Még az idén emelné a fizetéseket a kormány

A kormány nyitott a béremelések ügyére, de határozott álláspontja, hogy hitelből nem lehet sem béreket emelni, sem szociális rendszert építeni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, miután - konzultációsorozata keretében - Gaskó Istvánnal, a Liga elnökével és Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével tárgyalt a munkavállalókat érintő aktuális ügyekről.
MTI-Eco, 2012. július 25. szerda, 15:52
Fotó: Napi.hu

A kormányfő elmondta, a találkozón egyetértettek az érdek-képviseleti vezetőkkel abban, hogy még az idén szükség van béremelésekre, továbbá abban is, hogy gyakorlatorientált szakképzést kell kialakítani, végre kell hajtani a munkahelyvédelmi akciótervet, meg kell őrizni a nyugdíjak értékállóságát, és helyes döntés volt befagyasztani a rezsiköltségeket. Egyeztek az álláspontok abban a kérdésben is, hogy be kell vonni a közteherviselésbe "a külföldön lappangó számlákat".

A Gaskó Istvánnal és Palkovics Imrével közös parlamenti tájékoztatón - akiket a miniszterelnök "régi, rendszerváltáskori harcostársaknak" nevezett, hozzátéve, hogy szerinte egész Európa egy gazdasági rendszerváltás küszöbén van - Orbán Viktor hangsúlyozta: a kabinet és a szakszervezetek között nézetazonosság van abban, hogy a jövő Magyarországában munkaalapú gazdaságnak kell kiépülnie, és növelni kell a gazdasági teljesítőképességet.

A kormányfő elismerte, hogy az elmúlt két évben voltak véleménykülönbségek a kabinet és a szakszervezetek között, de köszönetet mondott az érdekképviseletek vezetőinek azért, hogy a politikai-gazdasági egyet nem értés "civilizált területéről sohasem csúsztak át a politikai lázítás területére". Ezért az elmúlt két év eredményében benne van a szakszervezetek teljesítménye is - jelentette ki. A felmerült kérdések közül kitért a sztrájktörvényre, amellyel kapcsolatban elmondta, munkabeszüntetés idején is garantálni kell a nem sztrájkolók jogait, ezért a minimális szolgáltatásokról minden munkabeszüntetés előtt meg kell állapodni, ennek hiányban pedig a bíróságra kell bízni ezt a vitát.

A változásokról

Az elmúlt két évben a munkavállalók sorsa nehezedett, a keresetek és juttatások csökkentek, a szociális ellátó rendszer zsugorodott, a munkavállalók jogai pedig korlátozottabbak lettek - így jellemezte a helyzetet Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az Orbán Viktor miniszterelnökkel szerdán folytatott tárgyalás végén tartott sajtótájékoztatón.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke pedig a kormány eddigi erőfeszítései közül üdvözölte a szakképzést, a felnőttképzést érintő intézkedéseket, az egészségügyi dolgozók béremelését, a foglalkoztatás kiszélesítését, továbbá a gazdaság hatékonyabbá tételét.

Gaskó István, a munkavállalók jogainak szűkülésére a sztrájktörvényt hozta fel példaként, amely korlátozza ennek az alkotmányos jognak a gyakorlását. Később Orbán Viktor miniszterelnök erre úgy reagált a tájékoztatón, hogy a nem sztrájkolók jogait is védeni kell, amihez biztosítani kell az elégséges szolgáltatást. Amennyiben erről a felek nem tudnak megállapodni, akkor a bíróság dönt az elégséges szolgáltatás mértékéről.

Az új munka törvénykönyvének megalkotását a Liga kezdeményezte, de abban a szakszervezeti részvétel szabályozása nem a munkavállalók elvárása szerint alakult - mondta Gaskó István, aki egyúttal elismerte, hogy a végső változat sokkal jobb lett annál, mint amilyen a parlament elé tavaly júliusban beterjesztett első változat volt.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács helyett alkalmazott versenyszféra-egyeztető fórumot a következő két évben kell megtölteni tartalommal - vélte az elnök, aki végezetül megismételte: a szakszervezeteknek kevés beleszólásuk van a munka világának ügyeibe. Palkovics Imre, a Munkástanácsok nevében tudomásul vette a kormány kényszerhelyzetben tett intézkedéseit. Javasolta, hogy a kormánnyal együtt működtessenek egy olyan monitoring rendszert, amely a társadalom jövedelmi viszonyait kíséri nyomon, és ha kell, akkor beavatkoznak. A munkaerőpiacon való részvétel javítására pedig a felnőttképzés figyelemmel kísérését javasolta az elnök. Ebben szerep jutna a gazdasági kamaráknak is.

HOZZÁSZÓLÁSOK