccolta a patkányok számát az 1,9 milliós városban - azaz minden lakosra jutott egy a kártevőből. Jelenleg átlagosan 500-900 objektum bizonyul fertőzöttnek a fővárosban nyilvántartott 225 ezerből, ami az európai nagyvárosokhoz viszonyítva is kiemelkedően jó arány - mondta el az ügyvezető.