Katasztrófa jön a nyugdíjaknál - ezt mindenki megérzi

A magyar nyugdíjakra az állam közel dupláját költi, mint oktatásra vagy az egészségügyre, ráadásul ez a rendszer hosszabb távon nem tudja magát finanszírozni, önfinanszírozó képessége csak 2033-ig megoldott. Mi lesz utána, lesz-e nyugdíja a mostani fiataloknak? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ a Civitas Intézet nyugdíjkonferenciáján felszólaló szakemberek.
Szabó Zsuzsanna, 2018. február 22. csütörtök, 18:47
Fotó: Shutterstock

A magyar nyugdíjrendszerben az állam szerepe óriási, ami mindenkire jelentős terhet ró - mondta Vértesy László, a Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. Zrt. vezérigazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a kutatóintézet csütörtöki, Választások és Szakpolitikák 2018 című konferenciasorozatának nyugdíjpolitikáról szóló rendezvényén.

Vértesy a magyar nyugdíjak nemzetközi összehasonlításáról, illetve a demográfiai folyamatokról beszélve rámutatott: a magyar társadalom öregszik - hasonlóan más OECD- és EU-államokhoz - és fogy, vagyis a jelenlegi közel 10 millióhoz képest a KSH adatai szerint 2060-ra már csak 7,9 millióan leszünk, 4 millió aktív munkavállalónak kell majd mintegy 2,6 millió nyugdíjast járandóságát finanszíroznia, az öregségi függőségi ráta pedig 31,6 százalékról 62 százalékra emelkedik. Ehhez jön még hozzá, hogy a 65 év feletti várható élettartam is emelkedik, azaz a nyugdíjas éveinkben még 25-30 évet tölthetünk. A kérdés, hogy mit kezd majd ezzel a magyar társadalom.

Egyelőre úgy tűnik, hogy semmit - jelentette ki a szakember. Ezt azzal szemléltette, hogy a 65 év felettiek foglalkoztatása borzasztóan alacsony - bár ez az OECD-országokra úgy általában is igaz, a volt szocialista államokban ez az arány inkább a nullához közelít, Magyarországon 3 százalék körüli.

A demográfiai folyamatokra általában az OECD-tagállamok a nyugdíjkorhatár emelésével válaszolnak: ez általában 65 év körül van, több országban már 68, de bizonyos kirívó esetekben - például Dániában - a 74 éves nyugdíjkorhatár is felmerül - mondta Vértesy.

Az EU-ban általában a tagállamok körülbelül a GDP 12 százalékát költik nyugdíjra, ettől Magyarország csak pár százalékponttal marad el a maga 9,5 százalékos arányával. Hazánk viszont jelentősen elmarad az egy főre eső éves átlagos öregségi nyugdíjnál az EU átlagához képest: a magyar 122 ezer forintos átlagnyugdíj az uniós átlag harmada - mondta Vértesy - ez az arány a bérekre is igaz. Ugyanakkor azon országokban, ahol magasak a nyugdíjak, ott a nyugdíj-megtakarítások is magasak.

Magyarországon ráadásul országon belül is óriási eltérések vannak: a budapesti 143 ezer forint körüli átlagnyugdíjhoz képest a keleti és déli megyékben csak 100 ezer forint körüli nyugdíjak vannak, azaz 40-50 százalékos eltéréseket lehet látni.

Miután Magyarországon az öregségi nyugdíjjövedelem 85-86 százalékát az állam fedezi - ami a legmagasabb arány az OECD-ben -, óriási terhet rak a költségvetésre. A 28 ezer milliárd forintos költségvetésből 5 600 milliárd forintnyit költ a magyar állam nyugdíjakra, ez az oktatásra vagy az egészségügyre fordított összegnek körülbelül a duplája. Más országokban, ahol a magasabb nyugdíjakat lehet látni, ott az állami részesedés általában alacsony, inkább tőke- vagy más munkáltatói jövedelmekből áll össze a juttatás - jegyezte meg Vértesy.

