Kádár lemosta Orbánt - egyre népszerűtlenebb a NER a fideszesek körében is

A magyarok körében még mindig erős a Kádár-rendszer iránti nosztalgia, a fideszes szekértábornak is több mint harmada gondolja úgy, hogy a magyarok többsége jobban élt Kádár idején, mint a mostani Orbán-kormányzás alatt - derül ki a a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös felméréséből. A közvélemény-kutatás emellett arra is rámutat, hogy az embereknek leginkább az anyagi gyarapodás lehetősége, a rend és a kiszámíthatóság hiányzik.
Szabó Zsuzsanna, 2020. május 31. vasárnap, 14:41
Fotó: AFP - Fotó: Interfoto MTI/Manek Attila

Harminc évvel a rendszerváltozást követően a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung kíváncsi volt arra, hogy a magyar társadalom hogyan értékeli ezt az időszakot, illetve egyebek mellett kíváncsiak voltak arra, hogy a magyar társadalom megítélése szerint jobban élünk-e, mint a Kádár-rendszer alatt. Mindezt a Závecz Research segítségével egy március 3-13. között ezer fő személyes megkérdezésével készült, nemre, korra, iskolai végzettségre és településtípusra vonatkozóan reprezentatív közvélemény-kutatásban kérdezte meg az állampolgároktól.

A felmérés érdekes párhuzamokat hozott ki a jelenlegi, negyedik Orbán-kormány és a Kádár-rendszer között. A kutatásból egyebek mellett kiderült, hogy a magyarok többsége (54 százalék) úgy gondolja, hogy jobban élt a Kádár-rendszer alatt, mint most. Mindössze a válaszadók egyharmada vélte úgy, hogy ma többet engedhet meg magának a magyar társadalom többsége, mint 1990 előtt. Az ellenzéki táborban többen vannak azok, akik szerint magasabb volt a többség életszínvonala a Kádár-korszak alatt, viszont érdekesség, hogy a fideszes szavazói tábor több mint harmada gondolja, hogy a magyarok többsége jobban élt Kádár idején, mint akár most, Orbán Viktor kormányzása alatt.

Az talán nem meglepő, hogy minél idősebb egy korcsoport, annál nagyobb arányban értettek egyet azzal, hogy a rendszerváltozás előtt a többség jobban élt, de érdemi összefüggés van az iskolázottság között is: az alacsonyabban képzettek nagyobb arányban gondolták úgy, hogy Kádár idején jobban élt a magyarok többsége.

Jobban lehetett boldogulni a Kádár érában

Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója szerint a kutatásból egyértelműen látszik, hogy az embereknek leginkább az anyagi gyarapodás lehetősége, a rend és a kiszámíthatóság hiányzik a jelenlegi rendszerből.

Amikor az állampolgárok anyagi boldogulására kérdeztek rá, akkor a 61 százalék nyilatkozott úgy, hogy annak feltételei a Kádár-rendszerben adottak voltak. Ebben az összes szavazói csoport többsége egyetértett, még a kormánypárt szavazóinak is több mint a fele (52 százalék) gondolta így. Korcsoportok tekintetében a fiatalok körében 39 százalék volt azoknak az aránya, akik úgy gondolták, hogy 1990 előtt az emberek egyről a kettőre tudtak jutni, míg ez az arány a 60 év felettiek körében 74 százalékos volt.

Forrás: Policy Solutions

A magyarok 60 százaléka tartotta a Kádár-rendszert kiszámíthatónak és gondolta úgy, hogy akkor társadalmi béke volt. Ezzel a véleménnyel a válaszadók alig negyede helyezkedett szembe. A Policy Solutions kutatása megjegyzi, hogy a jólétre és az egyéni gyarapodás lehetőségére vonatkozó állítások mellett ezzel a válaszopcióval értettek a legnagyobb arányban egyet a megkérdezettek. Sőt, a fideszes szavazóknak is több mint a fele (54 százalék) osztotta ezt az álláspontot, de a többi szavazótáborban is döntő többségben voltak a pozitív válaszok.

