Kiderült, mennyi pénz jár vissza a devizahiteleseknek

Érzékelhető gazdasági impulzust vár az MNB a devizahiteleseknek visszajáró pénzektől – ez derül ki a jegybank Inflációs jelentéséből. A növekvő fogyasztás révén a GDP 0,2-0,3 százalékkal lehet magasabb az alappályához képest, a növekedés azonban így is elmarad az ideitől.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyilvánosságra a részletes Inflációs jelentését. Az előzetes adatokból már tudható volt, hogy a MNB az idei GDP-előrejelzést 3,3 százalékra módosította, míg jövőre ennél kisebb, 2,5 százalékos gazdasági bővülést vár az idei 0,1 százalékos és a 2015-ös 2,5 százalékos infláció mellett.

A jelentés részenként az MNB elemzői górcső alá vették a Kúria döntése nyomán a deviza- és forinthiteleseknek visszajáró százmilliárdok gazdasági hatásait. A jegybank most azzal számol, hogy a bankoknak 942 milliárd forintot kell visszafizetniük az ügyfeleiknek az árfolyamrés alkalmazása és a különböző díjemelések miatt. A még érvényben levő hiteleknél a visszajáró részt a tőkéből leírják, ugyanakkor a már lejárt hitelek esetében a volt adósok készpénzhez jutnak, ami számottevően befolyásolhatja a fogyasztási szokásokat - így a GDP-növekedést.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Ugyanakkor nem csak a visszafizetés növelheti a lakossági fogyasztási kedvet, hanem a hitelek törlesztőrészleteinek csökkenése, ami 120 milliárd forintra becsülhető a teljes 942 milliárd forintos csomagból - olvasható a jelentésben. Az MNB becslése szerint a már lezárt szerződésekből a lakosságnak 105 milliárd forintos egyszeri többletjövedelme keletkezhet - ami a GDP 0,3 százalékára rúgó összeg.

Az MNB becslése szerint a 942 milliárd forintos csomag a 2015-ös lakossági fogyasztást 0,9 százalékkal növelheti, ennek révén a gazdasági növekedés plusz 0,2-0,3 százalékos impulzust kaphat. A még élő szerződések esetében a lakosság tőketartozása csökken - így a törlesztőrészletek is mérséklődnek, vagyis az elkölthető jövedelem mintegy 120 milliárd forinttal növekszik ezen háztartásoknál is - ráadásul az a többletfogyasztás tartósan megmaradhat, s nem csak egyszeri impulzusként jelentkezhet.

Ami jó a lakosságnak az nem lesz jó a bankoknak, hisz a 942 milliárd forintot valamiből ki kell termelni. A közel ezer milliárdos teher az MNB szerint "közvetve a hitelezési aktivitást is érintheti", magyarán még tovább csökkenhet a bankok hitelezési hajlandósága, ugyanakkor a hitelkínálat drasztikus megváltozása kizárható az MNB szakértői szerint - és ebben már beszámolták a várható forintosítási hullámot is.

Az MNB Makrogazdasági előrejelezése
	2013	2014		2015
	Tény	Előrejelzés
		Június	Aktuális	Június	Aktuális
Infláció (éves átlag)
Maginfláció	3,3	2,4	2,4	3,0	2,9
Indirekt adóhatásoktól szűrt maginfláció	1,5	1,6	1,6	2,8	2,7
Infláció	1,7	0,0	0,1	2,5	2,5
Gazdasági növekedés
Külső kereslet (GDP alapon)	1,0	1,9	1,5	2,1	1,7
Háztartások fogyasztási kiadása	0,2	2,0	2,2	1,9	2,6
Kormányzat végső fogyasztása	1,4	1,4	0,8	-0,3	0,1
Állóeszköz-felhalmozás	5,8	8,4	12,5	3,9	2,6
Belföldi felhasználás	0,8	3,1	3,6	1,9	2,1
Export	5,3	6,2	6,5	6,6	5,9
Import	5,3	6,7	7,1	6,5	6,0
GDP	1,1	2,9	3,3	2,5	2,4
Külső egyensúly
Folyó fizetési mérleg egyenlege	3,1	3,1	3,1	3,3	3,1
Külső finanszírozási képesség	6,8	6,4	7,0	6,4	6,2
Államháztartás
ESA-egyenleg	-2,4	-2,7	-2,8	-2,6	-2,6
Munkapiac
Nemzetgazdasági bruttó átlagkereset	3,1	2,8	3,2	3,7	3,4
Nemzetgazdasági foglalkoztatottság	1,6	3,5	4,4	0,8	0,2
Versenyszféra bruttó átlagkereset	3,6	4,2	4,2	4,0	4,0
Versenyszféra foglalkoztatottság	0,8	2,8	4,2	1,0	0,1
Munkanélküliség	10,2	8,7	8,1	7,9	7,8
Versenyszféra fajlagos munkaköltség	2,3	3,5	4,4	2,0	0,7
Lakossági reáljövedelem	1,5	3,2	3,9	1,5	1,9
Forrás: MNB