A hazai és globális kereslet drasztikus visszaesése, a gyárbezárások, az ellátási láncok megszakadása együttesen leradírozta az elmúlt nagyjából három év ipari kibocsátásnövekedését - kommentálta a KSH friss adatait Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője. A termelés szintje legutóbb 2017 nyarán volt ilyen alacsony. Konszenzus volt az elemzők között abban, hogy komoly visszaesés várható, de ez még a legpesszimistább hazai várakozásokat is alulmúlta.

Bár az első két hónap jó ipari teljesítménye némileg ellensúlyozza a márciusi beszakadást, az ipar első negyedéves kibocsátása elmarad az előző negyedévtől. Mindezek alapján az eddigiekkel ellentétben már nem várható a GDP negyedéves alapú növekedése a január-márciusi időszakra. A stagnálás közeli negatív teljesítmény ellenére így is 3,5 százalék körül alakulhat az év/év GDP-növekedés az első negyedévben - véli az elemző.

Az áprilisi teljesítmény még gyengébb lehet -  mondta Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. Márciusban csak a hónap közepétől kezdték beszüntetni a termelést az egyes üzemek, áprilisban viszont már szinte az egész hónapban álltak, így a negyedik hónapban még rosszabb eredményre lehet számítani. Ugyanakkor a friss hírek szerint májusban már több üzem, köztük az autógyártók is fokozatosan újraindítják a termelést. Várhatóan májustól már kedvezőbb adatok érkezhetnek az iparból.

Egyelőre bizonytalan, hogy a leállás után milyen mértékben és tempóban tud visszakapaszkodni az ipar a járvány előtti szintek felé. A mostani helyzet szerint az ipari termelésből részlegesen kiesik másfél hónapra jutó gyártás. Jelenlegi kérdéses, hogy 2020 egészében egy- vagy két számjegyű lesz-e a visszaesés. Ezt viszont tompíthatják a gazdaságvédelmi intézkedések, a kedvezményes hitelprogramok, valamint a gazdaság vártnál gyorsabb talpra állása is - tette hozzá a K&H szakértője.

A rövidebb távú kilátásoknál biztató jel, hogy április második felével lassan elkezdtek újranyitni az autógyárak. Ennek ellenére a kilábalás sebessége, mértéke körül továbbra is meglehetősen nagy a bizonytalanság, és az első negyedévben látott stagnálás ellenére az idei év egészében nagy valószínűséggel visszaesést mutat majd az ipar teljesítménye - véli Nyeste Orsolya, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.

Mivel a korlátázások és gyárleállások csak részben érintették a márciusi adatokat, a járvány teljes negatív hatásai az áprilisi számokban lesznek láthatóak, ezért még áprilisban is meredek visszaesés várható - fogalmazott Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője. Kedvező azonban, hogy egyes autó, és gumigyárak már április második felében-végén alacsony szinten újraindították a termelést. A kereslet élénkülése azonban fokozatos lehet a megugró munkanélküliség, bércsökkentések és a fogyasztók óvatossága miatt. Ugyanakkor a későbbiek során megjelenhet az elhalasztott kereslet is, így az év hátralevő részében fokozatos élénkülésre számít az ipari termelésben, amit új - főleg az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó - kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat.

A koronavírus esetleges újabb hulláma ugyanakkor érdemben hátráltatná a kilábalást, azonban az egészségügy magasabb felkészültségi foka, a védőeszközök beszerzése, és egyes ígéretes gyógyszerek várható terápiás alkalmazása miatt már nem számít az elmúlt hónapokhoz hasonló szigorú lezárásokra. Fokozott bizonytalanság mellett idén 5-5,5 százalék körül csökkenhet az ipari termelés, jövőre bázishatások miatt azonban érdemi, akár 8-10 százalékos növekedés is várható - szól az elemző prognózisa.