Megrázó adatok érkeztek a magyar felsőoktatásból

Az első negyedévben jelentősen romlott az oktatás színvonalának megítélése a magyar nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók körében: 39 százalékuk fogalmazott meg negatív véleményt, szemben a múlt év utolsó negyedében mért 22 százalékkal - derül ki a K&H Bank fiatalok jóléti indexének első negyedéves adataiból.
Napi.hu, 2016. június 13. hétfő, 15:14

A magyar diákok - nappali tagozatos felsőoktatásban tanuló hallgatók - 45 százaléka tervez külföldi munkavállalást, a budapesti diákok között pedig 60 százalék az arányuk. Az aktív keresők mindössze 29 százaléka érzi úgy, hogy megbecsülik a munkahelyén.

A fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait - többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, családdal kapcsolatban - vizsgáló K&H fiatalok jóléti indexe az idei év első negyedében +8 ponton állt. Ez jelentős csökkenést jelent a múlt év utolsó negyedévében mért +11 ponthoz képest. A mutató kedvezőtlen változásában szerepet játszott, hogy többek között az anyagi biztonságról és a lakhatási körülményekről, illetve az oktatás színvonaláról is negatívabban vélekedtek a megkérdezettek. A kutatásban 300, 19-29 éves fiatal vesz részt.

Kevesebben bíznak

A magyar oktatási rendszerről a megkérdezett diákok - nappali tagozatos felsőoktatásban tanuló hallgatók - többsége, 39 százaléka volt negatív véleménnyel. Az elégedetlenek aránya jelentősen nőtt, a múlt év utolsó negyedévében csak a diákok 22 százaléka tartozott ebbe a körbe. Az oktatási rendszerrel mindössze minden harmadik diák, azaz 30 százalék volt elégedett. Az állásban lévő fiataloknak pedig 53 százaléka mondott negatív véleményt az oktatási rendszerről.

Irány külföld

A kutatásból kiderült, hogy a fiatalok többsége, 70 százalék beszél valamilyen idegen nyelven, és 38 százaléknak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. A különbség a fővárosi és a kisvárosi fiatalok között nyelvtudás szempontjából jelentős: míg a budapestiek 85 százalékának van legalább egy középfokú nyelvvizsgája, a kisvárosi fiatalok között ez az arány már csak 58 százalék.

A külföldi munkavállalás és tanulás lehetősége népszerű a fiatalok táborában. A diákok 27 százaléka tervezi, hogy egy ideig külföldön tanulna, a külföldi munkavállalás lehetősége pedig 45 százaléknál szerepel a tervek között, a budapesti diákok esetében pedig 60 százalék fontolgatja. A felmérés szerint a diákok inkább vágynak külföldön dolgozni: az aktív dolgozók körében csak 30 százaléknak vannak ilyen tervei.

Optimistábbak a diákok

A diákok a munkavállalási esélyeket, a jelenlegi feladataikat is pozitívabban látják, mint az aktív keresők. A diákok több mint fele mondta azt, hogy érdekli, amit tanul, míg az aktív dolgozóknak csak 41 százaléka érdekli és szereti végezni a munkáját. A diákok 39 százaléka, míg az aktív dolgozók esetében már 54 százalék fél attól, hogy nem találna munkát.

A munkahelyen az előző negyedévhez képest kevesebben, mindössze 29 százalék érzi magát megbecsültnek, és ez is leginkább megyeszékhelyeken élőkre jellemző. Hasonlóképpen a munkahelyi előrelépési lehetőségekről az aktív dolgozók mindössze 23 százaléka vélekedik pozitívan, kedvező véleménnyel pedig leginkább a nyugat-magyarországi, és a megyeszékhelyeken élők voltak. Azonban a munkahelyét a válaszadók több mint fele stabilnak érzi.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

ptiszai, 2016.06.13 17:03

@reszeloaladar: "Egy multi cég globális kiadásainak 30-40%-a bérjellegű. Az itthoni multiknál ez kb 8-10%, tehát még van hova emelni."
Ez így nem igaz.
Honnan van az adatod?
Vagy ugye.
A magyar KKV alig bírja a béreken a bérterheket megtermelni, tehát nem tud emelni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ptiszai, 2016.06.13 17:01

@reszeloaladar: Csak rosszabb lett a helyzet.
Tanúsítom a BME-n. Egyre kevesebb a pénz pl. gyakorlatokra.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2016.06.13 16:53

@reszeloaladar: A tanársztrájkok a közoktatásról szóltak, nem a felsőoktatásról.

Bár a felsőoktatásban 2008 óta nem emeltek a bértáblán idénig.

2020-tól csak nyelvvizsgával lehet jelentkezni a felsőoktatásba, ahol már a csúcsévhez képest már jelentősen kevesebben tanulnak.
Nem, nem a nappali, hanem a levelező hallgatók száma csökkent drasztikusan!

Egyébként pl. Ausztriában, Németországban, Skóciában nincs tandíj, nem úgy mint nálunk.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2016.06.13 16:48

Ma láttam ezt a beszélgetést:
"Sziasztok! Adatszerkezetek és algoritmusokból vajon még lesz időpont???"
"Még??? nem is volt még :) már csak ezen a héten lehet, ha egyáltalán lesz. Jövőhét már UV hét."

Innentől nincs kérdésem a felsőoktatással kapcsolatban sem!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Ezt-neked, 2016.06.13 16:22

@reszeloaladar: "A vesrenyszféra masszív béremelését nem az államon kell számonkérni. Máshol is magas az adó, ez nem lehet indok."
" Egy multi cég globális kiadásainak 30-40%-a bérjellegű. Az itthoni multiknál ez kb 8-10%, tehát még van hova emelni."

Tájékozódni!!! Tájékozódni!!! Tájékozódni!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html