A nyugdíjkassza alakulása kapcsán a kutatóintézet vezérigazgatója azt mondta: bár az elmúlt évek változtatásai után szufficitessé vált a nyugdíjkassza, az már most is látszik, hogy ez a rendszer nem fenntartható. A pozitív egyenleg 2033-2035 körül átlépi a nullát, azaz a mostani intézkedések hatása eltűnik, innentől folyamatosan emelkedik a hiány, 2050-ben már a GDP 3-4 százaléknál jár a deficit. Az egyre emelkedő hiányt pedig a fiataloknak kell valahogy előteremteni, hiszen a nyugdíjkassza nem tudja magát hosszabb távon finanszírozni.

Mi vár a fiatalokra?

Vajon lesz-e nyugdíjuk a mostani fiataloknak? Botos József, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság korábbi főigazgatója szerint a válasz igen. Egyrészt masszívan növekszik a nyugdíjasok száma, ami miatt politikai - mivel egyre nagyobb részét adják a szavazótábornak - és etikai alapon nem lehet hagyni, hogy kétmillió ember az éhhalál szélére sodródjon azért, mert nincs nyugdíja. Másrészt ez a masszív réteg nem zárható ki a társadalomból, hiszen 35-40 évig hozzájárultak a nemzeti vagyon gyarapodásához, ezért jogot is szereztek erre a juttatásra. Az viszont már más kérdés, hogy mennyi lesz a nyugdíj - jegyezte meg a szakértő.

Botos szerint az elmúlt években a nyugdíjrendszerben történt beavatkozások csak pénzügytechnikai beavatkozások voltak, a rendszeren nem változtatottak érdemben. A szakember saját számításai alapján úgy vélte, hogy az optimista verzió szerint csak 2040 körül válik kérdésessé, hogy a jelenlegi rendszerben a befolyó járulékok tudják-e fedezni a kifizetett nyugdíjak összegét. A pesszimista verzió szerint viszont 2026-ban még a befolyó járulékok fedezik a nyugdíjkiadásokat, de utána 2056-ban már csak 39 százalékos lesz a mostani 71 százalékos helyettesítési ráta.

A megoldás a tőkefedezeti rendszer kiépítésében lenne, ám annak megvannak a kockázatai, hiszen a pénzügyi válságok legnagyobb vesztesei általában a nyugdíjalapok voltak.

Botos szerint a nyugdíjrendszerek legnagyobb problémája, hogy nem megoldott a járulékfizetők utánpótlása, azaz már egyre kevésbé mondható el, hogy minden nyugdíjba vonuló helyére be tud lépni egy aktív kereső a munkaerőpiacra. Szavai szerint Európa kicsit későn ébredt, későn jött rá, hogy a demográfia mindennél fontosabb.

E demográfiai folyamatok vezettek ahhoz is, hogy Botos a feleségével, Botos Katalinnal kidolgozza azt a rendszert - amelyet korábban már a közvélemény elé is tárt és meglehetősen vegyes fogadtatásban volt része -, miszerint a felnevelt gyerekek számától és képzettségétől függően a csökkentett munkanyugdíj mellé a gyermeknevelés után is járna juttatás, amit külön forrásból biztosítanának. Botos szerint erre most lett volna egy lehetőség, nevezetesen a szociális hozzájárulás csökkentéséből, amelyet két év alatt 27-ről 19,5 százalékra vitt le a kormány. E pénzből a szakember szerint lehetett volna nyugdíjvagyont gyűjteni, amelyből a gyerekek utáni járulékot is biztosítani lehetett volna.

