Még rózsásabban látja a jövőt az MNB

Tetemes javulást és a jövőre nézve bizakodási alapot mutat a jegybank évi utolsó inflációs jelentése, ami szerint a magyar cégek jól tudtak váltani a világpiaci kihívásokat látva, a lakosság megtakarítási hajlandósága pedig számottevően javult. Jövőre újból harmadával nőhet a beruházási ütem, februártól az árszínvonal csökkenése is várható.
Rácz Gergő, 2019. december 19. csütörtök, 15:17
Fotó: Pixabay

Jövőre jön az ország történelmének egyik legnagyobb beruházása, a magyar vállaltok megtanultak alkalmazkodni a körülményekhez, az összes makrogazdasági adat kedvező képest fest a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei utolsó inflációs jelentése szerint.

A legutóbbi, szeptemberi jelentéshez képest jelentősen, 4,5-ről 4,9 százalékra emelkedett az idei növekedési prognózis, és a 2020-as várakozás is 3,3-ról 3,7-ra nőtt, miközben most is és a következő években is kis kilengésekkel övezett, de lényegében a középtávú 3 százalékos célnak megfelelő inflációs rátával számol a jelentés. Rövidtávon kisebb emelkedés van az előrevetített pályában, majd februártól újból csökkenés. Az emelkedésben összességében most is az üzemanyag, illetve a sertéspestis miatti disznóhús áremelkedés a meghatározó tényezők.

Költik, és jól költik a cégek a pénzt

A legnagyobb mozgatóerő az MNB növekedési számításai mögött a beruházások hatása. Idén 29 százalékos beruházási rátával számol a jegybank úgy, hogy ezek hosszútávú hatással bíró projektek, és jelenleg 2022-ig ugyancsak 30 százalék körüli értékben lehet bízni évenként.

Ennek része a Samsung beruházása, ami 390 milliárdos bővítést jelent a gödi akkumulátor-gyárban, és aminek 2021 és 2031 között 2,9 milliárd eurós szerződése van a BMW-vel. Az MNB szerint ez az egy bejelentés, ami történelmileg is az egyik legnagyobb, idén 0,05, jövőre 0,2, majd 2021-ben ismét 0,05 százalékot dob az országos összterméken.

Eközben a kimutatás szerint a hazai cégek is jól tudtak reagálni a változó körülményekre. Balatoni András MNB-igazgató elmondása szerint "szépen" át tudták vészelni azt az időszakos visszaesést a gyártóvállalatok, ami az elmúlt időszakban, leginkább a német gazdaság gyengélkedése miatt nehezedett a cégekre.

Jelentősen visszaesett a foglalkoztatás olyan iparágakban, mint a gyógyszergyártás, a villamosipar, és szinte mindenhol látszik, hogy a cégek célzott befektetésekkel próbálnak reagálni a keresletre. A vegyiparban 57 százalékkal nőtt az idei első félévben a beruházási ráta, viszont a gépiparban és a járműgyártásban 120 százalék volt a növekedés.

Lapunk kérdésére Balatoni elmondta, a jegybanki tapasztalatok szerint általánosnak mondható, hogy egy tőkeintenzív pályára mozdult a magyar gazdaság. A beruházási hullámnak nyilván ahhoz is köze van, hogy egy szűkülő munkaerőpiaci kínálattal számolnak a cégek, azonban Balatoni szerint ezt nem érdemes külön szempontként kezelni, vagyis nem önmagában azért ruháznak be a vállalatok, hogy helyettesítsék a kieső emberi munkaerőt, hanem eleve reagálnak az igényre, hogy javítsák termelékenységüket.

Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója kérdésünkre hozzátette, természetes folyamatként elsősorban a nagy vállalatok tudnak tőkeintenzív alapon fejleszteni, lévén nekik van könnyebb hozzáférésük a legújabb technológiákhoz. Ezt a jegybank egy organikus folyamatnak látja, amibe az eddigiek alapján a magyar kisebb vállalatok is felzárkóznak.

Borít a babaváró

A várakozásokat meghaladó mértékű lett a kormány családtámogatási támogatására az igény: a babaváró hitelek jóval magasabb forráskereslethez vezettek 2020-ra nézve, és a szeptemberi előrejelzéséhez képest az MNB 2022-ig megemelte a lakossági hiteligény-előrejelzését.

Közben a vállalati szektorban is teljesül idén, és a következő években is a két számjegyű bővülés a vállalati hitelezésben összességében, csakúgy, mint ezen belül a kiemelten fontos kis- és középvállalati ügyfélkör esetében.

A stabil hitelbővülés mellé megmarad a már ugyan nem két számjegyű, de így is 9 százalékos keresetnövekedés jövőre.

Az MNB közben ebből a megnövekedett lakossági bevételből a megtakarítások növekedését is várja, alapozva az eddigi tapasztalatokra. Az idén bevezetett kimagasló megtérülést ígérő lakossági állampapírtól 3 ezer milliárd feletti bővülést prognosztizál jelenleg a jegybank évente.

Az MNB a magyar állampapír plusznak (MÁP+) csak most várja az igazi felfutását, ahogy szélesebb körben, vidéki településeken és a kisebb vagyonnal rendelkező háztartások körében is elterjed a termék. Ennek már most is vannak jelei, a MÁP+ jegyzések 65 százaléka 5 millió forint alatti, vagyis nem csak a nagyon gazdag befektetők teszik ebbe a megtakarítási formába a pénzüket

Az adósság is elpárolog

A lakossági finanszírozási láb megerősödésével párhuzamban egyre javulnak az állam finanszírozásának a kilátásai is. Idén 1,8, 2022-re már csak 0,4 százalékos államháztartási hiányt jósol az MNB, mindezt úgy, hogy a mindenkori költségvetésbe jelentős tartalékokat is bekalkulálnak. Így az államadósság is tovább csökken, 2022-re lemehet az össztermék 60 százaléka alá.

Az MNB úgy látja, hogy a következő években az állami költések visszaesnek, ezzel is magyarázható az ideihez képest mérsékeltebb növekedési prognózis. Ezt az MNB támogatja is, az államnak most, a kimagasló gazdasági teljesítmény idején célszerű tartalékokat képeznie, lévén később bármikor jöhetnek rosszabb idők.

Erre most rövidtávon nem számít a többség, hiába beszéltek sokan sokféle kockázati forgatókönyvről az idén, a válság, vagy akár a recesszió lehetősége kiárazódott 2019-végére a piaci várakozásokból.

HOZZÁSZÓLÁSOK