A szervezet hétfői közleménye szerint a "Mérlegkiigazítási figyelő" negyedéves jelentés megállapította, hogy a közép-, kelet- és délkelet-európai forráskivonás a második negyedévben valamivel nagyobb ütemű volt a megelőző negyedévinél. Így összességében a második negyedévvel zárult évben a bruttó hazai termék 4,1 százalékával csökkent a külföldi nagybankok forrásállománya a térségbeli országokban. Ez a csökkenés a pénzintézeti szektorban a GDP 3,1 százaléka volt. A Bécsi Kezdeményezés megállapította ugyanakkor, hogy a forrásáramlás jelentős eltéréseket mutatott országonként.

A jelentés szerint a közép-, kelet- és délkelet-európai államok közül Magyarországról vonták ki a legtöbb forrást a nyugati pénzintézetek 2011 júliusa és 2012 júniusa között. A szervezet honlapján közzétett összehasonlító adatok szerint Magyarországon a 2012 második negyedévével záródó évben a bruttó hazai termék mintegy 14 százalékával csökkent a nyugati bankok Magyarországon kihelyezett forrásállománya. A csökkenés elsősorban a pénzügyi szektorból történő forráskivonás okozta, ahol a GDP valamivel több mint 10 százalékával csökkent a forráskihelyezés.

A Bécsi Kezdeményezés tájékoztatása szerint a külföldi bankok térségbeli forráskitettsége mintegy fele-fele arányban oszlik meg a pénzügyi és nem pénzügyi szervezetek között.

A pénteki ülésen egyebek mellett az Európai Beruházási Bank (EIB) által a Bécsi Kezdeményezés számára készített térségi hitelezési felmérés előzetes megállapításait is megtárgyalták. A felmérést most először készítették el mintegy 8 nemzetközi bankcsoport és 42 leányvállalat, azaz a térségbeli bankszektor 40 százalékát lefedő pénzintézetek megkérdezésével.

A jelentés kimutatta: a nemzetközi csoportok továbbra is elkötelezettek a térségbeli jelenlét mellett, de egyre inkább megkülönböztetik országonként a követett stratégiájukat. Egységes törekvés ugyanakkor, hogy az egyes országokban működő leányvállalatok finanszírozását helyi szinten oldják meg, ami - a jelentés szerint - azt jelenti, hogy országonként változik a szükséges kiigazító intézkedések mértéke.

A felmérésben résztvevő bankok továbbra is szigorú hitelkínálati feltételeket várnak a következő hat hónapban, jóllehet a pénzintézetek többsége már növekvő hitelkeresletet vár. Az Első Bécsi Kezdeményezést 2009 januárjában hozták létre, amikor a pénzpiaci válság csúcspontján attól tartottak, hogy a nyugati bankok elhagyják a kelet-európai piacokat. A bankokat, piacfelügyeleti hatóságokat, kormányzatokat és jegybankokat, illetve nemzetközi szervezeteket tömörítő intézmény akkor sikeresen egyezett meg abban, hogy a nyugati bankok nem csökkentik térségbeli kitettségüket, nem vonnak ki jelentős mértékben forrásokat a térségből és összehangolt válságkezelési elvekről állapodnak meg.

Az egyezségnek is köszönhetően 2009 végére úgy tűnt, hogy már nincs akkora rendszer szintű kockázat a térségben, így az Első Bécsi Kezdeményezés átalakult a Bécs Plusz kezdeményezéssé, ami fórumot biztosított a térség hosszú távú kihívásainak megvitatására, illetve a válság tanulságainak levonására.

Az elhúzódó euróövezeti adósságválság hatására azonban 2012 januárjában bejelentették a Második Bécsi Kezdeményezést, amellyel a rendezetlen mérlegkiigazítás megakadályozását tűzték ki célul. A kezdeményezés tevékenységét 2012 júniusa óta - első elnökként - Marek Belka, a lengyel jegybank elnöke vezeti.