Elbaltázott átalakítás

Rendszerszintű változtatások nem voltak az elmúlt években a magyar nyugdíjrendszerben - csatlakozott a korábban elhangzott véleményekhez Varga Zsolt, a Somogy megyei nyugdíj-biztosítási igazgatóság volt igazgatója. A szakember az elmúlt években zajlott változtatásokról beszélve egyebek mellett kiemelte a korhatár előtti ellátásokat, amelynek - a társadalmi igazságosság jegyében történt - megszüntetésének sok eleme balul sült el. Varga szerint ezek fölösleges erőfeszítések voltak, nem hoztak eredményeket, viszont komoly sérelmeket okoztak több társadalmi rétegnek. Sok rokkantnyugdíjas kikerült ugyanis a nyugdíjrendszerből, de jóval kevesebben, mint arra számítottak, vagyis nem igazolódott be, hogy rengeteg a csaló a nyugdíjrendszerben. Az viszont szerinte helyénvaló ötlet volt, hogy az egészségkárosodást az egészségügyi kasszából kell finanszírozni.

Miközben azonban minden kedvezményt megszüntettek, előálltak a Nők-40 programmal, amelynek keretében a nők 40 év szolgálati időt követően teljes jogú nyugdíjat szerezhetnek - hozott egy másik példát. Ezzel viszont a vártnál sokkal többen éltek - azaz a nyugdíjkasszának a vártnál többe kerül -, ráadásul az e lehetőséggel élők - szemben a kormány várakozásaival - nem "nagymamáskodtak". Azaz úgy kapnak teljes jogú nyugdíjat, hogy teljes jogú munkavállalóként vannak jelen a munkaerőpiacon. Nem beszélve arról, hogy ez a megoldás teljesen fölöslegesen tesz különbséget a férfiak és nők között -vagyis szerinte ez egy szerencsétlen öszvérmegoldás lett.

A közigazgatási rendszerben történt átalakításokról sem volt sokkal jobb a véleménye. Varga szerint az egyik legerősebb és legjobban felkészült ágazat a tb-igazgatás volt, azon belül is a nyugdíjszervezetek, amelyek erős és autonóm szakmai befolyást gyakoroltak. Ezt a nyugdíj-közigazgatási rendszert viszont sikerült eredményesen szétverni. Ez azért probléma, mert e rendszerben a társadalom egyharmada érintett valamilyen formában: az oktatás és egészségügy mellett ez alapvetően meghatározza a társadalom hogylétét, fontos üzenetet közvetít a politika számára is a szakmai integritásánál fogva - mondta Varga.

Minden félresiklott átalakítás ellenére viszont úgy vélte, a rendszer még annyira nem épült le, "van még egy kis idő" arra, hogy ne történjenek visszafordíthatatlan következmények. A szakember szerint a mintegy 3000 milliárdos tétel felett diszponáló közigazgatási intézmény esetében indokolt lenne egy szakmai civil kontroll is a pénzek elköltésének ellenőrzésére, ám ezt nem lenne szabad "gittegyletekkel" megvalósítani, a felügyeletet szigorúan szakmai alapon kellene ellátni.

Képünk forrása: Shutterstock.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

terabit, 2018.02.24 20:50

@antitroll: 95-ben diákmelóval a US hadseregnek dolgozva kerestem kb 50 körül. Nem volt rossz pénz, főleg hogy mennyit kellett érte dolgozni, de aki szerint az most kb 1 misit érne az komplett hülye, vagy végigdrogozta az elmúlt 23 évet.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2018.02.24 13:16

@amerika:
Ért annyit!
Akkor 30 ezer fixxel könnyen vicceltél. Abból meg lehetett élni, kb azon a szinten, mint most 600 ezer forintból.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

amerika, 2018.02.24 10:37

@antitroll: Hogy csak a lakásról beszéljünk. Az átkosban ahányszor lakást cseréltél annyiszor kaptad a szocpolt. Most meg Viktorunk 2 kézzel szórja a tízmilliót. Emlékszem mennyit ért 1995-ben 30 000,-Ft, hát nem ért annyit mint most 600 000, az tuti. Én fizettem adót 75%-os kulccsal, és Te?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2018.02.23 23:06

@stat:
Ez a proletár szemlélet vitte az országot oda, ahova jutott.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2018.02.23 23:05

@Bahnsteig_Eins:
Ha nincs szaporulat, akkor kik termelik meg a fedezetet? A koboldok?
Te ritka ostoba! :-)
Most ne gyere fajelméletekkel...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html