A szavazás végeredményét tekintve teljes béke honolt a november végi monetáris tanács (mt) ülésén, senki nem tért el az elemzők által is várt 50 bázispontos emeléstől. Ugyanakkor a döntést követő sajtótájékoztatón Simor András jegybankelnök megemlítette, hogy több lehetőséget is megvitattak a tagok, akik között a jegyzőkönyv szerint két fő ponton is lényegi nézeteltérés volt: mi a forintárfolyam gyengülésének oka, milyen hatása lehet annak (más tényezőkkel együtt) az inflációra.

Az új tagokkal gyakorlatilag márciusban bővült a testület, azóta nem került érdemben sor az irányadó ráta változtatására. Szeptember-októberben Király Júlia alelnök ugyan egy enyhe 25 bázispontos szigorítás mellett állt ki, a többség azonban az akkor még 6 százalékos kamat szinten tartása mellett érvelt. A 6,5 százaléknál pozitív üzenet volt a piac számára, hogy egyhangúan szavazott a tanács (ne feledjük, ekkor került az euró/forint és a magyar cds-felár historikus mélypontjára), mára azonban már nem szükséges az egységfront kommunikálása.

Mekkorát léphet az MNB?

A hozamgörbe még mindig 7 százalék körül van, azonban az elemzői vélemények eltérnek abban, hogy az annak utoléréséhez szükséges 50 bázispontos emelést az MNB egy vagy két lépésben teszi-e meg. Korábban mindenki a következő keddre még egy félszázalékpontos szigorítást várt az mt-től, azonban az EU-IMF-megállapodás híre felülírta a történetet. Vannak akik szerint viszont a helyzet változott, az mt kivár, ami egy 25 bázispontos emelést jelent, és ha szükséges, még egy 25-öttel majd januárban megnöveli a rátát.

A nemzetközi szervezetekkel való tárgyalásról megjelentek biztató hírek, a kockázati prémium szűkült - mindez érv lehet egy nagyobb kamatemelés ellen - mondta Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője. Amennyiben a magyar kormány megkötné a megállapodást januárban, és az eurózóna adósságválsága nem súlyosbodna érdemben, elképzelhető, hogy az mt elhalaszthatja az újabb 25-ös emelést. Az azonban már most látszódik, hogy ez nem lesz annyira egyszerű történet. Folyamatosan előkerülnek újabb olyan kormányzati intézkedések (szerdán jött például a hír a jegybanktörvény módosításáról), amely újabb gátakat görgethet a megegyezés elé.

Mások szerint viszont nincs mit halogatni. Meg lehet osztani két részletre is az 50-es emelést, de akkor még továbbra is le lenne maradva az mt a piactól - mondta Barta György, a CIB Bank közgazdásza. A forint bár korrigált valamennyit, még mindig gyenge és ingatag, és a külső környezet sem mutat érdemi enyhülést. Ellenérvként persze még ott van, hogy a reálgazdaság állapota gyenge és érdemes lehet kivárni az EU-IMF-megállapodást, azonban a jegybank mégiscsak az inflációért felelős, azon pedig az adminisztrációs döntések sokat rontottak és rontanak még a következő hónapokban.

Az érvelésben biztos fokozott szerepe lesz az inflációnak is - értett egyet Gárgyán. A forintárfolyam 290 körüli szint felett már érdemi hatással van az importált termékeket nagy súllyal tartalmazó fogyasztói kosár árdinamikájára, és a bérdinamika is kissé magasabb, mint ahogy előrejelezték. Mindeközben a pénzügyi stabilitási kockázatok kissé enyhültek az elmúlt hetekben.

Felvillanhat a tanácson belüli törésvonal

Vélhetőleg a tanácstagok hasonló dilemmákkal szembesülnek és véget érhet a korábbi együttes döntések időszaka. A kormány, mint ahogy az idehaza szokás, igyekszik olyan embereket kinevezni, akik "feleslegesen" nem kamatemeléssel kezelik a problémákat - ez persze nem jelenti azt, hogy a tagok későbbiekben így is cselekszenek.

A négy új tag mellett a régebbieket (a jegybank elnökét és a két alelnököt) inkább a szigorpártiak közé sorolták, azonban a Simor vezette testület konzervativitását nem elsősorban a szigorúság, hanem az óvatosság jellemezte. Így közel nem biztos, hogy ténylegesen kialakulhat a galamb-héja ellentét a tanácsban, bár a piac egyelőre ezzel számol.

Forgatókönyvek a kamatpályára

Az alapeset egyelőre elemzők szerint az, hogy január végére legkésőbb 7 százalékra kerül az alapkamat és egy darabig ott is marad. Az, hogy a jövő év végére milyen irányban és mennyivel tér el majd ettől, arra a legkülönbözőbb szcenáriókat vázolják fel az elemzők. Két olyan fő kérdés van ugyanis, amelynek a kimenetele bizonytalan és lényegében meghatározza majd az évet. Az egyik az EU-IMF-megállapodás. Itt vélhetőleg sikerül megegyezni, de ha mégsem, akkor továbbromolhat a hazai eszközök nemzetközi megítélése. Egy ilyen helyzetben devizában egyre nehezebb lesz eladósodni, a forintadóssághoz viszont a mainál jóval magasabb kamatszint kellene - vázolta fel Gárgyán.

Az elmúlt időszak elemzői véleményei ugyanakkor elég vegyesek a kérdést illetően. Általános a vélekedés, hogy a kormánynak a finanszírozás biztosítása miatt nincs más választása, mégis számos olyan intézkedést tett már azóta, hogy bejelentette a tárgyalásokat, amely megkérdőjelezi, hogy komolyan egyezséget akar kötni (például devizahitelek végtörlesztésének kiterjesztése).

A másik fő kockázati tényező az eurózóna adósságválsága. A fiskális kérdéseket szabályozó kormányközi megegyezés lezárulása legalább márciusig elhúzódhat, rövid távon pedig hatása sem lesz - mondta Barta. A helyzetet eddig mindig jobbra várták, mint ami lett, de egyelőre még mindig tart egy mérsékelt optimizmus, hogy lényegesen nem romlik tovább a helyzet a devizaövezetben.

Az optimista forgatókönyv alapján a második félévben csökkenthet már az mt a rátán, és 6 százalékra viheti le a szintet. A pesszimista oldalt azonban kevesen merték megbecsülni, de az biztos, hogy lényegi szigorításokkal járna együtt.