Jóban kellett lenni a rendszerrel

Miközben sokak szerint jobban élt a többség a Kádár-korszakban, mint manapság, a relatív többség azzal is tisztában van, hogy az 1990 előtti rendszer gazdaságilag fenntarthatatlan volt. Utóbbi kijelentéssel a válaszadók 45 százaléka értett egyet. Mindössze a megkérdezettek bő harmadának nem merültek fel kétségei a nyugati kölcsönökből is finanszírozott szocialista rendszer hosszú távú működőképességét illetően.

A kutatás rámutatott, hogy a megkérdezettek a Kádár-rendszerrel kapcsolatban egyértelműen negatívumként értékelték, hogy abban az időben az tudott előrejutni, aki jóban volt az egypártrendszerrel: a válaszadók többsége szerint Magyarországon 1990 előtt hátrányban voltak azok, akik nem idomultak a rendszerhez, 54 százalék gondolta úgy, hogy elsősorban azok tudtak karriert építeni, akik politikailag megbízhatónak minősültek. Ezzel a válaszadóknak 29 százaléka nem értett egyet.

Ezt a véleményt a fideszes szavazók 62 százaléka osztotta, míg a bizonytalanok 52, a jobbikosok 51, a momentumosok 57, DK-sok 47, az MSZP szavazóinak pedig 41 százaléka gondolta így. Érdekes párhuzam, hogy a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung által az Orbán-kormány elmúlt 10 évét értékelő közvélemény-kutatás is arra mutatott rá, hogy ezt a jelen időszakkal kapcsolatban is így látják a magyarok: a megkérdezettek 65 százaléka gondolta úgy, hogy elsősorban az tud előrejutni ma Magyarországon, aki jóban van a kormánnyal, míg mindössze 30 százalék látja másként. Még a kormánypárti szavazók szűk többsége is úgy vélite, hogy Magyarországon urambátyám rendszer uralkodik.

A kutatás szerint a magyar társadalom többsége (52 százaléka) gondolja úgy 30 évvel a rendszerváltás után, hogy a Kádár-rendszer alatt összességében jobb volt az élet, ennek ellenkezőjét mindössze a megkérdezettek szűk harmada véli. A Policy Solutions szerint még a fideszesek körében is kiegyenlített a Kádár-rendszer általános megítélése: szinte pontosan ugyanannyian vannak azok, akik szerint jobb volt Kádár alatt (43 százalék), mint azok, akik szerint javult az élet minősége Magyarországon 1990 után (41 százalék).

A rendszerváltás legnagyobb kudarcai

Rákérdeztek arra is, hogy a rendszerváltozás után néhány kiválasztott opcióból mi valósult meg. A kutatásból kiderült, hogy a magyarok a rendszerváltozás legnagyobb kudarcának a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését (53 százalék) és a burjánzó korrupciót (61 százalék) tartják. Az elmúlt 10 évről adott értékelésben az előbbit válaszadók 34 százaléka, utóbbit 27 százaléka értékelte a legnagyobb problémának.

Forrás: Policy Solutions

A rendszerváltás eredményei terén a kiválasztott opciók megítélésében érződik a pártszimpátia szerinti szakadás, viszont a kutatók szerint egyetlen esetben pártokon átívelő konszenzus született a válaszadók körében:

hiába lett vége a Kádár-rendszernek, több lett a korrupció az országban.

A kormánypártiak körében szűk többség (47 százalék vs. 39 százalék), míg az ellenzékiek körében döntö többség (DK-68, Jobbik-73, Momentum-75, MSZP-80 százalék) gondolja, hogy az elmúlt 30 évben romlott a korrupciós helyzet.

Mikor volt az aranykor?

A kutatók kíváncsiak voltak a válaszadók családjának anyagi helyzetére is, ezért rákérdeztek arra, hogy szerintük mikor volt a saját családjunknak a legjobb az anyagi helyzete. Itt kiegyenlítettebb kép rajzolódott ki, ugyanis 29 százalék gondolta úgy, hogy az 1990 előtti időszakban ment a családjának jobban, míg körülbelül ugyanennyien mondták, hogy a 2010 utáni években éltek a legjobb anyagi körülmények között. A rendszerváltozást követő 20 év a válaszadók 23 százalékának volt megélhetés szempontjából a leginkább kedvező időszak - jegyzi meg a Policy Solutions.

