Kútfúrás: megint változtatnának a törvényen

A kútfúrásos törvényről a módosítását követően az őszi ülésszakban szavazhatnak a Parlamentben - írja a Magyar Idők.
Szabó Dániel, 2018. szeptember 20. csütörtök, 11:58
Fotó: Pixabay

A hatékony és fenntartható vízgazdálkodás elérésének érdekében a kormány 2020-2030 között évente 17 milliárd forint állami forrást biztosít öntözési célú fejlesztésekre - idézi a lap Győrffy Balázst, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökét, aki szerdán megbeszélést folytatott Áder János köztársasági elnökkel a vízgazdálkodást érintő kérdésekről és a fúrt kutakról.

Az apropót az adta, hogy Áder normakontrollt kért a nyár elején elfogadott vízgazdálkodási törvénymódosításra, amely eltekintett volna a kútfúrás bejelentési kötelezettségétől. Tiltakozására az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a rendelkezést. Viszont az államfő sincs a mezőgazdasági öntözés ellen.

Ezért a felek a szerdai találkozón egyetértettek abban, hogy a magyar mezőgazdaság létfeltétele és fejlődésének egyik sarokpontja az öntözés, amelyet kizárólag fenntartható módon szabad megvalósítani. Érdekesség, hogy míg az aszály egyre jelentősebb tényező az országban, és Magyarország a felszíni vizeket tekintve víztermelő országnak számít, mezőgazdasági területeinek még a legaszályosabb években is csak 2 százalékát öntözi, ami az uniós átlag negyede.

A NAK korábbi vízigény-felmérése szerint jelenleg kevesebb mint 100 ezer hektáron öntöznek, és 270 ezer hektárra érkezett be új öntözési igény.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke arról is beszélt, hogy a teljes kútállományt úgy kell nyilvántartásba venni, hogy a gazdák számára ez következményekkel - bírsággal, büntetéssel, szankcióval - ne járjon. Szükségesnek nevezte, hogy intenzív fejlesztés kezdődjön a felszíni vizek hasznosítására, amelyhez jelentős forrásokat kell bevonni.Szerinte megoldást jelenthet, hogy kutat létesíteni az elkövetkezendő időszakban kizárólag szakemberrel lehet, engedélyeztetni és nyilvántartásba venni szükséges, a kútról a műszaki paraméterei mellett tudni kell, hogy vízügyi szempontból lehetséges-e fenntartása és működtetése.

Kérdésre válaszolva az Országgyűlés alelnöke elmondta, hogy a kútfúrásos törvényről a módosítását követően az őszi ülésszakban szavazhatnak újra a honatyák.

A kép forrása: Pixabay.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Mekelekke, 2018.09.20 13:06

Kevésbé hülye országokban van olyan szabály, hogy ha valaki a talajvizet kizárólag energetikai célra használja (tehát kiemeli a vizet a talajból, házat hűt/fűt vele, majd pár perc múlva visszaengedi a talajba egy másik kúton keresztül), az nem számít kútnak. Magyarországon ugyanez az ember hivatalosan két kúttal rendelkezik, (két kút után fog adózni, talán már jövőre), plusz fizetheti a rengeteg vízkiemelési díjat ugyanúgy mint egy kertészet, annak ellenére, hogy minden csepp vizet visszatesz ugyanoda ahonnan kivette. Ennyit a hazai vízügyi kormánytanácsadókról és a 21. századról.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html