Megvan, mikortól jöhet stabil drágulás a boltokban

Amennyiben az infláció tartósan elmarad az inflációs céltól, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa továbbra is kész a monetáris kondíciók további lazítására nem hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával. A monetáris tanács áprilisi kamatdöntő ülésén minden tanácstag támogatta az alapkamat, az egynapos betéti kamat, az egynapos hitelkamat, illetve az egyhetes hitelkamat tartását - derül ki az ülésről szerdán kiadott rövidített jegyzőkönyvből.
Szász Péter, 2017. május 10. szerda, 18:09

A tanács megállapította: a jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének és a jegybanki eszköztár átalakításával elért laza monetáris kondícióknak a tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével - írja az MTI.

A monetáris tanács a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak esetleges jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekinti. A jegybank továbbra is a pénzpiaci hozamokon keresztül kívánja elérni a laza monetáris kondíciók fenntartását és a gazdasági növekedés ösztönzését. A tanács arra törekszik, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki az elvárt hatást.

A monetáris tanács megítélése szerint az előrejelzési időszakban élénkül a magyar gazdaság növekedése. A gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás növekedésével fokozatosan megszűnnek. Az idei évi gazdasági növekedést a költségvetés és az EU-s forrásoknak a beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A tanács a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.

A következő hónapokban az év eleji bázishatások kifutásával folytatódhat az infláció csökkenése. A foglalkoztatás dinamikus bővülése, a feszes munkaerőpiac és a tavaly év végi bérmegállapodás következtében a nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme tovább élénkül, aminek költségnövelő hatását ellensúlyozza a munkáltatóijárulék-csökkentés és a vállalati nyereségadókulcs mérséklése. Mindez a lakossági fogyasztás bővülésén keresztül kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérlegtöbblet csökkenéséhez vezet. Az infláció a tanács tagjai szerint 2018 első felétől éri el fenntarthatóan az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket.

A tanács tagjai úgy ítélték meg, hogy a magyar gazdaság fundamentumai és az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából az előző kamatdöntés óta nem történt olyan fejlemény, amely a jelenlegi alapkamat, illetve a kamatfolyosó szintjének megváltoztatását indokolná. Több tanácstag megemlítette, hogy az elkövetkező időszakban az alapkamat tartós tartása mellett nagy hangsúlyt érdemes fektetni a jegybanki eszköztár átalakításával elért laza monetáris kondíciók tartós fenntartására is. Emellett több tanácstag is hangsúlyozta, hogy az inflációs alapfolyamatok nem változtak, ugyanakkor néhány tanácstag megjegyezte, hogy a beérkezett inflációs mutatók elmaradtak a várakozástól, a béremelkedés hatásai pedig egyelőre nem jelentkeztek az inflációban.

A magas külső finanszírozási képesség és a külső adósságállomány csökkenése tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok az elmúlt évek során jelentősen csökkentek és várhatóan hosszabb ideig negatív tartományban maradnak. A tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.

A testület következő kamat-meghatározó ülését május 23-án tartja, amelyről június 7-én 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.

HOZZÁSZÓLÁSOK