Ennél a kérdésnél viszont döntő jelentőségű volt a párthovatartozás. A fideszesek közel kétharmada számára ugyanis a 2010 utáni évek jelentik az aranykort, míg a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltást követő 20 év a kormánypártiaknak csak 12-14 százalékának. Az MSZP és a DK szavazói táborában a családjuk szempontjából legkedvezőbb időszaknak ugyanannyian jelölték meg a Kádár-korszakot és a rendszerváltozás utáni 20 évet, viszont az Orbán-rezsim 10 évét szinte senki. A momentumoskok közül sokan erre nem tudtak válaszolni, akik viszont válaszoltak, azok szintén a Kádár-korszakra (33 százalék) vagy az 1990-2010 közötti időszakot (32 százalék) jelölték meg. A jobbikosok és a bizonytalanok körében a legtöbben úgy vélték, a családjuknak jobban ment a Kádár-rendszerben.

Forrás: Policy Solutions

A kutatás szerint a Kádár-korszak és az Orbán-rezsim elmúlt 10 éve az alacsonyabb képzettségűek körében számít inkább aranykornak (34, illetve 31 százalék), minél kvalifikáltabbak a válaszadók, annál ritkábban jelenik meg ez a két korszak a válaszokban.

Nőtt az első Orbán-kormány iránti nosztalgia

Amikor a válaszadókat arra kérték, hogy válasszák ki a renszerváltás óta melyik kormány alatt volt a legjobb állapotban a magyar demokrácia, ugyanannyian jelölték meg valamelyik MSZP-kormányt, mint ahányan Orbán 1998-2002 vagy 2010 utáni kormányait (27-27 százalék). Ugyanakkor az is látszik, hogy a magyarok bő harmada nem érzi magához közelállónak egyik rendszerváltás utáni kormányt sem, vagy nem rendelkezik márkáns véleménnyel a demokrácia minőségének alakulásáról az utóbbi 30 évben.

A kutatás szerint viszont a kormánypárti vélemények is erősen megoszlanak és van egy eltolódás az 1998-2002-es korszak felé. Mindössze minden negyedik fideszes tartja a 2010 utáni Orbán-kormányokat a demokrácia legerősebb védelmezőinek, ezzel szemben igen erős az első Orbán-kormány iránti nosztalgia, tízből négy fideszes szerint ugyanis 1998 és 2002 között volt a legjobb állapotban a demokrácia hazánkban.

Forrás: Policy Solutions

Az MSZP-sek és a DK-sok a Horn-kormányt, a jobbikosok az Antall/Boross-kormányt, a Momentum szavazói a Horn- és az Antall/Boross-kormányt jelölték meg, mint azt az időszakot, amikor a jegjobb állapotban volt a demokrácia Magyarországon. A Policy Solutions viszont kiemeli azt is, hogy a 30 év alatti korosztály közel fele egyetlen kormányt sem tudott megnevezni, ami a politikai érdeklődés hiánya mellett súlyos bizalmi válságot és a hitelesség hiányát is jelzi részükről a rendszerváltás utáni politikai elittel szemben.

A NER népszerűsége csökkent

Összességében viszont az látszik, hogy a 2010 utáni időszak megítélése a demokrácia szempontjából egyre negatívabb és úgy tűnik, megnőtt az igény egy alternatívára is a jelen helyzettel szemben - mutatott rá Bíró-Nagy András. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének megítélésében ugyanis jelentős romlás látszik: a Policy Solutions egy 2018-as kutatásában ugyanis a megkérdezettek még 22 százaléka jelölte meg a 2010 utáni Orbán-kormányokat, ami az elmúlt alig két évben kevesebb mint felére csökkent. Ezzel párhuzamosan viszont nőtt az első Orbán-kormány iránti nosztalgia a magyarok körében, most ugyanis majdnem kétszer annyian voksoltak erre a kabinetre, mint két éve. Ezzel együtt az Antall József által vezetett kabinet népszerűsége is jelentősen nőtt az elmúlt 2 évben (9 vs. 16 százalék).

Ez a változás a Policy Solutions szerint abból fakad, hogy a demokrácia szempontjából a fideszesek jóval nagyobb arányban tartják követendő példának az Antall-kormányt vagy az 1998-2002 közötti Orbán-kormányt, mint a mostanit. A baloldali kormányok megítélésében csak kisebb változások látszanak.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

krix7, 2020.06.03 22:28

@europeer:
Arról beszélj inkább, amit a cikk elhallgat!
:D
Ugyanis a lipsi újságok azt hozták i, hogy Kádár lenyomta Orbánt, csak azt felejtették el hozzátenni, hogy őt nyomta le legkevésbé!
A zemeszpét és a dk-t sokkal nagyobb arányban nyomta le!
:D
Vagyis a választók Kádárhoz képest Orbánt tartják az első lehetséges alternatívának és csak utoljára választanák a balos pártokat!
:D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

europeer, 2020.06.03 20:47

Milyen ideges lehet, hogy nyomja sorra a ciklusokat, és Kádár több éve népszerűbb, mint ahány éve megszületett.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

BattMan, 2020.06.03 20:21

@Elhetetlen:
Így van, IBUSZ-társasúttal annyiszor mehettél, ahányszor pénzed volt rá.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Elhetetlen, 2020.06.03 20:11

@laci_52: ** Az a harminc év stabilitás pedig nem neki, hanem az itt dekkoló 100 000 orosz katonának és a külföldi kölcsönöknek köszönhető **. Mennyit érzékeltél az itt dekkoló orosz katonák jelenlétéből? Nem masíroztak az utcán, nem csináltak semmit, nem zavarták az emberek életét. Nekem csak annyi volt, hogy mivel a közép- és főiskolám egy orosz laktanya mellett volt, néha beszélgettünk, és cigit cseréltünk a kerítésnél. Te mit érzékeltél? Ha nem lettek volna itt, akkor forradalmat robbantottál volna ki hetente? A **szűk elitnek hozott igazi jólétet**. A mostani rezsim kinek juttat igazi jólétet? A kölcsönökről már írtam. ** Számomra ugyanis az aprócska nyaraló, a Trabant és a 3 évenkénti nyugati út nem jólét**. Számomra meg az a lehetőség, hogy, bár a családom nem volt gazdag, lett két diplomám, amiből rendesen megéltem, biztosította a tisztes jólétet. Nem, nincs magán szigetem, yachtom, stb., de ha neked ez összejött az elmúlt tíz évben, akkor örülj magadnak. Ez a három évenkénti utazás meg nevetséges. Ha befizettél az IBUSZnál egy társasútra, annyiszor mentél, ahányszor akartál. Sokan úgy disszidáltak, hogy egy ilyen útról nem jöttek vissza.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Elhetetlen, 2020.06.03 19:32

@Borisz1106: Ne keverd a dolgokat. Hitelt a hitellel vetettem össze. És nem kell a retek komcsi szöveg, sem a szüleim, sem és nem voltunk párttagok, és nem léptünk be a TSZ-be sem. Az egybeszántható földeket elvették, és szarabb helyen adtak helyette, de az állatokat, gépeket nem vették el, nem küldtek nullára bennünket. És sem a felmenőimet, sem engem nem vertek a rendőrök. A nagyapám ugyan ült három hónapot feketevágásért, de ez semmi volt az orosz hadifogsághoz képest. És nem úgy került fogságba, hogy idejöttek az oroszok, és elvitték, hanem mi mentünk oda.
Az, hogy az iskola neked nem jelentett pluszt, mert a 40 hektár jövedelméből taníttathattak volna, az egy dolog. De kíváncsi lennék, hogy hányan voltak azok, akik ott dolgoztak, és kerestek-e annyit, hogy ők is taníttathassák a gyerekeiket. Nekem jól jött, hogy szerezhettem két diplomát, annak ellenére, hogy nem voltunk gazdagok. Más a nézőpontunk. Kis kitérő, vissza a múltba. Apai nagyszüleim még uradalmi cselédek voltak, négy családnak egy-egy szoba, és egy közös konyha. Az uraságnak biztos, hogy jó volt, nekik nem biztos. Azt is nézhetjük, hogy a kádári rendszerrel hányan nyertek, és hányan veszítettek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html