Mire elég ma az átlagnyugdíj? És 20 évvel ezelőtt?

Ahogy nyílik az olló a magyar nyugdíjak és fizetések között, egyre nagyobb az igény arra, hogy a kormány átgondolja a 2012-tól alkalmazott számítási módszerét és ne csak az inflációhoz kösse az éves emelések mértékét. Ennek különösen nagy jelentősége van egy olyan időszakban, mikor az éves infláció 1,9 százalékponttal haladja meg a nyugdíjemelés mértékét. Ennek apropóján megnéztük, hogy mire elég most az átlagnyugdíj.
Szász Péter, 2020. február 25. kedd, 15:52
Fotó: Getty Images

Idén januárban a fogyasztóiár-index 4,7 százalékkal nőtt éves és 0,9 százalékkal havi bázison. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 2019 hasonló időszakához képest 4,6 százalékkal, tavaly decemberhez viszonyítva pedig 1,1 százalékkal emelkedett. A nyugdíjasok ehhez képest 2,8 százalékos emelést kaptak. Ezt később a kormány korrigálni fogja ugyan, de erre mondják azt a rendszer kritikusai, hogy az "idősek finanszírozzák az államot".

Ráadásul számos alapélelmiszer, amely nem hiányozhat a nyugdíjasok kosarából sem, az átlagos árindex-emelkedésnél is jobban drágult, amely miatt az idősebbek még inkább úgy érezhetik, hogy egyre kevesebbet ér a pénzük.

Ezért megnéztük néhány, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által rendszeresen monitorozott termék ára miként viszonyult az adott év átlagnyugdíjához. Az eredmény meglepő. A módszertanhoz hozzátartozik, hogy az átlagnyugdíj mindig nagyobb mértékben nő mint az éves emelés . Ennek oka, hogy a nyugdíjrendszerbe újonnan belépők ellátása átlagosan magasabb, mint az elhunytaké.

Az átlagnyugdíj alakulása (forint)
évnyugdíj
200139 380
200245 519
200352 350
200457 847
200563 477
200667 993
200773 748
200881 919
200987 247
201092 422
201197 259
2012104 253
2013112 593
2014115 727
2015118 439
2016121 041
2017123 725
2018129 637
2019134 947

b
Forrás: KSH

Szembetűnő, hogy 2012 után lassult a nyugdíjak emelkedésének üteme, ugyanis az Orbán-kormány szigorított a szabályokon. Korábban a nyugdíjemelés fele-fele részben az inflációtól és a nettó bérek emelkedésétől függött (ez volt az úgynevezett svájci indexálás), tehát azokban az években, amikor jól ment a gazdaság és volt tere a nettó bérek infláció feletti emelésének, az magával húzta a nyugdíjakat is, vagyis nőtt azok reálértéke. A gyengébb években viszont ezen szabály szerint fordítva működött a képlet, így ha a nettó bérek emelkedése elmaradt az inflációtól, akkor a reálbérekkel együtt a nyugdíjak reálértéke is csökkent.

A kormány persze az első években még játszott azzal, hogy felülbecsülte az inflációt, így kicsivel többet érhettek a nyugdíjak.

Húsok

Egy kilogramm sertés rövidkaraj például 2001-ben 1080 forintba került, tavaly pedig 1580 forintot kellett érte fizetni a KSH szerint. Ez azt jelenti, hogy 2001-ben az átlagos nyugdíjból 37 kilogramm (kg) karajra futotta, tavaly pedig 85-re. Az ezredforduló óta 2018 volt a csúcsév, akkor 88,2 húst tudott volna venni az átlagos jövedelmű nyugdíjas, ha minden pénzét erre költi. Azóta a sertéshús ára a pestis miatt jelentősen emelkedett, így idén ez a szám egészen biztosan kevesebb.

Látványosabb a növekedés a csirkecomb esetében, amelynek az ára alig emelkedett az elmúlt 19 évben. A legkevesebbet 2003-ban kellett fizetni érte, 511 forintot, a legdrágább pedig (823 forint) 2013-ban volt. Tavaly 631 forint volt az átlagára. Így jelenleg az átlagnyugdíjból 214 kg csirkecombot lehet venni, szemben a 2001-es 65-tel.

