Mondja meg a végzettségét, megmondjuk, meddig fog élni

Egy 25 éves, felsőfokú végzettségű magyar férfi várható élettartama 14 évvel hosszabb, mint a középfokú tanulmányait be nem fejező, hasonló korú társáé - derül ki az OECD 2017-es, 23 országot vizsgáló elemzésből. A listán legrosszabbnak számító magyar adattal szemben a sor másik végén az olaszok állnak a képzettek és képzetlenek közötti, mindössze 3,8 évnyi különbséggel.
Szepesi Anita, 2017. július 25. kedd, 20:45

Az iskolázottság egyéni és társadalmi előnyei közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és magasabb bérek) a leghangsúlyosabbak, pedig a képzettség számos más területtel is szoros összefüggésben áll, közte például a várható élettartammal és az egyéni egészségi állapottal. Az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) elemzése ez utóbbiakat boncolgatja a képzettség előnyeit széles körben felmérő 2017-es OECD tanulmány alapján.

Kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a magasabb végzettséghez magasabb várható élettartam társul társadalmi csoportoktól és országoktól függetlenül. Azaz, ha eltérő mértékben is, de a képzettség pozitív hatása mindenkinél és mindenhol jelentkezik.

Szintén kutatások igazolják, hogy a képzettebbek magasabb élettartama egyértelműen az iskolázottsághoz köthető, nem pedig valamilyen külső okhoz, például a szülők jobb társadalmi státuszához - olvasható az elemzésben.

Mi az oka?

A jelenség fő oka, hogy az iskolázottabbak átlagosan egészségesebben és jobb életkörülmények között élnek, amiben persze értelemszerűen fontos szerepe van a magasabb végzettségűek bérelőnyének. Ők átlagosan többet költenek az egészségükre, emellett jobban hozzáférnek a sportolási lehetőségekhez, a kiterjedtebb egészségügyi biztosításhoz, a magánellátásokhoz vagy akár a különböző dohányzásról leszoktató módszerekhez.  Munkaerőpiaci előnyök közé sorolhatók az iskolázottabbak jellemzően jobb munkakörülményei, illetve kisebb arányban végeznek veszélyes munkákat.

Végzettség szerint eltérőek az egészséggel kapcsolatos attitűdök. A képzettebbek kockázatkerülőbbek az egészségükkel kapcsolatban, körükben - a legtöbb ország esetében -  jellemzően kevesebb az elhízott, a dohányzó, vagy a nagyivó. Sőt, ők azok, akik inkább bekapcsolják a biztonsági övet, és több erőfeszítést tesznek a háztartási balesetek esélyének csökkentésére.

A képzettebb rendszeresebben járnak szűrésekre és gyakrabban kontrolláltatják meglévő betegségeiket, mint az alacsonyabb végzettségűek. Az olyan népbetegségnek számító kórokkal kapcsolatban, mint a magas vérnyomás, vagy a cukorbetegség is kevesebb a téves információjuk, és könnyebben tartják be az előírt kezeléseket, mint az alacsonyabb végzettségű betegtársaik.



Lista, aminek nem jó az élén állni

Magyarországon az iskolázottság és a várható élettartam között különösen erős összefüggést mutatott ki az OECD 2017-es tanulmánya, amelyben 23 országban vizsgálták a várható élettartam alakulását a 25 és a 65 évesek körében nem és iskolázottság szerint. A vizsgált országokban a magasabb végzettségű férfiak várható élettartama átlagosan 8, míg a nőké átlagosan 5 évvel hosszabb 25 éves korukban, mint az alacsonyabb végzettségű társaiké.

Ez a különbség Magyarországon csaknem az OECD-átlag duplája a férfiaknál, ezzel a legrosszabb eredményt mutatjuk fel. Egy 25 éves, felsőfokú végzettségű magyar férfi várható élettartama 14 évvel hosszabb, mint egy ugyanilyen korú és nemű középiskolai végzettséggel nem rendelkező személyé.

Mindez azt jelenti, hogy az OECD becslése szerint átlagosan egy 25 éves, diplomás magyar férfi még 53,9 évet fog élni, egy érettségivel nem rendelkező azonban mindössze 39,8 évet. Hasonló mértékű különbséget Lettországban, Lengyelországban és Csehországban mértek.

Kiket fenyeget leginkább a szívhalál?

A tanulmány emellett megállapítja, hogy az alacsony végzettségű férfiak körében minden magas halandósággal rendelkező és nagy képzettség szerinti különbséget mutató országban a halálozás oka elsősorban - Magyarországon a legmagasabb arányban, nagyjából a halálozások fele esetében - szív- és érrendszeri betegségekre vezethető vissza.

Ezzel párhuzamosan pedig az  alacsonyabb halálozási mutatóval és kisebb végzettség szerinti különbségekkel rendelkező országokban ezek a betegségek kevésbé elterjedtek. Mindez azt jelenti, hogy - az életmódbeli különbségekre is visszavezethető - szív- és érrendszeri betegségek elterjedtségében tapasztalt különbségek nagy mértékben magyarázzák az alacsony és magas végzettségűek várható élettartama közötti különbséget - állapítja meg az MKIK GVI elemzése.

(Kép forrása: Pixabay.com)

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

MLB2017, 2017.07.25 22:16

@laci_52: "Sok fiatalnak figyelmébe ajánlanám ezt a cikket!"
Meg az itt naphosszat rinyáló tanulatlan suttyóknak is. ;)
Az érintettek tudják kikre gondolok... :D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2017.07.25 22:12

Az, hogy ennek alistának az élén állunk, legyen tanulság a fiatalok számára: tanulni kell és lehetőleg felsőfokú végzettséget kell szerezni. Sok fiatalnak figyelmébe ajánlanám ezt a cikket!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2017.07.25 21:21

dél európában salátát és tengeri halakat eszik a melós is, az alkoholizmus pedig sokkal ritkább, nálunk meg zsíros, cukros ételekkel tömi magát ráadásul vedeli a piát is ,mint a gödény.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html