Már a magyar jegybank is lesújtó képet fest az oktatásról

Alulfizetett pedagógusok, magoló diákok, akik nem tudják a való életben hasznosítani az iskolában megszerzett tudást jellemzik a közoktatást. Nagyon sok magyar hagyja el képzettség nélkül az iskolát, az idegennyelv-ismeret terén pedig jóformán csak a britek állnak rosszabbul a magyaroknál - ilyen megállapításokkal van tele a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss versenyképességi jelentése.
Herman Bernadett, 2020. július 28. kedd, 19:09
Fotó: Shutterstock

Az oktatás az elérhető munkaerő minőségén és termelékenységén keresztül jelentős hatást gyakorol egy ország gazdasági teljesítőképességére és versenyképességére - állapítja meg a jegybanki jelentés. Az oktatási rendszer eredményességét mérő nemzetközi tesztek pedig azt mutatják, hogy a magyar diákok az elvárt módon megtanulják a tananyagot, ugyanakkor a tanultakat kevésbé tudják megfelelő mértékben alkalmazni a valós életből vett példák esetében.­

A megtanult tananyag kikérdezésén alapuló nemzetközi teszteken a magyar diákok viszonylag jól is teljesítenek, de a tananyag­ valós­ életben­ való­ alkalmazását­ vizsgáló­ PISA­-teszteken­ a­ magyar­ eredmények­ elmaradtak­ mind ­a­ régiós­, ­mind­ az­ európai átlagos­ szintektől.­ A 2006-os és 2009-es teszteken még viszonylag jól teljesítettek a diákok, azóta következett be komolyabb romlás. A 2018-as legutolsó felmérés eredményei már jobbak, ez annak köszönhető, hogy az ­alulteljesítő­ diákok ­aránya számottevően­ csökkent,­ ám­ még­ mindig­ magasabb­ a­ nemzetközi­ átlagnál.­ Az MNB megállapítja: az eredményekben meghatározó szerepe van a diákok társadalmi-gazdasági státuszának, vagyis a jó családból származó gyerekek jobban teljesítettek.

Oktatás van: saját zsebből fizetve

Ebben szerepet játszhat az is, hogy a gazdag családok többet tudnak költeni magánoktatásra. 2016-ban Magyarország a GDP 4,3 százalékát fordította oktatási kiadásokra, ami 0,5 százalékponttal magasabb a többi visegrádi ország átlagánál (3,8 százalék), azonban enyhén alacsonyabb az uniós átlagnál (4,4 százalék).­ Az­ állami­ kiadások­ mértéke­ viszont hazánkban­ csupán 3,5­ százalék,­ ami­ szintén­ a­ régiós­ és ­az­ uniós­ átlag­ között ­helyezkedik­ el,­ miközben ­a ­magánforrások szerepe­ magasabb a nemzetközi­ szintnél.­ A régiós országok egyikében sem költenek olyan sokat GDP-arányosan magán közoktatásra, mint Magyarországon, a felsőfokú oktatásban pedig a magánúton fizetett képzésekre uniós szinten is nagyon sokat költenek a családok.

A tanári pálya anyagi megbecsültsége Magyarországon elmarad más felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokétól. Hazánkban­ a­ közoktatásban­ dolgozók­ átlagos­ bére­ a­ felsőfokú­ végzettséggel­ rendelkezők­ bérének csupán 64-74­ százaléka.­ Az­ iskolai­ pedagógusok­ esetében­ mindez­ megfelel­ a­ többi­ visegrádi­ ország­ átlagának,­ azonban­ számottevően­ elmarad­ az­ uniós­ országok­ átlagos­ színvonalától, ­ami­ a­ diplomás­ átlagkereset ­85-95­ százaléka.­

Magyarországon­ a­ pedagógusi­ életpályamodell­ 2013-as­ bevezetése­ jelentősen­ emelte­ a­ tanári­ fizetéseket,­ azonban­ azóta ­a­ hazai pedagógus bérek­ nem­ követték ­a­ gazdaságban ­tapasztalt­ dinamikus­ bérnövekedést - állapítja meg az MNB.­ Az­ elvárásoktól­ elmaradó­ bérek­ csökkentik­ a­ pálya­ iránti­ érdeklődést,­ illetve ­pályaelhagyást­ eredményeznek.

Nem tanulnak tovább

Lesújtó az a statisztikai adat is, hogy Magyarországon a képzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke közel kétszerese a többi visegrádi ország átlagának, miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az egyik legalacsonyabb az uniós országok között.­ ­A 18-24­ korosztályba­ tartozó­ fiatalok­ 12,5­ százaléka­ nem­ vesz­ részt­ további­ oktatásban, ­annak­ ellenére,­ hogy ­legfeljebb alapfokú­ végzettsége­ van.­ Magyarországon­ a­ végzettség­ nélküli­ korai­ iskolaelhagyás­ mértéke­ 11,8­ százalék­ volt­ 2018-ban,­ ami­ 75­ százalékkal­ magasabb­ a­ többi­ visegrádi­ ország­ átlagánál ­(6,7­ százalék). ­

Az Európa 2020 stratégiában­ az ­Európai­ Unió­ a­ 10 ­százalékos­ szintet­ jelölte ­meg­ elérendő­ célként,­ amelyet­ az­ uniós­ átlag­ 10­ év folyamatos­ csökkenéssel­ mára­ megközelített.­ Ezzel­ szemben ­Magyarországon­ a­ korai iskolaelhagyás­ szintje ­a­ 2010-es ­10,8 százalékról­ 11,8­ százalékra­ növekedett. Ezen a mutatón az MNB szerint fontos lenne javítani, mivel ezek a fiatalok sokkal nehezebben helyezkednek el később a munkaerőpiacon, sokan lesznek közülük hosszútávon inaktívak.

A felsőfokú végzettségűek aránya Magyarországon a 25-34 éves korosztályban csupán 31 százalékos volt 2018-ban, semmit sem javult 2012 óta, és a harmadik legalacsonyabb az Európai Unióban. Az uniós átlag 2009 óta 32-ről 40 százalékra ugrott. A visegrádi országok 25 százalékról indultak és most átlagosan 38 százaléknál járnak.

A­ reál­ végzettséggel­ rendelkező­ fiatalok­ aránya­ Magyarországon­ az­ uniós­ országok­ között­ a­ negyedik­ legalacsonyabb­ (12­ százalék),­ ugyanakkor­ a­ friss­ diplomások­ körében­ már jobb az arány. Az élethosszig tanulásban viszont a sereghajtó közé tartozik Magyarország, mindössze a lakosság 6 százaléka vesz részt felnőttképzésben, miközben az uniós átlag 11 százalék. A hazai egyetemek a nemzetközi rangsorok alapján nem tartoznak a világ élvonalába, de az itt tanuló külföldi diákok aránya magas, meghaladja az uniós átlagos szintet.

A felnőttek okosak, de nyelvet nem beszélnek

A felnőtt lakosság számolási kompetenciái meghaladják a nemzetközi átlagot, ugyanakkor idegen nyelvtudásban és pénzügyi ismeretekben elmaradások vannak.­ A szövegértés, számolás körülbelül az uniós átlagnak megfelelő szintű, nyelveket viszont kevesen beszélnek, emiatt a nemzetközi csatornákhoz, friss ismeretanyagokhoz csak korlátozottan férnek hozzá a munkavállalók, ami rontja a versenyképességet. Magyarországnál rosszabbul csak Románia és az Egyesült Királyság áll idegennyelv-tudás terén, de a britek valószínűleg saját anyanyelvükön könnyebben boldogulnak nemzetközi környezetben, mint a magyarok.

Csupán a magyarok 42 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, ez az arány az unióban 68 százalékos, a visegrádi országokban pedig 78 százalék. (Az uniós arány várhatóan javulni fog a britek kilépése után.) Szlovákiában a lakosság 88 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, 28 százalék pedig három van több idegen nyelvet is beszél, aminek részben történelmi okai vannak.