A párizsi (felvágott) ára az elmúlt két évtizedben követte a nyugdíjak emelkedésének mértékét. 2001-ben egy kilóért 562 forintot kellett fizetni, tavaly pedig 1570-et. Így a nyugdíjasok nagyrészt 85-90 kilogrammot tudtak és tudnak most is venni belőle. Nem úgy a gépsonkából, amelyből közel kétszer annyira telik most, mint az évezred elején.

A magyarok kedvenc sajtja, a trappista - amelyek közül hamarosan kigyomlálják az alacsony minőségű darabokat - drágulása nem követte a nyugdíjak emelkedését. Tavaly 77 kilogrammra futotta, a csúcsot pedig 2016 jelentette 80 kilóval. 15 évvel ezelőtt 40-50 kilogrammnál több nem fért volna bele.

Bár sokat hallani a tojásdrágulásról, a nyugdíjak és a tojás ára nagyjából együtt mozognak. A kétezres éves elejét leszámítva azt lehet elmondani, hogy az átlagnyugdíjból 3000 tojást lehet megvásárolni, hol kicsit kevesebbet, hol többet.

A finomliszt 2011 magasságáig folyamatosan drágult, utána viszont mérséklődött az ára és bár az utóbbi években látni egy enyhe emelkedést még mindig nem értük el a 2011-es szintet. Tavaly egy kilogramm finomlisztért 158 forintot kellett fizetni, szemben a 9 évvel ezelőtti 172-vel. A nyugdíjasok tavaly 854 kilogrammot tudtak venni havonta, 2011-ben 656-öt.

A burgonya az elmúlt években - és különösen tavaly - nagyot drágult, 2019-ben 265 forintot kellett átlagosan fizetni érte, szemben például a 2009-es 110 forinttal. Tavaly egy havi átlagnyugdíjból közel 510 kilogramm krumplit lehetett venni, ez a szám például 2012-ben 965 volt, 2005-ben pedig 1 085.

Érdekes, hogy a nyugdíjasok az 1,75 literes (2015-ig 2 literes) Coca-Colából is évről évre többet engedhetnek meg maguknak. Tavaly például 360 litert, 2010-ben 313-at, 2005-ben pedig 253 litert.

Tartós fogyasztási cikkek

A tartós fogyasztási cikkek áresése vagy éppen minimális drágulása is igen látványos változásokat eredményezett a nyugdíjasok vásárlóerejében. Ebben az esetben a technológiai változások is közre játszanak. Például az LCD televíziók ára évek óta zuhan.

Az elöltöltős automata mosógépek ára 19 év alatt a 78 760 forintról mindössze 99 680 forintra emelkedett. Így míg egy átlagnyugdíjasnak 2001-ben két havi járandóságát kellett egy ilyen berendezésre költenie, most kicsivel több mint 21 nap alatt megvan az ára.

Még látványosabb a 76-82 centiméteres LCD - újabban LCD-LED televíziók - televíziók árváltozása. Itt a KSH csak 2008-tól gyűjt adatokat, amikor egy ilyen készülék 154 ezer forint volt, tavaly viszont már 72 420 forintért is haza lehetett vinni. Ez azt jelenti, hogy míg 2008-ban kéthavi nyugdíj kellett rá, most havonta majdnem kettő is kijön belőle.

Egy nyugdíjas ma 354 litert benzint vehetne magának egy havi járandóságából, míg 2010-ben még csak 275 liter, 2002-ben pedig alig több mint 200 liter jött volna ki.

Az alacsony inflációs ráta miatt számos termékből többet tudnak venni ma a nyugdíjasok, mint 10-19 évvel ezelőtt. Ez azonban aligha vigasztalja a pár százalékos emelést kapó idősek, ráadásul úgy, hogy a 135 ezres átlagnyugdíj nagyon alacsony életszínvonalra elegendő ma Magyarországon.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

krix7, 2020.02.25 23:27

Tehát egyértelműen emelkedett a nyugdíjak vásárlóereje.
Persze ha valaki Svájchoz igazítja az igényeit, akkor qurva rosszul él...
:D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html