Az elmúlt hetekben nyilvánosságra került három magyar stadionépítési elképzelés - a debreceni, az Üllői úti, valamint a Puskás Ferenc Stadion - várható költségei illeszkednek a nemzetközi stadionfejlesztési tendenciákba - hangzott el hétfőn a KPMG üzleti tanácsadó cég közelmúltban elkészült, az európai labdarúgó-stadionok fejlesztéséről szóló összehasonlító tanulmányának ismertetésén.

A tanácsadó cég megállapításai szerint a Real Madridéhoz és a Barcelonáéhoz hasonló hatalmas stadionok építésének ideje lejárt, inkább kisebb méretű, de üzletileg jól hasznosítható stadionok építésére van szükség.

Ha a Puskás Stadion újjáépítésére a kormány által 2015-ig a költségvetésbe betervezett 35 milliárd forintos költséget egy ülőhelyre vetítjük, akkor ugyanúgy közel 3000 euró/ülőhely értéket kapunk, mint amennyi az idén szeptemberben átadott új Juventus Aréna esetében. Innentől fogva az a fő kérdés, hogy ezért az összegért cserébe milyen nemzeti stadion épül majd Budapesten, hogyan lesz üzemeltethető, illetve mennyire lesz üzletileg hasznosítható - vetette fel a kérdést Kozma Miklós, a KPMG sporttanácsadási szolgáltatások csoportjának menedzsere.

A nagyobb stadionok megépítése egy ülőhelyre vetítve eleve több pénzbe kerül, mert például egy felső karéj épületszerkezeti megvalósítása költségesebb, ugyanakkor a magasabban elhelyezett székekről kevésbé élvezhető a játék, ezért az oda szóló jegyeket is csak olcsóbban lehet értékesíteni. A tapasztalatok szerint ráadásul a nagyobb stadionok kevésbé kihasználtak, mint a közepes vagy kisebb méretűek.

A KPMG elemzése szerint a futballklubok hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát elsősorban három tényező határozza meg: a labdarúgás színvonala, az adott ország társadalmi-gazdasági fejlettsége és kilátásai, valamint a stadionok és a bennük nyújtott kiegészítő szolgáltatások - például a kiszolgáló létesítmények, vállalati ügyfeleknek értékesíthető VIP-páholyok - színvonala.

Magyarországon a társadalmi-gazdasági lehetőségek eléggé behatároltak, a játék színvonala további fejlődést igényel, a stadionok állapota pedig - néhány kivételtől eltekintve - üzleti szempontból nem megfelelő - tette hozzá Andrea Sartori, a KPMG ingatlan- és sporttanácsadási részlegének vezetője.

Üzleti szempontból a vezető magyar klubok esetében becsléseink szerint a következő években a 10-15 ezer férőhelyes stadionok építését tartjuk vállalható kihívásnak, a Ferencváros esetében megfogalmazott 22 ezres stadion ezeken túlmutat - jelentette ki összegezve Kozma Miklós, hangsúlyozva, hogy a stadionok kapacitását nem egy csúcseseményre, hanem az átlagos nézőszámhoz célszerű közelíteni.