Mennyivel nő a minimálbér januártól?

A munkáltatói oldalról a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Áfeosz-Coop Szövetség a bruttó minimálbér 4,76, a bruttó garantált bérminimum esetében pedig 4,91 százalékos emelésre tett javaslatot, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai ülésén.
MTI, Napi.hu, 2015. december 9. szerda, 13:40
Fotó: Reuters

A munkáltatói oldalnak még nincs egységes álláspontja, mivel a harmadik szereplő, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) továbbra is a bruttó 3 százalékos béremelést tartja elfogadhatónak. ám a legközelebbi ülésen megfontolja a megemelt összeg elfogadását. A kormány nem foglalt állást az ügyben.

A VOSZ és az Áfeosz-Coop Szövetség jelenlegi béremelési ajánlata a személyi jövedelemadó jövőre tervezett 1 százalékpontos csökkentése miatt a minimálbér nettó értékének 6,36, a garantált bérminimum nettó értékének pedig 6,5 százalékos növekedését jelenti - összegzett Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A javasolt új bruttó összegek 110 ezer forint, illetve 128 ezer forint, amelyek (SZJA csökkenése miatt) nettó 6,4 százalékos, illetve 6,5 százalékos emelést tesznek ki.

A munkavállalói oldal a múlt héten még egységesen ragaszkodott a megajánlott 3-3 százalékos minimálbér és szakmai bérminimum-emeléshez.

Elmentek a falig - a kulcs a kormány kezében

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke, bár pozitívumként értékelte a munkáltatói oldal ajánlatát, szerinte ez még önmagában nem elegendő a megállapodáshoz. A MaSzSZ stratégiai célja a tárgyalások során, hogy 2018-ig a nettó minimálbér elérje a létminimum szintjét, a szakszervezetek a minimálbér 9, a garantált bérminimum 13 százalékos emelését tűzték ki célul.

Kordás pozitívan értékelte, hogy a kormány rájött: a költségvetést illetően az adótörvényeket együtt kell tárgyalni a minimálbérrel. A kormányoldal már most kezdeményezte a tárgyalások megkezdését a 2017. évi bérekről, mivel várhatóan márciusban benyújtják a 2017-es költségvetési törvényjavaslatot a parlamentnek.

A bértárgyalásokon a kormány nem tekinthet külső szemlélőként az eseményekre, mivel a legnagyobb, több mint 700 ezer embert foglalkoztató munkáltató az országban. Sok szociális ellátás, járulékok kiszámítása a minimálbérhez kötött, ami hatással van az adótörvényekre és a költségvetésre is. Mivel ezeket a törvényeket már elfogadták a jövő évre vonatkozóan, a szociális partnereknek nincs már mozgásterük álláspontjaik alakításában.

Volt már példa arra, hogy év közben módosították a költségvetést és az adótörvényeket, lépcsőzetesen valósították meg a minimálbér-emelést, ágazatonként különböző időpontokban életbe léptetve, hogy a vállalkozók fel tudjanak készülni a változásra. A MaSzSz elnöke szerint ha nem lesz előrehaladás a minimálbér ügyében a jövő héten, elképzelhető a szakszervezeti oldalról nyomásgyakorló eszközök alkalmazása.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK