Az MNB szerint a moratóriummal mindenki jobban jár

A jegybank arra hívja fel a figyelmet, hogy mivel az elmaradt kamatok nem tőkésednek, jelenértéken számolva jobban járnak az adósok, ha nem törlesztenek.
Herman Bernadett, 2020. március 27. péntek, 13:36
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

Magyarország Kormánya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) javaslatával összhangban törlesztési moratóriumot hirdetett. A magyar modernkori gazdaságtörténetben rendkívülinek számító elő- vigyázatossági intézkedéssel a magányszektor ügyfelek év végéig 3600 milliárd forint törlesztésre kapnak haladékot, mely összegnek kétharmada vállalati, egyharmada háztartási.

Ezzel az akut likviditási sokkjuk a bankrendszerhez kerül át, ahol azonban az MNB kibővített eszköztárával semlegesíti ezt a terhet. Az intézkedések hatására a bankrendszer nem szenved el jelentős veszteséget, ezzel párhuzamosan az adósok viszont a moratóriummal valamelyest jobban járnak, hiszen összességében kevesebb pénzt fizetnek a bankoknak jelenértéken. "Véleményünk szerint az intézkedés nagyban segít, hogy a gazdaság minél gyorsabban magához térjen a járvány okozta sokkból" - írják az MNB szakértői.

A kormány március 19-én rendelt el moratóriumot a vállalati és háztartási hitelek törlesztéseire összhangban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) javaslatával, vagyis mindössze két héttel az első, magyarországi fertőzött megjelenése után. Az MNB március 16-án, amellett, hogy javaslatot tett a vállalati hitelek törlesztési moratóriumára (majd két napra a lakosságira is), saját hatáskörében is lépett és a Növekedési Hitelprogram esetében visszafizetési moratóriumot hirdetett, ezzel 25 000 kis és középvállalkozás számára segítséget nyújtva közel 1000 milliárd forintos kinnlevő hitelállományon.

Mit jelent a moratórium?

A moratórium egy elővigyázatossági intézkedés, melynek értelmében a vállalati és háztartási szektor fennálló hiteltartozásaira fizetési haladékot kap 2020-as év végéig (ha a helyzet úgy kívánja, ez meg is hosszabbítható), azaz a rendkívüli veszélyhelyzetre tekintettel nem kell a hiteltörlesztéseket fizetni, beleértve a kamatokat is, a haladék időtartalmával pedig egyben a hitel eredeti futamideje is hosszabbodik. Az ügyfél eredeti szerződési feltételeknek megfelelő teljesítése nem érinti a fizetési moratórium hatályát, vagyis az ügyfél dönthet úgy, hogy továbbra is teljesíti a törlesztéseket.

A vállalkozások egyre nagyobb része likviditási nehézségekkel szembesül az elmaradó bevételek miatt, ugyanakkor a járványhelyzet végével mindez fokozatosan helyreállhat. Hasonlóképpen számos háztartás jövedelme is kiesik a rendkívüli időszakban. A cél, hogy a járvány miatti rendkívüli helyzetet átvészeljék a háztartások és vállalkozások, az át- meneti likviditási nehézségek ne eredményezzenek tartós és elmélyülő gazdasági problémákat. Tulajdonképpen a reálgazdasági szereplők likviditási sokkja a bankrendszerhez kerül, ahol az MNB viszont biztosítja a mindekori szükséges likviditást. Így végső soron a jegybank kezeli a gazdaságot érő likviditási nehézségeket.

Mi történik az ügyfelekkel?

A háztartások és a vállalatok is jelentős könnyítést kaptak azzal, hogy az idei évben nem kell az esedékes törlesztőrészleteket megfizetniük. Összességében közel 3600 milliárd forint hiteltörlesztésre kapnak fizetési haladékot, melyből a rövidhitelek magas aránya miatt 2500 milliárd forint vállalati, míg 1100 milliárd forint pedig háztartási (a halasztott törlesztésből a tőketörlesztés mintegy 3150 milliárd forintot, míg a kamatok és díjak közel 450 milliárd forintot tesznek ki).

A most elmaradt törlesztéseket természetesen a veszélyhelyzet elmúltával meg kell fizetniük az adósoknak. Ugyanakkor kiemelten fontos, hogy emiatt nem növekszik a törlesztőrészletük az eredetihez képest. Ez biztosítja a hitelezők és az adósok érdeke közötti egyensúlyt a kialakult rendkívüli helyzetben. Az ügyfelek szemszögéből nézve, hogy átláthassák a helyzetet, fontos megérteni, hogy a pénznek időértéke van, azaz a mostani 1 forint többet ér, mint a 10 év múlva 1 forint, hiszen a mostanit be tudom fektetni, kamatoztatni tudom, és a kapott kamattal is ugyanez a helyzet. Ezért a jövőbeli törlesztések jelenértékét kell nézni, szakmai hibát követnek el azok, akik a moratórium és anélküli törlesztések összegét hasonlítják össze időérték nélkül, mert almát hasonlítanak a körtével.

70 ezret nyerhet egy lakáshiteles

A jegybank egy konkrét példán keresztül is bemutatta, mennyi a nyereség. Egy átlagos 10 millió forint fennálló tőketartozású (10 év hátrelévő futamidő, THM 4,5 százalék) lakáshitel esetén az adósnak közel 1 millió forint törlesztőrészletet kéne fizetnie még az idei évben (melyből 340 ezer forint a kamat), vagyis a fizetési haladék miatt ennyi marad a háztartásnál. Ezt az összeget fogyasztásra költheti adott esetben, vagy nem kell a megtakarításait felhasználni, vagy éppen félreteheti és befektetheti.

A moratórium alatt a tőketartozás nem csökken, a fennálló tőketartozás kamatozik tovább. Ugyanakkor a kamatot sem kell megfizetni, azt a fizetési haladék lejárta után egyenlő részletekben kell megfizetni, vagyis nem tőkésedik. Így a moratórium esetén lényegében a ki nem fizetett kamatok kamatához nem jut hozzá a bank. Az ügyfél így a konkrét példában a pénz időértékét is figyelembe véve 70 ezer forinttal jobban jár, mintha folytatná a törlesztést.

Ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy mindez hosszabb futamidőt eredményez a moratórium idejéből következő futamidő hosszabbításon is felül néhány hónappal (konkrét példában a lakáshitelnél további 5 hónapot a 9 hónapon felül). Fontos kiemelni még, hogy a moratóriumba az év folyamán később is be lehet lépni, így aki most a törlesztést választja, az is kihasználhatja később a moratóriumot. A döntést ezért egyedi helyzetek és preferenciák határozzák meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK