Kiderült: ez vár az európai mezőgazdaságra

Az Európai Parlament (EP) megszavazta a következő hétéves Közös Agrárpolitikáról szóló, Magyarország számára előnyös előterjesztést, döntve a 2022 utáni agrárpolitika reformjáról. Az uniós parlamenti delegáció ezek után már készen áll a tárgyalásokra az uniós szakminiszterekkel.
Tóth László Levente, 2020. október 24. szombat, 13:10
Fotó: Napi.hu

A Közös Agrárpolitika (KAP) jelenlegi szabályozása ugyanis 2020. december 31-ig van érvényben. Ezt követően átmeneti szabályok lépnek életbe egészen addig, amíg új megállapodás nem születik az EP és az Európai Tanács között a KAP folyamatban levő reformjáról, és a két intézmény azt el nem fogadja. Az új KAP a brüsszeli sajtó szerint legkorábban 2023-ban kezdődhet.

A KAP költségvetése a 2020-as uniós büdzsé 34,5 százalékát teszi ki, ami 58,12 milliárd euró. A kompromisszum nyomán a következő hét évben megújul a forrás-elosztás rendszere. Az új modell lényege, hogy a tagállamok úgynevezett nemzeti stratégiai terveket készítenek az agrártámogatások elosztására.

A döntés ráadásul brüsszeli szakértők szerint a környezetvédelem és az Európa élelmiszerigényét előállítani képes mezőgazdaság közötti józan egyensúlyra épül. Az új KAP több támogatja az éghajlat- és környezetbarát gazdálkodókat, az éves közvetlen kifizetések maximuma 100 ezer euró lesz, a kisvállalkozások több támogatáshoz jutnak majd. A szabályozás tartalmaz majd a gazdálkodók egyedi igényeire válaszoló válságintézkedéseket, továbbá szigorúbb szankciókat vezet be a környezetvédelmi vagy állatjóléti szabályokat sorozatosan megszegőkkel szemben.

A jövőben az uniós agrárpolitika ezentúl jobban igazodik az egyes tagországok egyedi igényeihez. Ugyanakkor az unió egészében egyenlőek maradnak a versenyfeltételek. A kormányoknak erre figyelemmel el kell készíteniük a fent említett stratégiai tervet - ebben felvázolva, hogyan szándékoznak a gyakorlatban végrehajtani az uniós célkitűzéseket - és azt jóváhagyatniuk az Európai Bizottsággal (EB). Az EB pedig nem csak a szabályos teljesítést, hanem a teljesítményt is ellenőrizni fogja.

A stratégiai terveknek összhangban kell állniuk a párizsi megállapodás céljaival. Az EP megerősítette az éghajlat- és környezetbarát elemeket a közvetlen kifizetések feltételei között. E feltételeket minden gazdálkodónak teljesítenie kell, ha közvetlen kifizetést szeretne. A képviselők ezen kívül a vidékfejlesztési források legalább 35 százalékát is különböző környezetvédelmi, illetve az éghajlatváltozás ellen ható beavatkozásokra fordítanák. A közvetlen kifizetésekre szánt források legalább 30 százalékát önkéntesen ökogazdálkodási módszereket alkalmazók támogatására kellene kiosztani.

Az EP ragaszkodik ahhoz, hogy minden tagállam biztosítson gazdálkodói számára mezőgazdasági tanácsadást, és az uniós támogatása legalább 30 százalékából segítse a gazdálkodókat megbirkózni az éghajlatváltozással, a természeti erőforrások fenntartható kezelésében, és a biológiai sokféleség megőrzésében.

A közvetlen kifizetések éves összegének 60 ezer euró feletti részét fokozatosan csökkentenék, a kifizetések felső határát pedig 100 ezer euróban szabnák meg. A gazdálkodók azonban a teljes összegből még csökkentés előtt levonhatnák a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan bejelentett munkabérek 50 százalékát. A nemzeti közvetlen kifizetések legalább hat százalékát a kis- és középméretű gazdálkodások támogatására kellene fordítani. Ha azonban ez az arány meghaladja a 12 százalékot, akkor a 100 ezer eurós kifizetési plafon betartása váljon önkéntessé - javasolják az EP-képviselők.

A tagállamok a közvetlen kifizetésekre szánt keret legalább négy százalékát fiatal gazdálkodók támogatására fordíthatják. Az uniós képviselők szerint a vidékfejlesztési alapból további támogatás biztosítható úgy, hogy a fiatal gazdálkodók beruházásait előbbre sorolják. Az EP külön nyomatékosítja, hogy uniós támogatásban csak azok részesülhetnek, akik legalább minimális szintű mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Automatikusan ki kell zárni azokat, akik repülőtereket, vasúttársaságokat, vízműveket, ingatlanügynökségeket, illetve állandó sport- és rekreációs területeket üzemeltetnek. Elutasította az EP az összes olyan módosító indítványt, amelyek kizárólag a hústartalmú termékek esetében engedélyezte volna a húsra vonatkozó elnevezéseket. A növényalapú termékek elnevezésében tehát nem változik semmi.

Az Európai Parlament a bizottsági javaslathoz képest további segítő intézkedéseket tart szükségesnek ahhoz, hogy a gazdálkodók meg tudjanak birkózni a különböző nehézségekkel és fel legyenek készülve az esetleges válsághelyzetekre. Az uniós képviselők nagyobb piaci átláthatóságot szeretnének, beavatkozási stratégiát várnak minden egyes mezőgazdaság termékre vonatkozóan, és kérik, hogy a környezet állapotát vagy az állatok egészségét és jólétét javító mezőgazdasági gyakorlat mentesüljön a versenyjogi szabályok alól. A z EP emellett szorgalmazza, hogy a gazdálkodókat az árak és piacok ingadozásakor kisegítő mezőgazdasági válságtartalék ne csak szükség esetén rendelkezésre álló, hanem állandó eszköz legyen, rendes költségvetéssel.

Az EP szigorítani kívánja a szankciókat azokkal szemben, akik több alkalommal is megsértik az uniós szabályokat például a környezetvédelem vagy az állatjólét terén. A büntetés mértékét a támogatási jogosultság szerinti kifizetés jelenlegi öt százalékáról tíz százalékra kellene növelni. Emellett eseti uniós panasztételi mechanizmus felállítását is szorgalmazza. Akkor lehetne ezzel az eszközzel élni, ha egy gazdálkodó vagy vidéki kedvezményezett úgy érzi, hogy olyan igazságtalanság vagy hátrány érte egy uniós támogatással kapcsolatban, amelyet saját nemzeti kormánya nem orvosolt kellőképpen.

HOZZÁSZÓLÁSOK