Problémát­ jelent­ az is, hogy a ­magyar­ fiatalok­ digitális­ készségei ­jelenleg­ elmaradnak ­a ­régiós ­és ­az ­uniós­ fiatalok­ szintjétől, ­ ráadásul ­az­ eredmények­ ezen ­a ­téren ­inkább­ romló­ tendenciát ­mutatnak. ­A 16-19 éves magyar fiatalok csupán 73 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális ismeretekkel egy 2018-as felmérés szerint, például képes átmásolni egy mappát, vagy rákeresni információra az interneten. A visegrádi országokban 88 százalékos ez az arány, de Horvátországban eléri a 99 százalékot. A tendencia ráadásul Magyarországon romlik, 2015-ben még a magyar fiatalok több mint 80 százaléka tudta legalább alapszinten kezelni a számítógépet.

A magyar lakosság­ pénzügyi műveltsége­ szintén elmarad­ az­ elvárt ­szinttől, ­ugyanakkor ­ezen­ a ­téren ­átfogó­ beavatkozások ­történnek. A módosított ­Nemzeti ­Alaptanterv ­szerint 2020 ­szeptemberétől ­több­ tantárgyban­ is ­meg ­fognak ­jelenni ­az ­alapvető ­pénzügyi ­ismeretek.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Darquan, 2020.07.29 13:21

@Sorathul: "...vagy legalábbis kevesebbet nyert..."
írtam, meglehet átsiklottál felette.
ettől még átbaszás.
a másik példád is érdekes, vagyis nem. a kereskedő ugye profit miatt csinálja, amit. ettől még a vásárló persze örül, hogy de mennyit spórolt az ügyleten, pedig nem, hahaha, hanem a kereskedő tud valamit(!!!), amit kihasznál. effektíve átbassza mind a vevőt, mind az eladót, és még mindenki boldog is! fair play, happy end, everybody is a winner.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Sorathul, 2020.07.29 10:22

@lacp:
"Ha nem te termeled meg a javakat, hanem csak kereskedsz vele akkor az csak átbaszás. "
Ez csak maszatolás.
Azért mert sok kereskedő így tolja, mint a közútépítést politikusaink, arról nem a kereskedelem tehet.
A kereskedő biztosítja, hogy számodra elérhető az a cikk amit a termelő termel.
Tudom nehéz ezt megérteni egy olyan világban, ahol hemzsegnek a kereskedők, és legtöbb helyen a szádba tolják az árut, csak vedd meg, sőt sok helyen közvetlenül van lehetőséged vásárolni a termelőtől.
De vegyünk egy példát: Ha külföldi gyártótól szeretnél beszerezni magadnak, pl egy nagyobb gépet, amit csak és kizárólag ott gyártanak, és kiszámolod annak költségeit (fuvardíj, üzemanyag, stb) többszörösére fog kijönni, mintha egy kereskedőn keresztül szerzed be, aki ráadásul sokszor vállalja a beüzemelést és az alkatrész utánpótlást, esetleg a betanítást is.
Szűk a látótered.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lacp, 2020.07.29 10:13

@Sorathul: Na ezt jól mondtad. Ha nem te termeled meg a javakat, hanem csak kereskedsz vele akkor az csak átbaszás. Mert ugye ha jól sejtem a pénz nem a fán terem, elvileg az a termelésben keletkezik amikor előállítanak valamit. No ha csak tologatom a pénzeket az csak valakinek a rovására mehet, mert nincs a háta mögött megtermelt érték.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Sorathul, 2020.07.29 10:06

@Darquan:
"a kereskedés mindig is az átbaszásról szólt. még ha fair-nek mondták és nézett is ki és mindkét fél örült neki, akkor is: valaki nyert, a másik veszített vagy legalábbis kevesebbet nyert."
Ezt magadtól találtad ki?
Számodra lehetetlen az, hogy mindkét fél nyerjen egy cserén? El se tudsz képzelni ilyet, hogy megvalósuljon?
Remélem életedbe nem kereskedtél még semmivel, mert ezzel a hozzáállással csak azoknak a számát szaporítod, akiktől te magad is undorodsz.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Darquan, 2020.07.29 09:54

@europeer: persze, hogy a kötés a fontos. azzal van az egész lepapírozva és áll a dolog. nincs papír, elmélet az egész, fing a szélben.
a kereskedés mindig is az átbaszásról szólt. még ha fair-nek mondták és nézett is ki és mindkét fél örült neki, akkor is: valaki nyert, a másik veszített vagy legalábbis kevesebbet nyert.
az egész szubjektív.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html