Nagyüzem volt a parlamentben - reszkessenek a bűnözők!

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az Új büntető törvénykönyvet, a képviselők vitáztak többek közt a jegybanktörvény módosításáról és az árfolyamgátas szerződéskötések határidejének szeptemberi végi meghosszabbításáról.
MTI, 2012. június 26. kedd, 08:42
Fotó: Napi.hu

Új, a jelenleginél több tekintetben szigorúbb büntető törvénykönyv (Btk.) lép életbe egy év múlva. A parlament döntése szélesíti a jogos védelem lehetőségét, egyes bűncselekményeknél 12 évre szállítja le a büntethetőségi korhatárt, és bevezeti az elzárást mint büntetést.

Az Országgyűlés 243 igen, 45 nem szavazattal és 43 tartózkodás mellett fogadta el a kormányzati előterjesztést.
Az új törvénykönyv szerint a büntethetőség korhatára továbbra is 14 év, de az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, a tizenkettedik évüket betöltő gyermekek is büntethetők lesznek ezután.
A jövőben jogosnak számít az önvédelem akkor, ha valakit éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan támadnak meg, hasonlóan ha valakinek a lakásába éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan törnek be, illetve ha kertjébe fegyveresen hatolnak be.

Hajózni nagyon muszáj
A parlament 97 igen és 39 nem szavazattal döntött arról, hogy a jövőben magánszemélyeknél az eddigi egymillió helyett legfeljebb 50 ezer, jogi személyek esetén pedig 20 millió forint helyett maximum 200 ezer forint hajózási bírságot szabhatnak ki.

Vita a jegybanktörvény módosításáról

Elhárul minden akadály az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) történő tárgyalások megkezdése elől azzal, ha elfogadják a nemzeti bankról szóló törvény módosítását - mondta Pleschinger Gyula nemzetgazdasági államtitkár a törvényjavaslat expozéjában. Elmondása szerint a többoldalú tárgyalásokat követően olyan módosítást adtak be, amelynek elfogadásával a banktörvényt legközelebb csak az euró bevezetésekor kell újra módosítani. Az államtitkár kifejtette: a javaslat rögzíti azt is, hogy a tanács dönt a saját ügyrendjéről, a tanács tagjainak számáról szóló rész pedig előírja a belső és külső tagok közti arányt.

A kormány javaslatát értékelő szocialista és LMP-s képviselők egyaránt azt kifogásolták, hogy a kabinet korábban miért próbált meg szembeszállni az Európai Unióval, illetve a világ pénzpiacaival. Göndör István (MSZP) szerint Magyarország a magas kamatfelárakon keresztül fizette meg az "uniós pénzügyi körökkel való szkanderozást". Scheiring Gábor (LMP) pedig örvendetesnek nevezte, hogy véget ér egy "többhónapos értelmetlen csata". Jobbikos politikusok az ország pénzügyi függetlenségété féltették a javaslattól, Nyikos László elsősorban azt kifogásolta, hogy a kormány képviselője nem lehet jelen a monetáris tanács ülésén.

Szeptemberig tolnák ki az árfolyamgát szerződéskötésének végső időpontját

Kocsis Máté és Szabó Zsolt fideszes képviselők önálló képviselői indítványukkal szeptember végéig tolná ki az árfolyamgáttal kapcsolatos szerződéskötés végső határidejét a közszférában dolgozók esetében. Ez a feltétele annak, hogy a közszférában dolgozók további kedvezményekhez jussanak.

Mile Lajos LMP-s képviselő vitában azt mondta, nem értékel "túl nagy tülekedést" a közszféra alkalmazottai körében, szerinte ennek hátterében bizalomvesztés van. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány helyesen járt el akkor, amikor felismerte a helyzetet és időben lépett. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, minden javaslatot támogatnak, ami akár 3-4 devizahitelesen is segíteni tud. Közölte azonban, megkésett és korrekciós cselekvésről van szó.

Vita a hírszerzés kormányfői hatáskörbe engedéséről

A képviselők utolsó napirendi pontként a fideszes Kocsis Máté azon javaslatát tárgyalták, amely alapján a jövőben nemcsak miniszter, hanem a miniszterelnök is irányíthatná a polgári hírszerzési tevékenység ellátásáért felelős Információs Hivatalt.
A kormánypárti politikus expozéjában javaslatának szükségességét azzal indokolta, hogy azzal növekedhet az ország érdekérvényesítő képessége.

A vitában felszólaló ellenzéki politikusok a javaslat benyújtásának körülményeit kifogásolták. Molnár Zsolt (MSZP) szerint a kormányoldalnak ezzel a lépéssel érdemes lett volna megvárnia az őszre ígért új nemzetbiztonsági törvényt, míg Mile Lajos (LMP) az elmaradt szakmai egyeztetést hiányolta. A jobbikos Mirkóczki Ádám közölte, módosító javaslatokban kívánnak javítani az előterjesztésen.

HOZZÁSZÓLÁSOK