Az Európai Bizottság 2006-ben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, miután csak magyar állampolgár lehet közjegyző. A vita lényege, hogy ha a közjegyző közhatalmat (is) gyakorol, akkor az uniós szabályok szerint kiköthető a hivatás gyakorlásához a magyar állampolgárság, viszont az egyszerű jogi szolgáltatás nyújtása esetében ez nem tehető meg.

A Bizottság nem fogadta el Magyarország érvelését, ezért 2015 tavaszán az Európai Bíróság elé vitte az ügyet. A bíróság 2017. február 1-jén hirdetett ítéletet, melyben elmarasztalta Magyarországot. A bíróság ítéletében megállapította, hogy Magyarország - mivel a közjegyzői hivatás gyakorlását állampolgársági feltételhez kötötte - nem teljesítette az alapszerződésnek a letelepedés szabadságáról szóló előírását.

A tervezet úgy módosítja a közjegyzőkről szóló törvényt, hogy bármelyik uniós tagország (vagy pedig az Európai Gazdasági Térség - EGT) állampolgára közjegyző lehet, ha egyébként megfelel a szakmai és egyéb követelményeknek (például büntetlen előéletű és tud magyarul). Emellett még néhány részletszabály is változik a törvényben.