A monetáris tanács az augusztusi kamatdöntő ülésén az alapkamatot 0,6 százalékon, az egynapos  betéti kamatot -0,05 százalékon, míg az egynapos és az 1 hetes fedezett hiteleszközök kamatát 1,85 százalékon változatlanul tartotta. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg - közölte a kamatdöntést követően a jegybank.

Az ülésen a tanács megállapította, hogy a makrogazdasági adatokat az idei évben jelentős változékonyság és kettősség fogja jellemezni. A közlemény alapján továbbra is mérsékelten optimista a tanács, ami szerint az áprilisi mélypontot követően májusban elkezdődött a gazdasági kilábalás. A gazdasági aktivitás érdemi javulása főként a júniusi adatokban tükröződött. A gazdaság második félévi "V" alakú kilábalásának feltétele az állami beruházások felfutása és a vállalati hitelezés bővülése.

Az MNB egyben azt is megerősítette, hogy kész további intézkedéseket is hozni.

A növekedési kilátások tartós romlása esetén a jegybank a beruházásokat legközvetlenebb módon támogató célzott eszközein, a Növekedési Hitelprogram Hajrá!-n és a Növekedési Kötvényprogramon keresztül biztosítja a szükséges további gazdaságösztönzést

- közölte a monetáris tanács. Ebből az is következik, hogy jelenleg nem terveznek újabb kamatmódosításokat, hanem a nem-konvencionális eszköztárat preferálják, ahogy azt a kamatdöntést követő elemzői háttérbeszélgetésen Virág Barnabás alelnök is megerősítette.

Borultak az eddigi prognózisok

A vártnál gyengébb GDP-adat, a második negyedévi 13,6 százalékos visszaesés az MNB szerint szükségessé teszi az idei évi növekedési kilátások módosítását, amelyre a szeptemberi inflációs jelentésben kerül sor. Eddig az MNB-nek volt az egyik legoptimistább éves előrejelzése nulla közeli növekedéssel, a jövő havi jelentésben ennél minden bizonnyal rosszabb előrejelzés szerepel.

Kulcskérdés lesz, hogyan realizálódnak a magyar gazdaságban a tartós inflációs folyamatok - mondta Virág. A jegybanki döntéshozatal számára legfontosabb inflációs mutató az elmúlt hónapokban jócskán az MNB 3 százalékos középtávú inflációs célja felett alakult.

Több részpiacon is a megszokottnál nagyobb áremeléseket érzékelt az MNB, mindezt nyáron, amikor ez kevéssé jellemző. Virág elmondása szerint a pillanatnyi megugrás, például a turizmus koncentrált felpörgése önmagában 0,7 százalékpontot tett hozzá az inflációs mutatóhoz, míg a jövedéki adók emelkedése további 0,4 százalékpontot.

A monetáris tanács megítélése alapján ideiglenes a magas infláció, amit év végére normalizálódás követhet. Virág úgy látja, hogy a magas mutató nem elsősorban a forintgyengülés, hanem a gazdasági aktivitás élénküléséből adódnak.

Költeni kell a második félévben

Az MNB változatlanul úgy látja, hogy beruházásokkal lehet visszaállítani a második félévere a gazdasági növekedést, ehhez a jegybank kész a maga eszközeivel biztosítani a likviditást.

Az MNB saját mérése alapján júniusban már érzékelhető volt a gazdasági aktivitás visszatérése, ami remélhetőleg folytatódhat az év további részében is. Ennek érdekében a monetáris tanács döntött az állampapír vásárlás növeléséről, aminek legfőbb oka, hogy növekszik a nemzetközi közegben a bizonytalanság, ami egyúttal megnöveli a védekezés költségeit is Az MNB heti 40 milliárd forintra emeli a keretet, és venni fogják az állampapírokat aukciók és piaci műveletek során egyaránt.

Virág külön nyomatékosította, hogy az MNB addig vásárol állampapírokat, ameddig erre szükség van. A jegybank továbbra is arra törekszik, hogy stabilan tartsa az állampapírpiacot, ehhez kiemelt szempont, hogy minél hosszabb futamidejű állampapírok vásárlását preferálja. Felső keret nincs, ha elérjük az 1000 milliárdot akkor lesz egy felülvizsgálata, de ettől még messze vagyunk, eddig 200 milliárdot költött az MNB.

Pozitív folyamat, hogy a MÁP+ és a lakossági finanszírozás stabilnak bizonyult. Az átlagos heti vásárlás 30 milliárd forint körül alakul nyáron, vagyis stabil forrást jelent a lakosság. Az MNB azt várja, hogy a nyári kereslet az év hátralevő részében is fennmarad.